Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.
Ülésnapok - 1945-19
585 -d nemzetgyűlés 19. ülése Î941>. nagyrabecsüléssel gondoltunk az országtól távol élo Károlyi Mihályra, nemcsak azért, mert kimagasló egyéniségévé vált azoknak a forradalmi népi törekvéseknek, amelyeket a szocialdemokratapárt képviselt ebben az országban hosszú évtizedeken keresztül, hanem azért is, mert ő volt az, aki földbirtokpolitikai terén kezdeményező és útmutató lépést tett arra nézve, mit kell tenni, hogy Magyarország súlyos gazdasági és politikai problémái megoldást nyerjenek. Ö volt az, aki saját birtokán, Kálikápolnán kezdte meg a földosztást és soha egy pillanatra sem szűnt meg távol a hazájától hirdetni, hogy Magyarország elsőrendű problémája ennek az országnak - a függetlensége, szabadsága, a nép felszabadítása a szolgaság járma alól, a földkérdés megoldása, hogy a koldusmilliók honjukat leljék ebben a hazában, földhöz jussanak, hogy gyakorlatilag az övéké, tehát a dolgos millióké lehessen ez az ország. T. Nemzetgyűlés! 1918, amely év egész mélységében felvetette ezeket a problémákat, már egy kissé távol áll tőlünk, hiszen egy generáció nőtt fel azóta abban a történelmileg meghamisított légkörben, amelyet az uralkodó osztály 1918 elbukása után valósított meg Magyarországon, de mégsem tudták elhomályosítani a magyar nép előtt azt a tényt, hogy 1918 nagyon tragikus körülmények között ugyan, de felszínre vetette a magyar nép problémáinak egész sorozatát, azokat a problémákat, amelyeket addig a hatalom eszközeivel mindenkor elnyomtak. Mondanom sem kell, hogy a szociáldemokratapárt mindenkor egynek érezte magát 1918 forradalmi törekvéseivel és a reakció legsötétebb napjaiban, amikor üldözött vadakként éltünk ebben az országban, ezeket a törekvéseket soha egy pillanatra sem tagadtuk meg, sőt mondhatjuk, nem is tagadhattuk még, mert 1918 politikai és gazdasági törekvései szorosan egybefonódtak a szociáldemokratapárt törekvéseivel, sőt azt is mondhatjuk, mélyen t. Nemzetgyűlés, hogy az események kialakulásának Magyarországon őre volt a szociáldemokratapárt és Károlyi Mihálynak nagy az érdeme abban, hogy azoknak a törekvéseknek, amelyek a nép széles rétegeiből törtek elő, az élére állott és következetesen dolgozott^ ezeknek a gyakorlati megvalósítása érdekében. Károlyi Mihály nagyságát valóban csak akkor tudjuk lemérni, ha ismerjük egy kissé az 1918 előtti Magyarország gazdasági és politikai viszonyait, ha ismerjük azt a hősi küzdelmet, amelyet, eme gazdasági és politikai viszonyok megváltoztatása érdekében a szociáldemokratapárt vezetése alatt a dolgozó tömegek folytattak. Hiányos vázlatokkal próbálom ezt csak érzékeltetni, t. Nemzetgyűlés. Magyarország 1Ö14 előtt 324.000 négyzetkilométeres területű ország volt, 18 millió lakossal és része az osztrák-magyar monarchiának. Császár és király uralkodik az ország fölött, akinek alázatos kiszolgálói a magyar uralkodó osztály tagjai, a földbirtokosok, a kapitalisták, a papok és az állam egész hatalmi szervezete. Az ország termelőterületének több mint 30%-a az ezer űoldon felüli nagybirtokosok kezében volt. A paraszt t dolgozik, robotol, nyög a keserves és nehéz élet súlya alatt, de nem tudja megvetni lábát a saját országában. Százezerszámra vándorolnak ki ebből az országból életképes, egészséges magyar férfiak, akik Amerikában lelnek otthoni évi február hó 14-én, csütörtökön. ,586 Volt olyan esztendő, amikor a Cunard Line negyedmillió embert szállított ebből az országból szabályszerű útlevéllel és a tantiéineket lefizette Amerikában. (Ügy van! a kisgazdapárton.) Az ország lakosságának jelentéktelen töredéke bir a vagyoni cenzushoz kötött választói joggal. Amikor Nyugat-Európában mar a munkásmozgalmak hatalmas előretörést tesznek és szociáldemokraták vonulnak be Nyugat-Európa egyes országainak parlamentjeibe hatalmas erővel, nálunk a munkásságnak nines választójoga, mert nincs vagyona, nincs gazdagsága, amely után adót fizessen és a vagyoni cenzus lehetetlenné teszi számára, hogy az ország ügyeihez; hozzászóljon. Egyébként is az ország fontosabb kérdéseit Bécsben döntik el. De a választójog tekintetében a magyar uralkodó osztály ir tózva gondol arra, hogy a magyar nép képviselői is idejöhessenek az országgyűlésbe és itt próbáljanak törvényalkotás útján segíteni nyomorúságos helyzetükön. Tisza István volt az egyik legmarkánsabb kifejezője ennek az uralkodó osztálynak, aki tudatosan vitte osztálya küzdelmét és tudatosan védte osztálya érdekeit az országban. (Az elnöki széket 11 óra 24 nerckor Kéthly Anna foglalja el.) Amikor az ember végiglapozza_ a történelemnek azokat az elsárgult lapjait, amelyek magukban foglalják ennek \ az uralkodó osztálynak és tipikus képviselőinek a gondolkodásmódját, amely történteimet különben mi a politikai küzdelmek terén már akkor átéltünk, csak csodálkozva nézi ezeket a lapokat, milyen következetesen, milyen keményen védte a rendi Magyarország uralkodó osztályának érdekét tekintet nélkül arra. hogy ez. az ország és ennek az országnak népe ennek a politikának révén a pusztulás szélére jut Nem csoda tehát, ha ez a parlament, amcbmek kapuját ekkor már a dolgozók döngették, érzéketlen a tömegek .szociális törekvései iránt és csak közjogi szőrszálhasogatas okban éli ki magát. Az ipari munkások mozgalma ekkor már felfelé ível. Ez a felfelé ívelő munkásmozgalom hatalmas sztrájkokban jelentkezik. Nemcsak 1912 a jellegzetes állomása ennek a felfelé ívelő ipari munkásmozgalomnak, de vannak ennek más olyan állomásai is, amelyekre mindenkor büszkeséggel tekinthetünk, mer + vasököllel döngette — bár akkor még eredménytelenül — ez a mozgalom az osztályuralom parlamentjének kapuját. "De az ipari munkások mellett ott vannak a mezőgazdasági munkások hatalmas megmozdulásai is. amelyek nemcsak gazdasági, hanem politikai megmozdulások is voltak. Az 1890-es évek felrázták Magyarország mezőgazdasági proletárságát. Ezek a mozgalmak 1897beu r jutottak kifejezésre, amikor általános aratósztrájk söpört végig az országon. Az 1906. évi dunántúli hatalmas aratósztrájk gazdasági vonatkozásai mellett már megmutatkozott a mezőgazdasági proletárságnak az a politikai törekvése is, hogy alkotmányos úton, alkotmányos eszközökkel és ne forradalmi esz-, közökkel kelljen megvalósítania azt a törekvését, hogy végre ő is ember lehessen saját hazájában és ha élni akar, ne kelljen ebből n r i országból kivándorolnia^ Milyen tragédia, hogy ezeket a megmov
