Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-19

585 -d nemzetgyűlés 19. ülése Î941>. nagyrabecsüléssel gondoltunk az országtól tá­vol élo Károlyi Mihályra, nemcsak azért, mert kimagasló egyéniségévé vált azoknak a forradalmi népi törekvéseknek, amelyeket a szocialdemokratapárt képviselt ebben az or­szágban hosszú évtizedeken keresztül, hanem azért is, mert ő volt az, aki földbirtokpoliti­kai terén kezdeményező és útmutató lépést tett arra nézve, mit kell tenni, hogy Magyaror­szág súlyos gazdasági és politikai problémái megoldást nyerjenek. Ö volt az, aki saját bir­tokán, Kálikápolnán kezdte meg a földosz­tást és soha egy pillanatra sem szűnt meg távol a hazájától hirdetni, hogy Magyarország elsőrendű problémája ennek az országnak - a függetlensége, szabadsága, a nép felszabadí­tása a szolgaság járma alól, a földkérdés meg­oldása, hogy a koldusmilliók honjukat leljék ebben a hazában, földhöz jussanak, hogy gya­korlatilag az övéké, tehát a dolgos millióké lehessen ez az ország. T. Nemzetgyűlés! 1918, amely év egész mélységében felvetette ezeket a problémákat, már egy kissé távol áll tőlünk, hiszen egy ge­neráció nőtt fel azóta abban a történelmileg meghamisított légkörben, amelyet az ural­kodó osztály 1918 elbukása után valósított meg Magyarországon, de mégsem tudták el­homályosítani a magyar nép előtt azt a tényt, hogy 1918 nagyon tragikus körülmények kö­zött ugyan, de felszínre vetette a magyar nép problémáinak egész sorozatát, azokat a pro­blémákat, amelyeket addig a hatalom eszkö­zeivel mindenkor elnyomtak. Mondanom sem kell, hogy a szociáldemo­kratapárt mindenkor egynek érezte magát 1918 forradalmi törekvéseivel és a reakció leg­sötétebb napjaiban, amikor üldözött vadak­ként éltünk ebben az országban, ezeket a tö­rekvéseket soha egy pillanatra sem tagadtuk meg, sőt mondhatjuk, nem is tagadhattuk még, mert 1918 politikai és gazdasági törek­vései szorosan egybefonódtak a szociáldemo­kratapárt törekvéseivel, sőt azt is mondhat­juk, mélyen t. Nemzetgyűlés, hogy az esemé­nyek kialakulásának Magyarországon őre volt a szociáldemokratapárt és Károlyi Mi­hálynak nagy az érdeme abban, hogy azok­nak a törekvéseknek, amelyek a nép széles ré­tegeiből törtek elő, az élére állott és követke­zetesen dolgozott^ ezeknek a gyakorlati meg­valósítása érdekében. Károlyi Mihály nagyságát valóban csak akkor tudjuk lemérni, ha ismerjük egy kissé az 1918 előtti Magyarország gazdasági és po­litikai viszonyait, ha ismerjük azt a hősi küzdelmet, amelyet, eme gazdasági és politi­kai viszonyok megváltoztatása érdekében a szociáldemokratapárt vezetése alatt a dolgozó tömegek folytattak. Hiányos vázlatokkal pró­bálom ezt csak érzékeltetni, t. Nemzetgyűlés. Magyarország 1Ö14 előtt 324.000 négyzet­kilométeres területű ország volt, 18 millió la­kossal és része az osztrák-magyar monarchiá­nak. Császár és király uralkodik az ország fölött, akinek alázatos kiszolgálói a magyar uralkodó osztály tagjai, a földbirtokosok, a kapitalisták, a papok és az állam egész ha­talmi szervezete. Az ország termelőterületének több mint 30%-a az ezer űoldon felüli nagy­birtokosok kezében volt. A paraszt t dolgozik, robotol, nyög a keserves és nehéz élet súlya alatt, de nem tudja megvetni lábát a saját országában. Százezerszámra vándorolnak ki ebből az országból életképes, egészséges ma­gyar férfiak, akik Amerikában lelnek otthoni évi február hó 14-én, csütörtökön. ,586 Volt olyan esztendő, amikor a Cunard Line negyedmillió embert szállított ebből az or­szágból szabályszerű útlevéllel és a tantiéine­ket lefizette Amerikában. (Ügy van! a kis­gazdapárton.) Az ország lakosságának jelen­téktelen töredéke bir a vagyoni cenzushoz kö­tött választói joggal. Amikor Nyugat-Európá­ban mar a munkásmozgalmak hatalmas elő­retörést tesznek és szociáldemokraták vonul­nak be Nyugat-Európa egyes országainak parlamentjeibe hatalmas erővel, nálunk a munkásságnak nines választójoga, mert nincs vagyona, nincs gazdagsága, amely után adót fizessen és a vagyoni cenzus lehetetlenné teszi számára, hogy az ország ügyeihez; hoz­zászóljon. Egyébként is az ország fontosabb kérdéseit Bécsben döntik el. De a választójog tekintetében a magyar uralkodó osztály ir tózva gondol arra, hogy a magyar nép kép­viselői is idejöhessenek az országgyűlésbe és itt próbáljanak törvényalkotás útján segíteni nyomorúságos helyzetükön. Tisza István volt az egyik legmarkánsabb kifejezője ennek az uralkodó osztálynak, aki tudatosan vitte osz­tálya küzdelmét és tudatosan védte osztálya érdekeit az országban. (Az elnöki széket 11 óra 24 nerckor Kéthly Anna foglalja el.) Amikor az ember végiglapozza_ a történe­lemnek azokat az elsárgult lapjait, amelyek magukban foglalják ennek \ az uralkodó osz­tálynak és tipikus képviselőinek a gondolko­dásmódját, amely történteimet különben mi a politikai küzdelmek terén már akkor át­éltünk, csak csodálkozva nézi ezeket a lapo­kat, milyen következetesen, milyen keményen védte a rendi Magyarország uralkodó osztá­lyának érdekét tekintet nélkül arra. hogy ez. az ország és ennek az országnak népe ennek a politikának révén a pusztulás szélére jut Nem csoda tehát, ha ez a parlament, amcbmek kapuját ekkor már a dolgozók dön­gették, érzéketlen a tömegek .szociális törek­vései iránt és csak közjogi szőrszálhasogata­s okban éli ki magát. Az ipari munkások mozgalma ekkor már felfelé ível. Ez a felfelé ívelő munkásmozga­lom hatalmas sztrájkokban jelentkezik. Nem­csak 1912 a jellegzetes állomása ennek a fel­felé ívelő ipari munkásmozgalomnak, de van­nak ennek más olyan állomásai is, amelyekre mindenkor büszkeséggel tekinthetünk, mer + vasököllel döngette — bár akkor még ered­ménytelenül — ez a mozgalom az osztályura­lom parlamentjének kapuját. "De az ipari munkások mellett ott vannak a mezőgazdasági munkások hatalmas megmoz­dulásai is. amelyek nemcsak gazdasági, ha­nem politikai megmozdulások is voltak. Az 1890-es évek felrázták Magyarország mezőgaz­dasági proletárságát. Ezek a mozgalmak 1897­beu r jutottak kifejezésre, amikor általános aratósztrájk söpört végig az országon. Az 1906. évi dunántúli hatalmas aratósztrájk gaz­dasági vonatkozásai mellett már megmutatko­zott a mezőgazdasági proletárságnak az a po­litikai törekvése is, hogy alkotmányos úton, alkotmányos eszközökkel és ne forradalmi esz-, közökkel kelljen megvalósítania azt a törek­vését, hogy végre ő is ember lehessen saját hazájában és ha élni akar, ne kelljen ebből n r i országból kivándorolnia^ Milyen tragédia, hogy ezeket a megmov

Next

/
Thumbnails
Contents