Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.
Ülésnapok - 1945-19
583 A nemzetgyűlés 19. ülése 1946. magyar paraszti tömegekre, amelyek végrehajtották volna gyorsan és alaposan és a vége az lett, hogy a magyar demokrácia pusztult ebbe bele. (Juhász Nagy Sándor (pk) : Ez nem egészen így van, mert megkezdődött a földreform, kijött a néptörvény! Már márciusban megkezdődött!) Károlyi a maga részéről megkezdte ezt a munkát és örök időkre fénye» alakjává vált a magyar történelemnek azzal, hogy sajátmaga kezdte meg saját birtokainak felosztását. Mi az 1918/19-es demokratikus földreformból tanulni akarunk és éppen ezért megfogadjuk, hogy meg fogjuk védeni ezt a demokráciát és az a kötelességünk, hogy nem fogjuk engedni, hogy álhazafias jelszavakkai, soviniszta jelszavakkal, mint 1918-ban és 1919-ben, a magyar ellenforradalom szervezkedjék. (Taps a kommunistapárt oldalán.) Károlyi Mihályt hazaárulónak nyilvánította az ellenforradalom, a hiuszonötéves Horthy-korszak. Hazaárulónak nevezték ezt a nagy magyart annak a rendszernek képviselői, amely rendszer hazaárulásnak köszönhette létét, amelynek nemzetpusztítás volt az egész működése (Ügy van! Ügy van! a kommunistaés a szociáldemokratapárt oldalán.) és nemzeti katasztrófa lett működésének az eredménye. (Buchinger Manó (szd) tapsol) Azok az emberek» az a Horthy és Bethlen István, azok a Telekiek és Gömbösek, 326 akik az ördöggel is hajlandók voltak cimborálni, csakhogy birtokaikat visszaszerezzék, 1919-ben árulónak nevezték azt az embert, aki sokmilliós vagyonát a haza oltárán önként feláldozta. Azok az emberek, akik 1919-ben a románokkal cimboráltak, a román hadseregét hívták be, akik beavatkozásért kilincseltek az antantnál, az a Bethlen István, aki tiltakozott a párizsi béketanácsnál, hogy Magyarországnak visszaadják a Tiszántúlt: ezek az emberek merték a hazaárulás Kain-bélyegét sütni Károlyi Mihály homlokára. De ez nem volt véletlenség. A Bethlen Istvánok rendszere, a Horthy-rendszer, a horthysták éppen azért, mert hazaárulásnak köszönhették létüket, egész fönnállásuk alatt állandóan verték a mellüket, hogy elfeledtessék a világgal, hogy micsoda tizenhétprótbás hazaárulókkal is van dolguk. Éppen azért, mert Trianonnak köszönhettél: létüket, mert Trianont hozták a zsebükben, amikor hazajöttek 1919 augusztus elseje után, kiabáltak annyit Trianon ellen, mert hiszen, amikor hazajöttek 1919 augusztus elseje után, kinek segítségével jöttek haza? Azoknak a hatalmaknak segítségével, amelyek számára spionkodtak 1919 tavaszán ée nyarán, amikor a magyar nemzet fegyveres harcot folytatott magyar területekért és _ magyar nemzeti érdekekért. Ha egyszer hazajöttek azoknak a hatalmaknak segítségével, amelyek nyilvánvalóan Magyarország ellen törtek és magyar területeket akartak és kívántak, abból következett, hogy akkor alá is kellett írniok azt a békeszerződést, amelyet nekik diktáltak. Ezek a hatalmak azért segítették őket vissza a magyar nép akarata ellenére, mert tudták, hogy ha a magyar (munkásság és parasztság nem volt hajlandó a Vyx-féle jegyzéket 327 akceptálni, a magyar nagykapitalizmujs és nagybirtok akceptálja. Ezek 1920-ban sokkal rosszabb békefeltéfe teleket írtak alá, mint aminőket a magyar munkások 1919 tavaszán visszautasítottak. (Egy hang a szociáldemokratapárton: Sajnos!) Ismerjük mi ezt a hazafiságot, ezt a háévi február hó 14-én, csütörtökön. 5B4 I zug sovinizmust, amely hasonlít aliihöz, aiiiikor a tolvaj azt kiabálja, hogy fogják meg! Károlyi Mihály száműzetésbe kényszerült. Nem ő volt az első a magyar történelemben, aki száműzetésbe került és aki száműzetésben élte le életének nagy részét. A magyar történelem nagy fejezete, az emigráció fejezete. Voltak olyan korok á magyar történelemben, amelyekben a magyar nemzeti eszmét, a magyar nemzeti öntudatot, a haladást nem az országban belül, hanem az emigrációban képviselték. (Ügy van! Ügy van! — Taps a Ház minden oldalán.) Boldogan és büszkén kell azonban megállapítanom, elérkezett az ideje annak, hogy az agg Károlyi Mihály visszajöjjön az emigrációból, sőt elérkezett az ideje annak, hogy a magyar nemzet központi törvényhozó testülete rehabilitálja Károlyi Mihályt és a nemzet háláját fejezze ki iránta- , Azért mondom, hogy boldogan és büszkén, mert új fiatal demokráciánk visszakanyarodott a nemzeti politika útvonalán úgy bel« mint külpolitikai téren a 4&—49-es hagyományok további folytatásához. A magyar történelemben először történik meg, hogy a magyar nemzet nagy szabadságharcosának a magyar törvényhozó testület igazságot szolgáltat. Erre nem kerülhetett sor sem II. Rákóczi Ferencet illetőleg, sem Kossuth Lajost illetőleg, de sor kerülhetett Károlyi Mihályra vonatkozólag. (Taps a Ház minden oldalán.) Boldog büszkeséggel tölt el ez a törvényjavaslat azért is, mert rendkívül nagy nemcsak a történelmi, hanem az elvi jelentősége is. Azt jelenti, hogy Magyarország törvényhozó testülete, a nemzetgyűlés, amikor igazságot szolgáltat Károlyi Mihálynak, tulajdonképpen ítéletet mond a múlt fölött, elítéli a 67-es Tisza-korszakot éppen úgy, mint a Horthy-rendszert és leszögezi malagát a melle 1 1 az álláspont mellett, hogy abban az időben, abban a letűnt korszakban nemosak egyes lépések voltak hibásak: az egész politika hibás volt (Ügy van! Ügy van! a szociáldemokrata és a kommunistapárton.) Az utóbbi száz esztendőben sajnos Széchenyinek, Rákóczinak, Kossuthnak, Deáknak, Petőfinek a szelleme és hagyományai gyengébbek voltak, kevésfebé hatékonyak voltak a közéletben, mint mondjuk Tisza István vagy Wekerle szelleme, vagy hogy még nagyobbakat mondjak, mint Horthynak a szelleme vagy Gömbösnek a szelleme. Mai állásfoglalásunk azt jelenti, hogy végre Magyarországon nemzeti politikát folytatnak, hogy végre Magyarországon igazi demokratikus politikát folytatnak és pontot teszünk e gyászos száz esztendő után. Ezért pártomnak nevében a törvényjavaslatot elfogadom. (Élénk éljenzés és taps a Ház minden oldalán.) , Elnök: Szólásra következik! Hegyesi János jegyző: Szeder Ferenc képviselő úr! Szeder Ferenc (szd): T. Nemzetgyűlés! A napirenden lévő törvényjavaslatot, amelyet a nemzetgyűlés tárgyal, — előre kijelentem — mi szociáldemokraták, örömmel elfogadjuk. Elfogadjuk azért, mert ez a javaslat elégtételt szolgáltat Károlyi Mihálynak, a második köztársaság elnökének, akit az 1919-ben felülkerekedett reakció nemcsak elhajszolt az országból, hanem meg akart fosztani a becsületétől is éppen úgy, mint ahogy megfosztotta a vagyonától. , Mi szociáldemokraták mindenkor
