Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-19

583 A nemzetgyűlés 19. ülése 1946. magyar paraszti tömegekre, amelyek végre­hajtották volna gyorsan és alaposan és a vége az lett, hogy a magyar demokrácia pusztult ebbe bele. (Juhász Nagy Sándor (pk) : Ez nem egészen így van, mert megkezdődött a föld­reform, kijött a néptörvény! Már márciusban megkezdődött!) Károlyi a maga részéről meg­kezdte ezt a munkát és örök időkre fénye» alakjává vált a magyar történelemnek azzal, hogy sajátmaga kezdte meg saját birtokainak felosztását. Mi az 1918/19-es demokratikus földreform­ból tanulni akarunk és éppen ezért megfogad­juk, hogy meg fogjuk védeni ezt a demokrá­ciát és az a kötelességünk, hogy nem fogjuk engedni, hogy álhazafias jelszavakkai, sovi­niszta jelszavakkal, mint 1918-ban és 1919-ben, a magyar ellenforradalom szervezkedjék. (Taps a kommunistapárt oldalán.) Károlyi Mihályt hazaárulónak nyilvání­totta az ellenforradalom, a hiuszonötéves Horthy-korszak. Hazaárulónak nevezték ezt a nagy magyart annak a rendszernek képvise­lői, amely rendszer hazaárulásnak köszönhette létét, amelynek nemzetpusztítás volt az egész működése (Ügy van! Ügy van! a kommunista­és a szociáldemokratapárt oldalán.) és nemzeti katasztrófa lett működésének az eredménye. (Buchinger Manó (szd) tapsol) Azok az em­berek» az a Horthy és Bethlen István, azok a Telekiek és Gömbösek, 326 akik az ördöggel is hajlandók voltak cimborálni, csakhogy birto­kaikat visszaszerezzék, 1919-ben árulónak ne­vezték azt az embert, aki sokmilliós vagyonát a haza oltárán önként feláldozta. Azok az em­berek, akik 1919-ben a románokkal cimborál­tak, a román hadseregét hívták be, akik be­avatkozásért kilincseltek az antantnál, az a Bethlen István, aki tiltakozott a párizsi béke­tanácsnál, hogy Magyarországnak visszaad­ják a Tiszántúlt: ezek az emberek merték a hazaárulás Kain-bélyegét sütni Károlyi Mihály homlokára. De ez nem volt véletlenség. A Bethlen Istvánok rendszere, a Horthy-rend­szer, a horthysták éppen azért, mert hazaáru­lásnak köszönhették létüket, egész fönnállásuk alatt állandóan verték a mellüket, hogy elfe­ledtessék a világgal, hogy micsoda tizenhét­prótbás hazaárulókkal is van dolguk. Éppen azért, mert Trianonnak köszönhettél: létüket, mert Trianont hozták a zsebükben, amikor ha­zajöttek 1919 augusztus elseje után, kiabáltak annyit Trianon ellen, mert hiszen, amikor ha­zajöttek 1919 augusztus elseje után, kinek se­gítségével jöttek haza? Azoknak a hatalmak­nak segítségével, amelyek számára spionkod­tak 1919 tavaszán ée nyarán, amikor a magyar nemzet fegyveres harcot folytatott magyar te­rületekért és _ magyar nemzeti érdekekért. Ha egyszer hazajöttek azoknak a hatalmaknak segítségével, amelyek nyilvánvalóan Magyar­ország ellen törtek és magyar területeket akartak és kívántak, abból következett, hogy akkor alá is kellett írniok azt a békeszerző­dést, amelyet nekik diktáltak. Ezek a hatalmak azért segítették őket vissza a magyar nép akarata ellenére, mert tudták, hogy ha a ma­gyar (munkásság és parasztság nem volt haj­landó a Vyx-féle jegyzéket 327 akceptálni, a ma­gyar nagykapitalizmujs és nagybirtok akcep­tálja. Ezek 1920-ban sokkal rosszabb békefelté­fe teleket írtak alá, mint aminőket a magyar munkások 1919 tavaszán visszautasítottak. (Egy hang a szociáldemokratapárton: Saj­nos!) Ismerjük mi ezt a hazafiságot, ezt a há­évi február hó 14-én, csütörtökön. 5B4 I zug sovinizmust, amely hasonlít aliihöz, aiiii­kor a tolvaj azt kiabálja, hogy fogják meg! Károlyi Mihály száműzetésbe kényszerült. Nem ő volt az első a magyar történelemben, aki száműzetésbe került és aki száműzetésben élte le életének nagy részét. A magyar törté­nelem nagy fejezete, az emigráció fejezete. Voltak olyan korok á magyar történelemben, amelyekben a magyar nemzeti eszmét, a ma­gyar nemzeti öntudatot, a haladást nem az országban belül, hanem az emigrációban kép­viselték. (Ügy van! Ügy van! — Taps a Ház minden oldalán.) Boldogan és büszkén kell azonban megállapítanom, elérkezett az ideje annak, hogy az agg Károlyi Mihály visszajöj­jön az emigrációból, sőt elérkezett az ideje annak, hogy a magyar nemzet központi tör­vényhozó testülete rehabilitálja Károlyi Mi­hályt és a nemzet háláját fejezze ki iránta- , Azért mondom, hogy boldogan és büszkén, mert új fiatal demokráciánk visszakanyaro­dott a nemzeti politika útvonalán úgy bel« mint külpolitikai téren a 4&—49-es hagyomá­nyok további folytatásához. A magyar történelemben először történik meg, hogy a magyar nemzet nagy szabadság­harcosának a magyar törvényhozó testület igazságot szolgáltat. Erre nem kerülhetett sor sem II. Rákóczi Ferencet illetőleg, sem Kos­suth Lajost illetőleg, de sor kerülhetett Ká­rolyi Mihályra vonatkozólag. (Taps a Ház minden oldalán.) Boldog büszkeséggel tölt el ez a törvény­javaslat azért is, mert rendkívül nagy nem­csak a történelmi, hanem az elvi jelentősége is. Azt jelenti, hogy Magyarország törvény­hozó testülete, a nemzetgyűlés, amikor igaz­ságot szolgáltat Károlyi Mihálynak, tulajdon­képpen ítéletet mond a múlt fölött, elítéli a 67-es Tisza-korszakot éppen úgy, mint a Horthy-rendszert és leszögezi malagát a melle 1 1 az álláspont mellett, hogy abban az időben, abban a letűnt korszakban nemosak egyes lé­pések voltak hibásak: az egész politika hibás volt (Ügy van! Ügy van! a szociáldemokrata és a kommunistapárton.) Az utóbbi száz esz­tendőben sajnos Széchenyinek, Rákóczinak, Kossuthnak, Deáknak, Petőfinek a szelleme és hagyományai gyengébbek voltak, kevésfebé hatékonyak voltak a közéletben, mint mond­juk Tisza István vagy Wekerle szelleme, vagy hogy még nagyobbakat mondjak, mint Horthynak a szelleme vagy Gömbösnek a szelleme. Mai állásfoglalásunk azt jelenti, hogy végre Magyarországon nemzeti politikát folytatnak, hogy végre Magyarországon igazi demokratikus politikát folytatnak és pontot teszünk e gyászos száz esztendő után. Ezért pártomnak nevében a törvényjavas­latot elfogadom. (Élénk éljenzés és taps a Ház minden oldalán.) , Elnök: Szólásra következik! Hegyesi János jegyző: Szeder Ferenc kép­viselő úr! Szeder Ferenc (szd): T. Nemzetgyűlés! A napirenden lévő törvényjavaslatot, amelyet a nemzetgyűlés tárgyal, — előre kijelentem — mi szociáldemokraták, örömmel elfogadjuk. Elfogadjuk azért, mert ez a javaslat elégtételt szolgáltat Károlyi Mihálynak, a második köz­társaság elnökének, akit az 1919-ben felülkere­kedett reakció nemcsak elhajszolt az ország­ból, hanem meg akart fosztani a becsületétől is éppen úgy, mint ahogy megfosztotta a va­gyonától. , Mi szociáldemokraták mindenkor

Next

/
Thumbnails
Contents