Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.
Ülésnapok - 1945-19
Ő79 A nemzetgyűlés 19. ülése 1946. árulták elkennek a nemzetnek a becsületét, mintha még mindig nem lenne elég, igen t. Nemzetgyűlés, az, hogy most egyszerre buktuk végig a Muhi-pusztának és Mohácsnak szörnyű tragédiáját Mert részletkérdésekben lehetnek közöttünk különbségek, — ós talán jó is, hogy ez így van — tudom, vannak a végső okokban is, egyben azonban nem lehetnek és most ez a fontos: a nép szolgálatában. (Úgy van! Ügy van!) Károlyi Mihálynak, az októberi forradalom vezéralakjának, annak a Károlyi Mihálynak, aki egy főúri kastélyból - indult el, hogy a nép barátja és testvére legyen s annak atyjává magasodott fel, életét, munkásságát, írásait tanulmányozva ez a meggyőződésem: nemcsak azzal szolgáltatunk neki elégtételt, ha megbélyegzünk egy parancsszóra hozott pribékítéletet, amely már önmagában hordja megbélyegzését és nemcsak azzal, ha elkobzott javait visszaadjuk, hanem elsősorban azzal, ha most ebben a végső veszedelemben becsületesen, tisztességesen összefogunk, ha barátsággal megfogjuk egymás kezét, ha nyiltan egymás szemébe nézünk és a lappangó gyanakvás és bizalmatlanság helyett a nyílt, őszinte és becsületes megegyezés álláspontján harcolunk a magyar népért. Mert méltóztassanak tudomásul venni: a felelősség, amely rajtunk nyugszik, mérhetetlen és immensis; felelősek vagyunk egy hitében megcsalt, rongy urai által félrevezetett és elhagyott ráerőszakolt szövetségese által becsületében meggyalázott és legázolt népnek puszta életéért. (Ügy* van! Ügy van! —^ Általános helyeslés és taps.) Azt hiszem, i Nemzetgyűlés, hogy Károlyi Mihálynak ezzel adjuk meg a legjobb elégtételt. A javaslatot, mint a dolgozó magyar nemzet akaratával egyezőt elfogadom. (Élénk éljenzés, helyeslés és taps. — A szónokot-üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Hegyesi János jegyző: Anfdies Erzsébet! Andics Erzsébet (kp): T. Nemzetgyűlés! Történelmi jelentőségű törvényjavaslat fekszik a Ház asztalán. Történelmi jelentőségű azért, mert Károlyi Mihály nagy történelmi eseményeket képvisel és mert Károlyi Mihály alakja is nagy magyar történelmi alakká nőtte ki magát. Károlyi Mihály fellépésével a 67-es Magyarországon, annak politikai életében a függetlenségi harc történetébén egy újabb fejezet kezdődött. ' Károlyi Mihály, ellentétben azokkal a hurrá-hazafiakkal, azokkal a jelszavas függetlenségiekkel, akiknek olyan nagy volt a száma, a magyar függetlenségért vívott harcot összekötötte á magyar haladásért folytatott küzdelemmel. Károlyi Mihály megértette, hogy Magyarországon a 67-es politiká# nak, Magyarország félgyarmati helyzetének, * Ausztriától való gazdasági és politikai függésének megvannak a mély belső okai, belső szociális támaszai. Károlyi -Mihály megértette, hogy ez a németbarát, nemzetellenes politika Magyarországon elsősorban a nagybirtokra támaszkodik és arra a fináncarisztokráciára, amely tűzön-vízen keresztül együtt ment mind a világi, mind az egyházi nagybirtokkal. Ezért Károlyi Mihály a magyar fügetlenság követelését egyesíti az általános választójog követelésével és megkezdi a harcot a magyar parasztság földhözjuttatásáért. Amikor Károlyi Mihály a függetlenségért folyó harcot évi február hó 14-én, csütörtökön, 5ÔÛ összekötötte a magyar nép jogaiért folyó haro cal és amikor a nemzeti szabadságharcot, annak eszméit összekötötte a haladásért „folyó harccal, akkor tényleg a 48—-49-es hagyományok igazi szellemében, igazi lelkületének szellemében járt el. Az 1848—49-i és az azelőtti nagy szabadságharcosokra valamennyire jellemző volt, hogy amikor a magyar nemzet függetlenségéért szálltak síkra, ugyanakkor a magyar népi követeléseket, a magyar szabadság ügyét összekötötték az általános európai haladás ügyével. Akár Bocskayra, akár Bethlenre, akár á Zrínyiekre, Kákócziakra, vagy Kossuth Lajosra gondolunk, valamennyiükre kivétel nélkül áll az, hogy nemcsak a magyar nép szabadságáért küzdöttek, hanem az» akkori koreszmék jeles képviselői is voltak, miüd a politikai, mind a lelkiismereti szabadságért, a tudományok fejlődéséért, a szociális haladá^ sért síkraszálltak. : Ezeknek az igazi nagy magyaroknak szellemében kezdte el működését a fiatal Károlyi Mihály. Károlyi Mihály megüzente a hadat a 67-es Tisza-féle reakciós politikának minden vonalon. Károlyi Mihály szembehelyezkedett nemcsak a Tisza-féle 67-es reakciós belpolitikával, hanem az ugyancsak Tisza-féle 67-es dualista reakciós külpolitikával is- Amikor Károlyi Mihály annak belátását követelte, sürgette, hogy a magyar nép, a magyarság akkor követi érdekeit, ha jó viszonyba lép a szomszédos népekkel, ha ennek előfeltételekép baráti kapcsolatokat teremt a nemzetiségekkel, ha nem engedi magát a német imperializmus által ellenséges magatartásba kergetni Oroszországgal szemben, ha a nyugati haladó hatalmakhoz közeledik, amikor tehát Károlyi Mihály kifejtette ezt a Tiszáékkal szemben ellentétes külpolitikai programmot, akkor tulajdonképpen a magyar haladó nemzeti és demokratikus erők évszázados külpolitikai vonalát képviselte és folytatta. (Ügy van! a kommunistapárt oldalán.) Ennek a Károlyi Mihály által hirdetett külpolitikának gyökerei messze visszanyúlnak a magyar történelembe. Ezek a gyökerek és haj szálgyökerek elnyúlnak egészen II. Eákóczi Ferencig, aki jóban volt Nagy Péter orosz uralkodóval, jóban volt a lengyelekkel, és akit barátság és szövetség fűzött Lengyelországhoz. Ez a magyar nemzeti külpolitika állandóan hangsúlyozta, hogy a szomszéd népekkel kell jóban lennünk, a szomszédos, főleg szláv népekre kell támaszkodnunk, • csak így leszünk elég erősek ahhoz, hogy szembeszálljunk, ellenállást fejtsünk ki a német imperialista, törekvésekkel szemben. Ez a hagyományos magyar nemzeti külpolitikai vonal Kossuth Lajosnál zseniális külpolitikai tervvé, a dunai államok szövetségének tervévé jegecesedett ki. Ezt a külpolitikai programmot vallotta Károlyi Mihály. A magyar reakció, a 67-es dualizmus hívei, a Tiszák, Tisza István nem késlekedtek Károlyi Mihályt hazaárulónak nevezni- Nem voltak tétlenek ezen a téren, hazaárulónak nevezték ezt az embert, aki elsősorban nagy magyar hazafi volt. (Ügy van! Ügy van! a szociáldemokratapárt oldalán.) Károlyi Mihály ezt a harcot rendíthetetlenül folytatta. Ez a harca nem volt párviadal Tisza István gróffal amint szeretik beállítani. Nem két ember harca volt, mert Tisza István mögött, de Károlyi mögött is, magyar rétegek, szociális rétegek,
