Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-19

577 A nemzetgyűlés 10. ülése 1946. évi február hó. 14-én, csütörtökön. 578 ahhoz, hogy egész ifjúságomon és férfikorom egy részén keresztül soha közösséget ne vállaljak az elmúlt rendszerrel, hű maradjak az emberi jogokhoz, a népjogokhoz akkor is, amikor ez nem volt olyian könnyű, mint ma, amikor intézményesen biztosítjuk talán néha a demokrácia kárára is a nyílt színvallás lehetőségét. (Taps.) Tudom jól» hogy ez az osztályából nem kihullott, nem elkallódott, hjanem öntudatosan, éppen életeszményein keresztül öntudatosan elszakadt magyar főúr, a magyar történelmi, felső rétegnek ez a talán legutolsó felmagasodása sok szenvedésű élete során a szocializmushoz érkezett el, mégis azt mondom, hogy Ő függetlenül attól, hogy az egész nemzeté, a mi pártunkhoz is tartozik. A mi pártunkhoz is tartozik azért, mert a geszti politika

020 és a bécsi udvari feudalizmus egyoldalú politikájának •' tagiadásaként jelentkező magylar függetlenségi pártnak legradikálisabb vezére volt, tehát jogelődünk, mert ez a ,párt, a független kisgazda- és földmunkáspárt, amelyet a mostani köztársasági elnök úr és Nagy Ferenc mint népmozgalmat é létrehívott, ugyanazokért a szociális, nemzeti és gazdasági programmokért küzd, mint Károlyi Mihály. (Taps a kisgazdapárton.) De hozzánk tiartozik igen t. Nemzetgyűlés azért is,"mert mi, mint par excellence agrárpárt, a magyar föld népének, a magyar parasztság életszínvonalának felemé' léséért, a szegény parasztság megszüntetéséért, lehat a földbirtofcrefomnért küzdöttünk 15 esztendős harcaink során, politikánk centrumában ez a probléma l

állott úgy, ahogyan most az emberi és a nemzeti szabadságjogok állnak politikánk centrumjábian. Ezlt a földrefoirmot pedig bátran és megalkuvás nélkül kormán yprogramimá először miniszterelnökségének ideje alatt Károlyi Mihály tette. (Taps.) Nemcsak kormányprogrammá tette, hanem mint súlyos ezer holdak tulajdonosa, a földreformot, a földosztást a saját birtokán kezdte meg. (Taps.) •'•.;•* Igen t. Nemzetgyűlés! Juhász Nagy Sándor igen t. képviselőtársunk és barátom könyvéből, »Az októberi forradalom történeté«-ből, amelyet újsütetű demokratáinknak igen melegen ajánlhatok figyelmükbe, (Éljenzés a szo~ ciáldemokratapárton.) nem találhatok meghatöbb és megkapóbb részt, mint azt, ahol leírja, hogy Károlyi Mihály hogyan osztja fel a saját birtokát, (Ügy van!) hogyan állítja ki a birtoklevelet volt uradalma öreg, szegény cselédei számára, (Közbeszólás a szociáldemokratapárton.) De magunkhoz tartozónak valljuk harmadszor és végül azért is, — megint csak egy szubjektív szempont — mert volt harcos társainak és munkatársainak jórésze itt a mi padsorainkban küzd tovább immár a magyar köztársaságon belül az emberi és nemzeti jogok teljességért és a szociális haladásért. (Taps.) Igén t. Nemzetgyűlés! Azt hiszem, nagyon messzire vezetne, ha Károlyi Mihály emberi es polííikai arcát és karakterét óhajtanám itt megrajzolni. Ez nein is az én feladatom, elvégezték ezt mások, kortársak, barátok sokkal jobban, mint én és el fogják végezni azok. az új történészek, akik nem a meghamisítás és elkendőzés ferdítő prizmáján keresztül iOjpáK nézni nemes és férfias alakját. (ügy van!) Aho- • f

yan volt munkatársa és barátja, Jászi üszár írja róla ragyogó tollával (olvassa): »Egy év előtt nemzete ünnepelt hőse, egy súlyosan megpróbált ország utolsó reménye, az októberi forradalom összes alkotóelemeinek győzelmes NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ I. szimbóluma, egy év múlva a hatalmasok által mint gyilkos, tolvaj és sikkasztó kikiáltva» a mob törvényszéke elől hazájából menekülve, barátai és bajtársai legtöbbjetői eláruiva.«

ai:1 = Amint mondottam, ez az élet történelem, eleven történelem és én azt szeretném, ha ebből az életből és mindabból,. ami ebből az életből mint szerves, alkotó rész szervesen hozzátartozik a magyar nép életéhez, levonnánk a történelmi tanulságot, hogy ne ismétlődjók meg az a hegeli tétel, amely szerint a történelemből csak egy tanulságot lehet levonni, azt, hogy soha senkisem -tanult belőle. Bármilyen különösen hangzik is, van valami végzetes analó. gia az októberi forradalom és a mai idők között» bármennyire más feltótelek között jött is az létre, Károlyi Mihályban és társaiban a reakció bűnbakot keresett. Bűnbakot keresett, minthogy a történe

1 em során mindig bűnbakot keresett egy pokoli politikai ösztöntől vezettetve saját bűneiért a nemzet igazi nagyjaib'an, akik ennek a nemzetnek a haladását szolgálták. Ahogy bűnbak volt Dózsa György, akit tüzes trónon égettek el, ahogy bűnbak volt Rákóczi Ferenc, akit, az 1715-i rendi országgyűlés házaárulónak és a nemzet ellenségének bélyegezett meg, mert a mezítlábasok élére állt, mert kiállt mint magyar főúr a magyar nép mellé, ugyanúgy bűnbak volt Károlyi Mihály is a levitézlett rendszer szemében, hogy 20—25 esztendőn keresztül, 1920-tól egészen a felszabadulás napjáig könnyelmű politikájuk szörnyű eredményeiért, az idegen érdekekért harctérre hajszolt embermilliók életéért őt tegyék felelőssé, őt deklarálják hazaárulóvá. Villámhárítónak szánták Károlyit, őt deklarálták hazaárulónak, országvesztőnek azok, akiknek könnyelmű politikai játékai következtében ez az ország már eleve felosztásra volt ítélve. (Ügy van! Úgy van!) De mondjuk ki nyíltan: vannak erők ma is, — és ezek az erők hovatovább mind nyíltabban jelentkeznek — akik bennünket, akik a mai magyar politikának irányítói és hordozói vagyunk, függetlenül attól, hogy melyik párthoz tartozunk, hogy a parlamenti mezőnynek melyik szektorában foglalunk helyet, mind nyíltabban tesznek felelőssé a mai pusztulásért és a sok szenvedésért, CÇgy van! Ügy van! — Taps minden oldalon.) mintha nem is az ő könnyelmű és felelőtlen politikájuknak lenne ez az eredménye. Nem hintenek hamut a fejükre, nem meakulpáznak, mintha nem is ők hajszolták volna idegen érdekek védelmében, idegen imperialista törekvésekért a JJon mellé a magyarság színét és virágát, mintha nem ők lennének felelősek Auschwitz éri

322 minden ' felrobbantott hidért, minden feltépett sinért, minden szétlőtt otthonért, minden elhagyott tanyáért és minden családfenntartó nélkül,, maradt magyar családért. (Úgy van! Ügy van! — Taps.) ._, .* . t

. De más tanulság is van. Karolyi is koalícióval kormányzott és az akkori koalícióban is voltak súrlódások. Különböző társadalmi rétegeket képviseltek azok a pártok, akik talán nem voltak a politikai boszorkánykonyhában olyan járatosak, mint jogelődeik, de akiknek jószándékában és tisztességeben soha senki egy pillanatig není kételkedhetik burlódások — nyíltan kimondom — ugy latom, ma is vannak, mintha még mindig nenv tanultunk volna eleget, mintha nem lenne elég az, hogy a legutóbbi öt esztendő alatt négy ízben 37