Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-16

415 . A nemzetgyűlés 16, ütése 1946. évi február hó 8-án, pénieken. 416 Tegnap már túljutottak a 2025 vagon os terme­lésen!) Meg kell mondanunk azt is, hogy mi­közben ezt a tényleg hősies erőfeszítéssel járó munkájukat végezték, ellátásuk, életviszonyaik nem javultak és hogy ennek ellenére ilyen tel­jesítményekre képesek, mutatja, aát, hogy egész munkásságunkban, a dolgozó népben elevenen él a tudat, hogy a nemzetnek építő munkára, folyamatos, megfeszített munkára van szük­sége. De meg kell mondanom azt is, hogy ilyen körülmények között a miniszterelnök úrnak azt a megállapítását, hogy a felelőtlenül sztrájkra, munkabeszüntetésre izgatókat el­ítéli, (Helyeslés a kisgazdapárt oldalán.) mi alátámasztjuk azzal, hogy amikor a szakszer­vezetek minden erejüket megfeszítik a munka folyamatosságának biztosítására, mi is határo­zottan elítéljük a vad sztrájkokra izgatókat­(Helyeslés a kisgazdapárt soraiban.) Meg kell azonban azt is mondanunk, hogy ezeknél az izgatóknál sokkal nagyobb izgatók azok a viszonyok, azok a hallatlanul nehéz életkörülmények, amelyek között a dolgozók élnek (Úgy van!) Ügy van! a kommunista­várton.) és még sokkal nagyobb izgató az az ellentét, amely a dolgozóknak, a munkások­nak embertelenül nehéz életviszonyai és a he­nyélők kirívó jóléte között van. (Taps a, nem­zetgyűlés minden oldalán.) Nem könnyű mun­kafegyelemről beszélni akkor, amikor száz­szoros ígéret dacára semmi nem történt és még mindig nem valósítottuk meg azt a köz­ponti feladatot, hogy ez a kirívó ellentét el­tűnjön (Úgy van! a kommunistapárton') és a henvélők kirívó életmódjukkal, bántó és sértő dúskálkodásukkal és hencegésükkel ne dühít­sék tovább a dolgozók amúgyis elkeseredett tömegeit, (Ügy van! a kommunisüawárton. — Zgyerka János (kp) : Majd megkeresik " a feke­tézőket!) s megfelelő kényszereszközökkel gon­doskodás történjék arról, hogy rászorítsák őket a termelőmunkára és a dolgozóknak ez a jogos, felháborodott követelése végül is telje­sedésbe menjen. (Helyeslés és taps a kommu­nistapárton. — Zgyerka János (kp) : Megtalál­ják a tele spájzot!) Meg kell azonban azt" is mondanom,, az egész kormánynyilatkozatra a legjellemzőbb az. hogy olyan elvi kijelentéseket tartalma­zott, aminőket az egész magyar nép már több­ízben hallott. Olyan ígéretekkel találkozunk a kormány nyilatkozatában, amelyek ugyancsak nem újak. Lassan a magyar népben az a hie­delem, . az a meggyőződés kezd kialakulni, hogy »a mi demokráciánk, a mi demokratikus rendünk elvi kijelentésekből és ígérgetésekből áll. az elvi kijelentéseknek és az ígéreteknek megfelelő gyors cselekedetek nélkül. (Ügy van! Űpy van! a kisgazdapárt és a kommu­nistavárt soraiban.) Ez a meggyőződés okpzza azt, hogy az egész dolgozó magyar nép, munkások és parasztok, értelmiségiek egvaránt kezdik hitüket elveszíteni a demo­krácia erélyességében, a demokrácia eltökélt­ségében, abban a tekintetben, hogy tényleg rövid úton minden a nép érdekének megtelelő megoldásra talál. (Egy hang a kisgazdapár­ton: Sajnos, ez így van!) Ugyanezt az állásfoglalást tapasztaljuk az összes döntő kérdésekben. Százszor beszéltünk már a reakció elleni kíméletlen harcról. Ha elővesszük a függetlenségi f rout október 21-i nyilatkozatát, amelyet a demokrácia négy nagy pártja aláírt, azokat a programmpon­tokat, amelyekkel a magyar nép elé álltunk és amely programma on toknak hirdetése köz­ben és valóraváltása céljából választotta meg a magyar nép az egész nemzetgyűlést, azt lát­juk, hogy lassan ezek a programmpontok csak pi'ogrammpontok maradnak, és elszakadnak a tényleges cselekedetektől. (Ügy van! a kisgaz­dapárton.) Az október 21-i nyilatkozat leszegezi, hogy kíméletlen eréllyel fogjuk letörni a feketéző­ket, az árdrágítókat, az élelmiszércsempésze­Ket, a spekulánsokat, iiunu'azoKai, akiK a usöp szerencsétlenségét és nyomorát gazdagodá­sukra használják fel. (Mozgás és zaj a kisgaz­dapárton. — Sári Ignác (kg): Mit csinál a rendőrség? — Egy hang a kommunista­párton: Letartóztatja őket!) Hol látjuk azt a kíméletlen erélyt, azokat a könyörteten cselekedeteket, amelyek ezt a követelést, ezt az ígéretét a függetlenségi frontnak .valóra vat­tának % A függetlenségi front nyilatkozata tartal­mazza többek között azt, hogy a négy nagy demokratikus párt első feladatának tekinti vaskézzel végigvinni a harcot a reakció ellen, csirájában elfojtani a reakció minden,próbál­kozását, megtisztítani az állami gépezetet azoktól a reakciósoktól» akik az igazolások ellenére ottmaradtak ^és hanyagságból vagy szántszándékkal akadályozzák a népakarat ér­vényesülését. Jól látja a magyar nép. hol ér­vényesül az a vaskéz és erély, amelyre elkö­telezte magát a függetlenségi front október 21-én. Ha ennyire elszakadnak a cselekedetek a programmtól. ha ennyire elmaradnak a tettek az ígéretektől, akkor ne csodálkozzunk azon. hogy a dolgozó nép. a munkásság, türelme határának a végén jár. Bis meg kell. monda­nom azt, hogy a mi pártunk, a Magyar Kom­munista Párt egyrészről minden erejét megfe­szítve azon dolgozik, hogy a dolgozók kitar­tóan hozzanak meg minden áldozatot, de té­vedés azt hinni, hogy a kommunistapárt sze­repe abból áll. hogy a nép jogos követelését és a nép jogos haragját fékezze, vagy ezeket a végső határon túl is visszatartsa. Ha a vi­szonyokban javulás nem áll be. mi nem vál­lalhatjuk a felelősséget azért, hogy továbbra is türelemmel kitart a dolgozó nép és to­vábbra is 'meg fogja hozni azokat az áldoza­tokat, amelyek az egész országban szüksége­sek, (Egy hang a kisgazdapárt oldaláról: Mit fog csinálni? — Egy hang a kommunista­párt soraiból: Majd meglátja, mit csinál! — Felkiáltások a kisgazdapárt oldalán: Fenye­getés! — Egy hang a kommunistapárt sorai­ból: Majd megkeressük a feketézőket!) mert nincs az az ékesszólás, nincs az a meggyőző erő. amely pótolni tudná a tényleges tetteket és ameiy helyettesíteni tudná a nép számára a tényleges célravezető intézkedéseket. (Za.i.) A mi meggyőződésünk az. hogy az egész ország helyzete olyan, a dolgozók helyzete olyan, hogy halasztást nem tűrően erélyes. gyors és ha szükséges, rendkívüli intézkedé­seket követel meg. Mi látjuk, tudjuk és fel­hívjuk a nemzetgyűlés figyelmét arra. hogy a­w nélkülözéseket illetően, a gazdasági kárté­vők munkája tekintetében, a reakció szemté­lenkedésevel kapcsolatban a tizenkettedik órá­ban vagyunk. így ez, tovább nem mehet. (Faragó László (sad): Ügy vlain!) Feltétlenül szükséges egész demokráciánk belső megerősítése szempontjából, hogy a nép bizalma szilárd legyen a demokratikus rend­szerben. (Ügy van! Ügy van! a kisgazdapárt

Next

/
Thumbnails
Contents