Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.
Ülésnapok - 1945-16
413 A nemzetgyűlés 16. ülése 1946. nított új birtokosoknak a küldöttségei Buda r pestre, (Néinethy Jenő (kg): Ki vezette őket? — Drózdy Győző (kg): Ügy szerződtették őket! — Farkas Mihály (kp): Parasztok voltak!) hogy védelmet kérjenek atekintetben, hogy a földreformot s az^ ő új birtokukat megőrizze a nemzet és ők békében élhessenek, háboríthatatlanul dolgozhassanak «új földjükön. (Zaj a kisgazdapárton.) Az egész magyar nép kívánsága, hogy végire mielőbb telekkönyvileg bekebelezett, törvényes tulajdona legyen a föld az új birtokosoknak. (Taps a Ház minden oldalán. — Egy hang a kisgazdapárton: De csak a törvényben biztosított keretek között!) Éppen a nyugodt termelőmunka biztosítása érdekében feltétlenül szükség van arra, hogy a legrövidebb idő alatt elkészüljön és nyilvánosságra hozassék az új terménybeszolgáltatási rendelet. Feltétlenül szükség van arra, hogy ez a rendelet védje, gazdaságilag oltalmazza és erősítse az új birtokosokat és a régi kisbirtokosokat és ne adjon módot arra, hogy . a tehetősebb, módosabb termelők a megfelelő teher viselése alól kibújjanak. (Felkiáltások a a kisgazdapárt oldalán: Hol vannak?) Feltétlenül szükséges az, hogy azok a gazdiasági terhek, amelyeik a parasztságra nehezednek, úgy osztassanak meg, hogy a főterhet a gazdálkodók között is a teherbíróbbak, a gazdaságilag erősebb exiszteneiák viseljék. (Ternay István (kg): Ez természetes! — Katkó Anna: (kp): Nem olyan természetes! — Ternay István (kg): De igen, természetes! — Zaj a kisgazdapárt oldalán.) k Az új gazdák gazdasági megerősítése, az egész parasztság gazdasági támogatása és az ipari munkásság érdeke egyaránt megköveteli, hogy a szövetkezetek ügye végre komolyan •a megvalósítás stádiumába kerüljön. (Helyeslés a kisgazdapárt oldalán.) A szövetkezeteknél azt lehet tapasztalni, hogy azok a gazdasági érdekcsoportok, amelyeknek üzleti számításait, üzleti köreit a szövetkezetek tényleges műköidiése zavarná, úgylátszik, módját ejtették és megtalálták az útját annak, hogy a szövetkezetek ügye kátyúba rekedjen és a szövetkezetek ne bírjanak lábra állni, ne tudják az egész nép számára annyira fontos««munkájukat megkezdeni és folytatni. (Ternay István (kg): Pártezö vetkezetek! —Egy Uoxng akommunistapárt oldalán: A Hangya nem pártszö vetkezet!) Szükséges, hogy a szövetkezetek ügyét a* kormány a legteljesebb ' támogatással, minden rendelkezésére álló eszközzel a mai holtpontjából kimozdítsa és megadjon minden eszközt arra, hogy a szövetkezetek végre tényleg dolgozni tudjanak. (Helyeslés a kisgazdapárt oldalán.) De a dolgozó népet, a munkásságot legközvetlenebbül érintő és legsúlyosabb kérdés a közellátás kérdése. (Úgy van! Ügy van! a kisgazdapárt oldalán-) Meg kell állapítanunk, hogy a nemzetgyűlési választások óta elteltidő alatt a dolgozók életszínvonala, a közellátás jelentős mértékben rosszabbodott. (Mozgás a kisgazdapárt oldalán.) Ezen a rosszabbodáson nem tudott eddig megfelelő módon segíteni az új kollektív szerződések rendszere sem. Elsősorban azért, mert már az új kollektív szerződések hírére — amint azt már többször tapasztaltuk. — megkezdődött az élelmiszeráraknak, a közszükségleti cikkek árának fel verése, az eddiginek sokszorosára emelése. (Szenthe József (kg): Ezt csinálta a szabadkéreskedelem!) vi február hó 8-án, pénteken. * 414 A kollektív szerződések megkötésénél a munkáltatók kezdetben mereven elzárkóztak az elől, hogy kötelességükként elismerjék a dolgozók védelméről való gondoskodást. (Szemes József (kg): Mindig többet adtak, mint a kollektív szerződés! Többet akartak adni! — Felkiáltások a kommunistapárt oldalán: Hol! — Kossa István (kp): Halljuk! Hol van ez? Akik a sót csempészték ki, talán azok adtak többet!) Amikor vidéken egy gazdaember kötelességének tartja, hogy foglalkoztatott munkásai számara élelmet biztosítson (Közbeszólás a kisgazdapárt oldalán: Az természetes!) és ha saját készlete elfogyott, elmegy, keresi, megvásárolja, hogy munkásai számára élelmet biztosítson és ezt természetesnek tartja, akkor mi természetesnek tartjuk azt, hogy a gyárosok és a vállalkozók is eleget tegyenek ugyanennek az elemi kötelesség-üknek (Helyeslés a kisgazdapárt oldalán.) gondoskodjanak- a munkásság élelmezéséről, élelemmel való ellátásáról. (Helyeslés a kisgazdapárt oldalán.) A közellátás problémáinak megoldásánál természetesen olyan adottságokkal kell számolni — így a készletek mennyiségével — amelyeken nem lehet egyszerűen túltenni magunkat. Helyeseljük azonban azt, hogy a miniszterelnök úr állástfoglalt atekintetben, hogy a kormány feladatának tekinti az élelmiszerkészletek: összegyűjtését és eljuttatását oda, ahová azok valók: a dolgozók asztalára. (Helyeslés a kisgazdapárt oldalán.) Feltétlenül javítana a helyzeten az, ha végre valóra, váltainak azt a régi követelést és azt a kormánynyilatkozatot, amely még november 30-án megigérte, hogy az élelemmel üzérkedőket és spekulálókat, azokat, kik a mai helyzetben az élelem láncolásával foglalkoznak: hazaárulókként fogja kezelni és annak megfelelően fog elbánni velük, (Élénk helyeslés és taps a nemzetgyűlés minden oldalán.) Sajnos, etekimtetben is hiányoztak eddig .a komoly cselekedetek. (Felkiáltások a kisgazdapárton: Hol van a gazdasági rendőrség?) 234 Nem látjuk azt, hogy akár egyetlen élelem: üzérrel, egyetlen élelmiszerláneolóvalnazaárulóhoz illően bántak volna el. (Egy hang a kisgazdapárt oldalán: Rossz a rendőrség!) Amíg ezen a téren erélyes, tényleg példaadó tettekre nem kerül sor, addig ezek az üzérek, ezek a bűnös manipulánsok a közellátás nívóját — az amúgyis szűkre szabott keszletektől függetlenül — még alacsonyabbra nyomják le, mint ami a viszonyokból fakad. (Elénk felkiáltások a kisgazdapárton: Igaza van! Rossz a gazdasági rendőrség!) A közellátással függ össze a munkafegyelem kérdése is. A munikafegyélean megjavítása terén a mi pártunk állásfoglalása és munkája ismeretes. A mi pártunk szünet nélkül dolgozik azon, hogy a munkafegyelmet még jobbá tegyük, mert teljesen tisztában vagyunk azzal, hogy csak megfeszített munkával, folyamatos, termelő munkával tudjuk bajainkat, nehézségeinket leküzdeni. Ezen a téren, a munkafegyelem javítása terén feltétlenül meg kell emlékeznünk a banyák dolgozóiról, (Elénk helyeslés és taps a , nemzetgyűlés minden oldalán.) akik hallatlan erőfeszítések közepette a napi termelést az 1450 vagonos átlagról 1950 vagonra emelték fel. (Farkas Mihály (kp): Éljenek a magyar bá» ny ászok! — Éljenzés és taps a nemzetgyűlés minden oldalán. — Vas Zoltán (kp):
