Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-12

341 À nemzetgyűlés 12. üíése 1946. soraiban.) Be ha már felmerült ez a kérdés, hadd emlékeztessem igen t. képviselőtársamat arra, hogy a gazdasági életet és annak csúcsállásait talán mégsem a mi pártunk, és — azt hiszem -- a szociáldemokratapárt sem mono polizálja, és hadd emlékeztessem Drózdy Győző képviselőtársamat árra is, hogy a közigazga tásban som igen van a munkáspártoknak monopóliuma. (Egy hang a kisgazdapárton: Készülnek rá!) És a közigazgatásban nem az a baj, hogy ott párturalom van, hanem, ha van ott baj, akkor ennek éppen az ellenkezője az oka, nevezetesen az, hogy túlkevéssé vannak képviselve ott a . demokratikus pártok. Ez a helyzet. Engedjék meg még, hogy néhány szót szóljak ahhoz a vitához, amely itt az emberi jogok deklarálásával kapcsolatban kifejlődött. Alkotmány törvényeknek rendszerint az a sorsuk, hogy utólag értelmezik őket, kiki a saját szájaíze ezerint, így vagy úgy. Hasznos tehát, hogy megmondjuk mi is, hogyan értjük' a tör vényjavaslatnak a bevezetését, azt a részt, amelyben az állampolgárok természetes és elidegeníthetetlen jogai vannak deklarálva. Parragi igen t. képviselőtársam például kifejtette, hogy a személyes szabadság deklarálását, a tulajdonhoz,. a személyi biztonsághoz való jog deklarálását többek között úgy érti, hogy ez kizárja az úgynevezett kollektív felelősség elvét. Ezzel talán általában egyet is lehetne érteni: a nemzeteknek, az országoknak kollektív felelősségük nemigen van, de vigyáz zunk ennek az igazságnak túlzásba vivésétől. Van kollektív felelősség is! Kollektive felelős Magyarország romlásáért a Horthy-rendszer (Ügy van! Úgy van! a kommunista-, a szociá

1 demokrata- és a parasztpárt soraiban.) és annak támaszai. Rendszert és nemcsak egyéneket teszünk felelőssé azért, ami hazánkkal történt. Aki a kollektív felelősség elvét eleve ki akarja zárni a felelősségrevonás munkájánál, vigyázzon : ezzel felmentést ad egy egész bűnös rendszernelk! (Úgy van! Ügy van!) Aki a kollektív 'felelősség elvét elvileg elveti, vigyázzon, mert ezzel^ akarva akaratlanul felmentést ad annak a rétegnek, annak az osztálynak, amelynek Magyarország romlását köszönhetjük, — egyéni kivételek természetesen lehetségesek — a magyar arisztokráciának, a nagybirtokosok osztályának. Mi a Horthy-rendszerrel, a nagybirtokososztállyal szemben igenis a kollektív felelősség elvét valljuk és nem értelmezzük úgy az alkotmányt, hogy ezt a rendszert, ennek az osztálynak tagjait ez alól a felelősség alól felmentjük. Ami a többi emberi jogot illeti, Parragi igen t. képviselőtársam általában véve helyesen értelmezte törvényjavaslatunk szándékát ezeknek a jogoknak deklarálásával, de hadd húzzam én alá azt, amit ő elfelejtett aláhúzni, és amit a mi véleményünk iszerint fontos aláhúzni. Itt van egy szerény mellékmondat, amely úgy hangzik, hogy: a magyar állam valamennyi polgárának biztosítja a fentebb felsorolt emberi és polgári jogokat a demokratikus államrend keretein belül. Ne engedjük el a fülünk mellett ezt a mellékmondatot. (Kéthly Anna íszd): Ez az! Ez a fő!) Ez azt jelenti, igen t. Nemzetgyűlés, — és azt hiszem, ebben az előadó úr is egyetért velem — hogy a demokrácia, a magyar köztársaság nem óhajt emberi és polgári jogokat adni a demokrácia, a évi január hó 31-én, csütörtökön, 342 köztársaság ellenségeinek. (Ügy van! Ügy van! — Elénk taps a kommunistapárt, a szociáldemokratapárt és a parasztpárt soraiban. — Marosán György (szd) : Nem lehet mégegyszer becsempészni a fasizmust!) A mi pártunk vezérszónoka is beszélt ar* ról, hogy más deklarálni az emberi jogokat és más megvalósítani őket. Rajk elvtársam beszélt róla, hogy egy sereg gazdasági feltétele van annak, hogy például az emberhez méltó megélàetéshez való jogot megvalósíthassuk. A gazdasági feltételek mellett hadd emlékeztessek arra is, hogy az emberi jogok megváló* vitásának vannak politikai feltételei is és àz egyik politikai feltétel a demokrácia ellensé» geinek megsemmisítése. Azok, akik az emberi jogokat 100—150 évvel mielőttünk elsőízben deklarálták, a nagy amerikai szabadságharcosok, a nagy francia népforradalom vezetői ezt nagyon jól tudták és az emberi jogok deklarálása az első amerikai alkotmányban nemcsak hogy nem zárta ki, ellenkezőleg feltételezte, hogy az amerikai szabadsághősök kardot rántottak a rabszolgatartók ellen, elnyomták őket, ós Franciaországiban ugyanazok, akik az emberi jogokat deklarálták, éppen mert hívei voltak az emberi jogoknak és mert meg akartaik azokat valósítani, nem riadtak vissza attól, hogy a régi rendnek a híveit, a francia demokráciának, a francia köztársaisáignak ellenségeit tűzzel-vassal kiirtsák.

206 (Taps a kommunistapárton.) T. Nemzetgyűlés! Azt hiszem, nem felesleges emlékeztetni arra, hogy ez a törvényjavaslat és annak bevezetése, amely deklarálja az emberi jogokat, a mi véleményünk szerint úgy értelmezendő, hogy az emberi jogok megvalósításánál példát kell venni Lincoln Ábrahámról, aki a rabszolgatartók ellen kardot rántott és elnyomta őket. És példát kell venni Petőfi Sándorról, alki szintén nem utolsó sorban híve volt az emberi jogoknak, de hóhért követelt az emberi jogok» a demokrácia ellenségei ellen, a Latourok és a Laimbergek nyakára kötelét kívánt és nem kívánta őket részesíteni az emberi jogokbtan.

207 (Taps a kom~ mimîsïaparton és a szociáldemokratapárton.) Nem szabad úgy értelmezni a törvényjavaslat bevezetésében deklarált emberi jogokat, hogy a magyar demokrácia ezzel kicsorbítsa kardját a nép ellenségei ellen, és nem szabad úgy értelmezni, hogy ezek a jogok megkötik a demokrácia kezét, harciban az emberi jogok megvalósításáért, tehát harcban a reakció hívei, a fasiszták, a nép ellenségei ellen. Azt hiszem, nem volt fölösleges az előttem' elhangzott felszólalások után, hogy felhívtam a figyelmet arfa, hogy pártunk^ így értelmezi a törvényjavaslat bevezetését és ebben az értelemben szavazzuk mi meg ezt a bevezetést változatlan szövegben. (Taps a kommunistapárton és a szociáldgmokratapárton) Elnök: A törvényjavaslat bevezető része felett a vitát bezárom. Az előadó urat illeti a-szó. Sulyok Dezső (kg) előadó: T, Nemzetgyűlés! Nem hiszem, hogy a nemzetgyűlés tagjai között ülne bárki is, aki nálam rendíthetetlenebb és meggyőződésesebb híve volna a szólásszabadságnak, és mégis azt kell mondanom, hogy sajnálom, hogy a három felszólalás pártom részéről a bevezetéshez itt elhangzott, mert csak arra volt alkalmas, hogy bizonyos 22*