Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-12

W Ä nemzetgyűlés 12. ülése 1Í)M. birodalmában. Feltártuk ezzel a javaslattal ennek a birodalomnak a kapuit. A javaslat lényegét én abban látom, hogy ezentúl nem lehet büntetlenül véteni sem a személyes szabadság, sem a szellemi szabadság ellen. Nem lehet ezentúl büntetlenül megsérteni a legalapvetőbb emberi jogokat, csak a magyar alkotmány megsértésével és csak a megfelelő büntetés árán. Ez egymagában óriási haladás azzal a múlttal széniben, melyben törvények és rendeletek nemcsak lehetővé tették, hanem elő is segítették azt, hogy az uralkodó rend szernek nem tetsző politikai pártokat üldözzék, a szabadságjogokat eltiporják, a munkásság és a haladó értelmiség anyagi és szellemi boldogulását megakadályozzák, hogy százezre ket kifosszanak, hogy állati sornál is alacsonyabb színvonalra szorítsanak embereket, végül pedig százezreket deportáljanak. Igen t. Nemzetgyűlés! Ebben a díszes te vemben olyan politikai pártok iktatják törvénybe az emberi jogokat, a politikai, társadalmi, szellemi és gazdasági szabadságokat, amely pártok a maguk egészében és tagjaikban is a múltban szenvedő alanyai voltak e jogok hiányának. (Úgy van! Ügy van!) Vagyunk jónéhányan, akik a magyar fogházakban, börtönökben, a német koncentrációs táborokban (Malasits Géza (szd): Magyar koncentrációs táborokban is!) tanultuk meg mindennél jobban szeretni a szabadságot és mindennél szenvedélyesebben gyűlölni a szolgaságot és a terrort.

180 (Ügy v\%n! Ügy van!) Vannak olyanok is közöttünk, mint Bajcsy-Zsilinszky Endréné, aki legkedvesebb hozzátartozójának életével fizetett véradót az elmúlt rendszer kegyetlenségének. (Az elnöki széket 10 óra 53 perckor Kéthly Anna foglalja el.) Nem tudom, egyetértenek-e velem abban, hogy az emberi jogoknak mostani törvénybeiktatása nemcsak történelmi cselekedet, hanem felemelő emberi gesztus is ennek a nemzetgyűlésnek pártjai és tagjai részéről. (Ügy van! Űg%, van! a kisgazdavárt soraiban.) A tegnapi üldözöttek és megkíhzottak, a börtönök és koncentrációs táborok tegnapi lakói, íme, a magyar nemzetgyűlésnek e legünnepélyesebb óráiban nem a bosszútól és a mestorlás lihegő vágyától vezettetik magukat, ha nem a legnemesebb emberi indulat, az embertestvériség érzése áltál. (Éljenzés és taps a Ház minden oldalán.) Nem megtorolni, hanem ajándékozni akarnak!^ Milyen nagyvonalúságot, milyen fenséget árul most el ezekben az órákban a magyar népnek ez a törvényes képviselete, amidőn az évtizedeken át hazátlan bitangnak becsmérelt munkásság, a kihasznált, elnyomott parasztság, a szellemi szabadságban megfejti loitt (Szélesedi Béla (kg): Megsértett!) és megsértett baladó értelmiség a maga súlyos és hosszú politikai harcaiban embertelen áldozatokkal elért és elnyert szabadságait, íme, felajánlja a nemzetnek és megosztja a nemzet egyetemével! Büszkén állapítjuk meg, hogy a magyar nemzetgyűlés pártjaiban és tagjaiban ugyanaz a nagylelkűség, felemelkedett érzés és emberiesség uralkodik, mint lamely eltöltötte á& 1776 július 4-i amerikai függetlenségi nyilatkozatot kihirdető kongresszust, vagy pedig az 1789 augusztusi francia nemzetgyűlést, amikor évi január hó 31-én, csütörtökön. -3IÖ deklarálta az emberi jogokat. Mind a három esetben a tegnap kiebrudaliákból, az emberiesség kitagadottjaiból, íme, felszabadítók lettek és felemelkedtek arra a magaslatra, amelyből az emberiesség gondolatának apostolaivá váltak. Kérdezem: miért tudott felemelkedni ez a nemzetgyűlés, és ennek a nemzetgyűlésnek a tagjai miért tudtak felemelkedni erre a magaslatra? Azt hiszem, megtalálom a kérdésre a feleletet abban a válaszban, amelyet Kossuth Lajos adott akkor, amidőn hozzáfordultak és megkérdezték azt, hogy mi voit tulajdonképpen a 48-as törvényeknek, a, 48-as szabadságharcnak igazi rugója, igazi motorja? Kossuth azt válaszolta,, hogy az 1848-as szabadságharc munkásai ,a szabadság emberei voltak.

181 . Igenis, mi azért iktatjuk törvénybe az emberi jogokat, mert a szabadság emberei vagyunk, mert a szabadságért harcoltunk és szenvedtünGi, és mert a szabadság emberei akarunk maradni, (Ugy van! Ügy van! a kisgazdapárt oldalán.) mert azt akarjuk, hogy ez a nemzet mór végleg lépjen rá az emberiességnek, a szabadságnak az útjára: éppen ezért emeljük törvényerőre ezeket az emberi jogokat! |4| .(!_,; És van még egy okunk erre. Mi itt valamennyien antifasiszták vagyunk. (Ügy van!Ügy van! — Mozgás a kommunistapárton.) Fasisztaellemesnek lenni pedig anynyit jelent, mint harcolni a fasizmus minden politikai, társadalmi, szellemi, gazdasági berendezése, intézménye, módszere és hagyatéka ellen. Fasisztaellenesnek lenni annyit jelent, mint tagadni a totális állam létjogosultságát, amely az embert csak eszköznek és nem célnak ismeri el, amely az embert megfosztja az isteni képmástól és a hitleri fenevadak módjára torzítja el; amely megfosztja az embert a maga elidegeníthetetlen természeti jogától, amely r devalválta az embert, amely szörnyű inflációt idézett elő az emberi értékekben éppen azáltal, hogy elsikkasztotta az ember személyes ."jogainak aranyfedezetét. Fasisztaellenesnek lenni azonban annyit is jelent, hogy megbélyegzünk minden fizikai és szellemi terrort, (Élénk helyeslés és taps a kisgazdapárt oldalán.) amely az embert politikai véleménye kialakulásában, politikai magatartása meghatározásában megakadályozza és megfélemlíti. (Élénk helyeslés és taps a kisgazdapárt oldalén. — Révai József! (kp): Vonatkozik es a fasisztákra is?) Fasisztaellenesnek lenni anynyit is jelent, mint harcolni a gondolatnak, a szellemnek, a sajtónak szabadságáért, {ÚJjp van! Ügy van! a kisgazdapárt oldalán. — Révai) József (kp): A demlokrácia keretein befltüfl!) harcolni a szellem szabadságáért..; Elnök (csenget): A képviselő úr beszédideje lejárt. A házszabályok értelmében joga van 15 perc meghosszabbítást kérni. (Élénk felkiáltások a kisgazdapárt oldalán: Megadjuk!) Parragi György (kg): Kérek 15 perc meghosszabbítást, (Élénk felkiáltások: Megadjuk!) Elnök: A Ház iái beiszédidő mieiarhosszabbítá s át megadja. Parragi György (kg): Fasisztaellenesnek lenni annyit is jelent: komolyan és életrehalálra ulszántan síkraszállani ezekért a jogokért, a szellem szabadságáért, hogy ne következhessek be a demokráciában az, ami megtörtént a diktatúrákban, hogy csak azt szabad érezni, gondolni, írni és beszélni, ami egyesek-