Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.
Ülésnapok - 1945-12
3l5 A. nemzetgyűlés 12. ûlcse 19Í(i saság! — Élénk éljenzés és wgy taps a Ház minden oldalán.) Ezzel a nemzetgyűlés a törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta^ Következik a határozathozatal Slachta Margit képviselőtársunk másik két határozati javaslata felett, amelyeket beszéde során felolvasott. Ezek közül az egyiket, amelyben azt kéri, hogy titkos legyen a szavazás a törvényjavaslat felett a nemzetgyűlésben, mert nem felel meg a házszabályoknak, (Helyeslés.) kénytelen vagyok visszautasítani. Kérdem a t Nemzetgyűlést, hogy a másik határozati javaslatot elfogadja-e 1 ? (Nem!) A nemzetgyűlés a határozati javaslatot elveti. (Zaj.) Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. (Vas Zoltán (kp) — az egymással beszélgető Rákosi Mátyás átíwnminiszter és Slachtw Margit felé wiuüitv*: Rákosi és Slachtal) Futó József (kg) jegyző (olvassa): »Törvényjavaslat Magyarország államformájáról.« »Szólásra jelentkezett Parragi György. Parragi György (kg): T. Nemzetgyűlés! Azt hiszem, nem mondok szóvirágot, hanem történelmi tényt állapítok meg akkor, amikor kijelentem, hogy amióta az 1848-as törvényekkel Magyarország rálépett a parlamentarizmus útjára, nem került még fontos abb, jelentősebb kérdés a törvényhozás elé, mint az élői. tünk fekvő törvényjavaslat bevezetésében foglalt emberi jogok kérdése. A magyar történelemben első ízben emelj ült törvényerőre az emberi jogokat. Ezzel az új magyar alkotmánynak voltaképpen alapkövét fektetjük le. Olyan alapkő ez, amely nélkül semilyen alkotmány és semmiféle politikai rendszer nem lehet biztos és szilárd, mert csak az a politikai rendszer és alkotmány lehet tartós, amely az emberi jogok fundamentumán, az emberi jogokat meghatározó isteni és természeti törvényeken épül fel. (Ügy van! a kisgazdapárt oldalán.) Midőn az új magyar alkotmánynak ezt a masszív és kimozdíthatatlan alapkövét letesszük, nem fojthatom el lelkemnek Bem ünnepi megindultságát, sem pedig az emlékezés sötét és komor visszapillantását. Ennek a visszapillantásnak során lepereg lelkünkben a régmúlt és a közelmúlt korszak minden embertelensége, barbársága és kegyetlensége. (Ügy van! Ügy van! a kommunistapárt oldalán.) Visszatekintünk a glebae adstrictus, a jobbágyság nyomorult világába, a deresnek, a kaloüának világába, az úriszékek, a főszolgabírói uralom erőszakosságába és felmerül előttünk ismét az a korszak, amely elkezdődött Szegednél és amely megteremtette Magyarországon elsőízben a zalaegerszegi és a hajmáskéri internálótáborokat, 17 7 meg szerezvén ezzel magának azt a kétes dicsőséget, hogy a szabad Európában először teremtett meg internáló táborokat, ahová bírói ítélet nélkül lehetett embereket tisztán politikai meggyőződésük miatt is bezárni. (Zaj és felkiáltások a kisgazdapárt oldalán: Most is úgy van! Ugyanez hablbalí! — Faragó László (szldl): Tiszta nyiiltee meggyőződés!) . ugyanakkor eszembe jut az a korszak, az a rendszer, amely üldözte a más véleményű, a más véleményen lévő politikai pártokat, üldözte vagy fold alá kényszerítette azokat a politikai csoportokat-, azokat a politikusokat, akik a hatalomnak nem tetszettek. Végül évi január hó 3í-én, csütörtökön. bt6 eszembe jut ennek a korszaknak legvéresebb, legszomorúbb része, amelyben egyenes út ve* zetett el Örgoványtól, Siófoktól, á Somogyi— Bacsó-gyilkosságoktól, egészem (Felkiáltások a kisgazdapártom A gyömrőiig!) az újvidéki vérengzésekig, a deportálásokig, a dunapárti yilkosságokig. (Egy hang a szociáldemokratapárt oldatlan: Duna/párttól a Dunapartig!) 178 Az ünnepi érzés viszont azért válik úrrá ti leíkemen, mert ebből a törvényjavaslatból azt olvasom ki, hogy e javaslat, illetve az emberi jogok deklarálása .alkalmas arra» hogy végleg végetvessen az emberi méltóság meggyalázásának, az emberek politikai, társadalmi és gazdasági rabszolgaságának és a magyar közéletből végleg száműzze a náci bestiát. (Szécsey Béla (kg): Ügy viam! Ea lesa ®> tiszta demokrácia!) Ez a javaslat lehetetlenné teszi, hogy Magyarországon még egyszer büntetlenül lehessen elkövetni politikai gyilkosságokat à la Orgovány és Siófok. Lehetetlenné teszi, hogy a magyar országgyűlés adjon ki politikusokat, újságírókat, gazdasági szakembereket egy idegen hatalomnak azért, mert ragaszkodtak a magyar függetlenséghez, mert nem voltak hajlandók idegen zsoldba állni, mert tiltakozni merészkedtek a nemzetet öngyilkosságba és katasztrófába sodró háború ellen; (Ügy van! Ügy van! a kisgazdapárt oldalán^) mert rá mertek mutatni arra» hogy a nácikkal való természetellenes szövetség nemcsak öngyilkosságba hajszolja a nemzetet» hanem, becsületétől is megfosztja, amikor a magyarságot a nácizmushoz köti s a magyar nép erejét igénybeveszi annak a nácirendszernek a fenntartásához, amely leigázta Európa szabad népeit. (Ügy van! Ügy van! a kisgazdapárt oldalán.) De ettől a javaslattól várjuk azt is, hogy az a felelőtlen demagógia, amely a legaljasabb emberi indulatokat, a nyerészkedést, a haszonlesést, a kapzsiságot lázította fel s amelyet a náci bujtogatok szándékosan terjesztettek el köztünk, ismét tűzcsóvát dobjon közénk, a faji gyűlöletnek, a felekezeti visszavonásnak tűzesóváját. (Úgy van! Úgy van! a kisgazdapárt oldalán.) Magam is igazat adok azonban Bajk László képviselőtársamnak abban, hogy az emberi jogok deklarálása önmagában még nem vet véget a társadalmi, politikai és gazdasági rabszolgaságnak, még nem biztosítja a személyes jogok teljes érvényesülését, még az ilyen jogok deklarálása mellett is lehetnek »Justizmord«-^, erőszakosságok és túlkapások. Éppen ezért rendkívül szükségesnek tartom, hogy az emberi jogokat megfelelő törvényekkel bástyázzuk körül. A magam részéről különösen örömmel üdvözlöm a javaslatnak azt a módosítását» amely ebből a mondatból áll (olvassa): »Ezektől a jogoktól egyetlen állampolgár sem fosztható meg törvényes eljárás nélkül«. Szeretném, és magam is elvárom éppen úgy, mint Rajk igen t. képviselőtársam» hogy a köztársaság védelméről szóló törvény elénk fogja hozni a magyar Habeas Corpus-aktát, 179 amely lehetetlenné fogja^ tenni, hogy bárkit is elvonjanak a maga illetékes bírósága elől. (Helyeslés és taps a kisgazdapárt soraiban. — Szécsey Béla (kg): Ez lesz a fundamentum!) A javaslat azáltal, hogy deklarálja az emberi jogokat, mégis óriási haladást jelent a múlttal szemben a szabadság és az emberiesség
