Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-11

271 A nemzetgyűlés 11. ülése 1946. junk arra, hogy ezt a köztársaságot Marti novits, Hajnóczy, Laczkovics és társaik vértanűságai a republikánus Petőfi Sándor és Táncsics, az 1849-es felelős minisztérium köztársasági elnöke, Szemére Bertalan és szabadságharcunk nagy vezére, Kossuth Lajos készítették elő. (Ügy van! a kisgazdapárt sorúiban.)

139 Mindezek után, aki mai folytatni^ akarja a magyar szabadsághősök, Petőfi, Táncsics és Kossuth műveit, annak a magyar köztársaságnak megerősítésén és felvirágoztatásán keü munkálkodnia. Aki viszont királyságot akar, az a Habsburgok elnyomását, népéilenes uralmát akarja folytatni- (Ügy van! Ügy van!) A Habsburg-gondolat képviselői, a királyság szószólói itt az országon belül, ilyen történelmi tradícióink után, ennyi demokratikus^ hagyományunk után éppen azért ne is próbálják felfogásukat, törekvésüket Szent István palástjába burkolni és így próbálni becsempészni a magyar közszellembe. Ha Szent Istvánra hivatkozunk, csak egyetlenegy értelemben tehetjük, mint, aki példát mutatott a magyar történelemben arra, hogyan kell következetesen, minden eszközzel megvalósítani egy célkitűzést a magyar nemzet érdekében, félretéve minden megalkuvást. A királyság intézménye Magyarországon egyszersimindenkorra a múlté kell, hogy legyen. Hiába törekszik a volt nagybirtokos-osztály, hiába próbálnák a volt nagybirtokosok csatlósai visszafordítani már az idő kerekét, a királyságot visszaállítani éppoly kevéssé fog nekik sikerülni, mint kizárni, kirekeszteni a magyar népet sorsa intézéséből. ' A magyar köztársaság törvénybe iktatása véget vet Horthy huszonötesztendős korszakának is, véget vet vérben, szennyben és hazaárulásban fogant uralmának is. Ez a reakciós rendszer az 1918—19^es forradalmak vérbefojtása után telepedett rá az országra és szakította félbe azt a nemes munkát, amelyet a magyar nép demokratikus erői 1918-ban megkezdték. Az 1918-as magyar népköztársaság megrágalmazott és bemocskolt elnöke, Károlyi Mihály (Élénk éljenzés és tavs a kommunisia- és a szociáldemokratapárt oldalán.) megérdemli, hogy ennek a törvényi avaslatnak tárgyalásánál tisztelettel emlékezzünk! meg nemes alakjáról, a magyar nép javát akaró működéséről- A magyar nép becsületbeli kötelessége, h.igy törvényhozási úton tegye jóvá azt az igazságtalanságot, amelyben Horthyék Károlyi Mihályt anyagi'ag és erkölcsileg részesített ék. (Ügy van! Ügy van! — Taps a kommunista-és a szociáldemokmtapárt oldalán.) Az alkotmányjogi vita, a jelen körülmények nem engedik meg azt, hogy alaposan belemenjünk egyes történeti problémák megvitatásába. Engedje meg Sulyok Dezső képviselőtársam, hogy megjegyzéseire röviden éppen ezért csak ezt válaszolhassam: mi kommunisták sok szempontból nézzük és bíráljuk az 1919-es eseményeket, de egy tény és minden vitán felül áll, az, hogy az 1919-es háború nem irredentizmus, hanem a magyar nemzet Jogos önvédelmi harca volt, (Ügy van! Ügy van! — Taps a kommunista párton és a. szociáldemokratapárton.) az egyetemes magyar nép a magyar állam önállóságáért, függetlenségéért es szabadságáért harcolt. (Ügy van! Ügy 'van! a kommunistapárton.) . T. Nemzetgyűlés! A magyar köztársaság törvénybeiktatásával nemcsak a magyar történelem legnemesebb hagyományait folytatjuk, évi január hó 30-án^ sxerdán; 272 ha nein egyszersmind belekapcsolódunk az emberiség, a szabad nemzetek legnagyobb hagyományaiba is. Kossuth Lajos Magyarországa és Lincoln Ábrahám Amerikája a köztársaság jegyében találkozott. ; Az amerikai demokrácia .és a magyar demokrácia most is a köztársaság jegyében kell, hogy találkozzék. A magyar köztársaság törvénybeiktatásával Magyarország visszatalál az európai népek szabad- családjába, a köztársaságok családjába is. Magyarországot demokratikus államok, demokratikus köztársaságok övezik: a jugoszláv köztársaság, (Éljenzés a kommunistapárton.) az osztrák köztársaság, a cseh-szlovák köztársaság és a szovjet köztársaság (Lelkes éljenzés a kommunistapárton.), amely megvalósította a világtörténelem legfejlettebb demokráciáját, a szocialista demokráciát Elképzelhetetlen az, hogy Magyarország idegenül álljon a Duna völgyében, amikor köztársaságok koszorúzzák. Ebből a szempontból is az egyetlen lehetséges államforma, amelyet választhat, a köztársaság. A magyar köztársaság törvénybeiktatása növeli a magyar demokrácia hiteléi szomszédainknál s megerősíti nemzetközi súlyát és tekintélyét. örömmel üdvözöljük ennek a javaslatnak bevezető soraiban azt a megállapítást, hogy a magyar köztársaság más népekkel való békés együttműködésre törekszik. Elengedhetetlen előfeltétele ez az önálló, független magyar állam megmaradásának és legjobb előkészítési módja a magyar békeszerződ esnek. A magyar köztársaság törvénybeiktaitásával a magyar nemzet éppen ezért egyszersmind kinyilvánítja azt is, hogy szakítani akar a múlttal, fel akarja számolni a sovinizmus maradványait, baráti viszonyban akar élni szomszédaival és velük egyetértésben akar résztvenni a dunavölgyi kérdések rendezésébenT. Nemzetgyűlés! Pártom helyesli és üdvözli, hogy a törvényjavaslat törvénybe iktatja az állampolgárok természetes és elidegeníthetetlen jogait, a személyes szabadságot, a jogot az elnyomatás-, féleltem- és nélkülözésimentes emberi élethez, a gondolat és vélemény szabad nyilvánítását, a vallás szabad gyakorlását, az egyesülési és gyülekezési jogot, a tulajdonhoz, a személyi biztonsághoz, a munkához, a méltó emberi megélhetéshez és a szabad művelődéshez való josïot. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy az állampolgári jogokat a törvényjavaslat csak az államrend demokratikus keretein belül biztosítja az állampolgároknak. A demokratikus állampolgári jogok tehát nem. illethetik meg a nemzet belső ellenségeit., (Helyeslés a kommunista'- es szociáldemokratapárton.) Ez nem nemzetépítő politika lenne, hanem öngyilkos politika. Az emberi és állampolgári jogokat biztosító törvényt éppen ezért sürgősen ki kell egészítenie a ' demokrácia, a köztársaság . védelméről szóló törvénynek, amely javaslatot, tudtommal: az igazságügyminiszter úr már kidolgozott ás amelyet a nemzetgyűlés remélem nemsokára törvényerőre is fog emelniPártom helyesli és üdvözli a törvényjavas" lat 1. §-ában kimondott alapgondolatot, amely szerint az államhatalom kizárólagos forrása és birtokosa a magyar nép. Meg kell azonban állapítanom, hogy ezt az elvet a törvényjavaslat nem valósítja ínég teljes következetességgel. A népszuverenitás elvéből az is folyik, hogy a végrehajtó hatalmat is a szuverén ma«