Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-11

273 A nemzetgyűlés 11. ülése 1946. évi január hó 30-án, szerdát),. 274 gyár népet képviselő nemzetgyűlésnek kell alávetni. A nemzetgyűlés jogait ilyen szempontból sein lehet csorbítani. Ennek az ©Ívnek a következetes megvalósítása érdekében a részletes vitában pártom a megfelelő szakasznál javaslatait elő fognia terjeszteni. T. Nemzetgyűlés! Szóltam már arról, hogy üdvözöljük és helyeseljük az állampolgári Jogok törvénybe iktatását, de hangsúlyoznom kell azt is, hogy a Jogok puszta deklarációja, még ha ezt a legünnepélyesebb formában is tesszük meg, nem jelenti egyszersmind ezeknek a jogoknak a megvalósítását (Ügy van! a kisgazdapárton) és a nélkülözéstől mentes éleihez, az emberihez méltó megélhetésihez való jogot, valljuk meg őszintén, sakkal könnyebb deklarálni, mint megvalósítani. Sokba! könynyebb például a művelődéshez való jogot deklarálni, mint az anyagi feltételeit is megteremteni. A háború pusztítása következtében a parasztság és az ipari munkásság igen alacsony gazdasági színvonala mellett a munkásság és a parasztság gyermekei legfeljebb a népiskolákat járhatják ki, de a középiskolák és az egyeteluefc kapui zárva maradnak előttük. Hogy a művelődéshez való jogiból ne puszta papirosJog legyen, hanem valóságjog, ahhoz az kell, hogy. megteremtsük a munkások és parasztok gyermekei számára a művelődés anyagi és intézményes előfeltételeit. Egyelőre ezek a deklarált joerok pusztán csak ígéret jellegűek. ígéreteket lehet betartani és be nem tartani. Az ígéret lehet puszta szó és lehet kötelezettség. A magyar nép a törvényjavaslatban foglalt jogokat nem puszta ígéretnek tekinti, hanem kötelezettségeknek, amelyeket a köztársaság, iá kormány a nemzetgyűlésen keresztül a nép színe előtt vállalt magára és amelyeket a köztársaságnak és i kormánynak feltétlenül be kell váltania/ (Helyeslés a kisgazdapárton.) Mi, komimiunisták, mindent el fogunk követni, hogy ott álljunk támogatólag a köztársaság keretein belül is, hogy a kormány ezeket a deklarált jogokat tényleg megvalósíthassa. Mert akaratlanul is eszünkbe kell, hogy jussanak nagy költőnknek, Petőfi Sándornak szavai és vele együtt mi is nyugodtan vallhatjuk: »Hogyhia majd a bőség kosarából mindenki egyaránt vehet, ha majd a jognak asztalánál mindenki egyformán fog' lal helyet, ha maid, a szeUem napvilága ragyog minden ház ablakán, akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, mert itt van a Kánaán«.

140 És addig, amíg ez az állapot be nem következik, küzdenünk kell, harcolnunk kell. Harc kérdése ma az, hogy a köztársaság olyan köztársaság lesz-e, amely komolyan veszi saját ünnepélyes ígéreteit, amely igyekszik megteremteni az emberi és polgári jogok, megvalósításának gazdiasági feltételeit, vagy nedig olyan köztársaság, amely nem veszi komolyan azokat a kötelezettségeket, amelyeket ebben a törvényjavaslatban a magyar nép színe előtt magára vállalt. Mi, kommunisták, nagyon jól tud.uk azt, hogy a köztársasági államformát különféle tartalommal lehet megtölteni. A köztársasági áilamformában megférnek reakciós, népellenes törekvések is. Nagyon jól ismerjük a weimari köztársaság tapasztalatait, okuljunk belőlük mimagunk is most,köztársaságunk törvénybeiktatásánál. A weimari köztársaságnak az volt a veszte, hogy szembefordult a német néppel, a munkássággal, megerősítette és nagyra nöNEMZETÖTtíLÉSI NAPLÓ I, vélte a »Junker«-kasztot, a nagytőkét, a nagybirtokot, a porosz militarizmust és nagyon jói tudjuk, hogy nálunk, Magyarországon is vannak olyan törekvések, amelyek a magyar köztársaságot weimari mintára szeretnék berendezni. Nagyon jól tudjuk, hogy nálunk is vannak olyan törekvések, amelyek a munkásság és parasztság, a dolgozó magyar nép érdekeinek megvédése helyett a nagytőke, ta régi nagybirtokosok, a demokráciával szembenálló magas klérus támaszává szeretnék tenni a köztársaságot. Mi rajta leszünk, hogy a köztársaság ne a nagytőke, a nagybirtok, a magas klérus köztársasága legyen, hanem a nép védelmezője, a munkásság, parasztság és haladó értelmiség köztársasága (Éljenzés és taps minden oldalon.) és világosan, látnunk kell azt is, hogy mi lesz a magyar köztársaságból, amelynek kereteit most alkotjuk meg, ugródeszka-e a politikai és gazdasági reakció számára, vagy pedig fegyver a nép kezében a reakció megsemmisítésére. Ez a kérdés azokban a harcokban fog eldőlni, amelyeket a magyar demokrácia harcos táborának kell megvívnia a földreform megvéd elmezése érdekében, (Egy hang a kommunistavárton: Úgy van!) a7 ország úijépítése érdekéhen és az állami közigazgatásnak a reakciós elemektől való megtisztítása érclekében. (Taps a kommunistapárt soraiban.) T. Nemzetgyűlés! Azt hiszem, nem tévedek abban, hogy e három főkérdés körül folyó harcok határozzák meer a legközelebbi jövőben köztársaságunk jellegét és tartalmát. Mi, kommunisták, szociáldemokrata testvérpártunkka I együtt és szövetségben minden harcos demokratával rajta leszünk, hogy ezek a harcok a magyar nép javára dőljenek el. (Helyeslés a kommunistapárton.) Rajta leszünk, hogy a magyar demokrácia legnagyobb vívmányát, a földreformot megvédelmezzük a reakció minden támadásával szemben. Rajta leszünk, hogy letörjük az ország gazdasági talpraállítását szabotálok aknamunkáját és rajta leszünk, hogy eltávolítsuk a köztársaságból a demokrácia, a magyar nép ellenségeit. Ezekben a harcokban fog megszilárdulni a fiatal magyar köztársaság", ezekben a harcokban védjük meg a magyar köztársaságot a régi rend híveivel szemben, ezekben a harcokban lesz a magyar köztársaság valóban a nép köztársasága. T. Nemzetgyűlés! A magyar demokrácia minden hibája és fogyatékossága ellenére büszkén tekinthet vissza az egy esztendő alatt megtett útra. A köztársaság törvénybeiktatása hatalmas sikere a magyar demokráciának. Ez a siker mindenekelőtt annak köszönhető, hogy a magyar dolgozó tömegek nélkülözve és éhezve is a demokrácia Magyarországon tapasztalható erélytelensége mellett is ott álltak a demokrácia mellett és éberen őrködtek vívmányai felett. Erre az éberségre szükség van továbbra is. A magyar dolgozó nép továbbra is őrt fog állni a demokrácia vívmányai felett. Ne higyje senki, hogy a nélkülözések és a nyomorúság el tudják tántorítani a dolgozókat saját rendjüktől, a demokráciától. A magyar demokrácia nagy sikere, amit a köztársaság törvénybeiktatása jelent, a nemzeti összefogás politikájának köszönhető, annak, hogy a demo-^ kratikus pártok, a nemaeti függetlenségi front" oártJai kezet nyújtottak egymásnak szerencsét len hazánk újjáépítésére. (Helyeslés.) A nemzeti összefogás, a nemzeti egység politikáját nemzetülik érdekében folytatni kell, meg kéli