Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-11

269 A nemzetgyűlés 11. ulèm 1946 nek azt a szegénységét, amely az utolsó félévszázadon át nem tudta a nagy események és" nagy idők által követelt szükségletekhez a megfelelő nagy embereket kitermelni s ahogyan a Bethlenek, Boeskay, Rákóczi, Kossuth hozzá tudtak az eseményekhez születni, az. utolsó időkben nem tudtunk idáig eljutni, hogy tehát az új életformaválasztással a ma-r gyár élet általános színvonalát, népünk mű-» velődésének és felemelésének széleskörű biztosítását szeretnénk és akarjuk elérni, hogy végre jusson oda a magyar élet, hogy a nagy székekben ne kis emberek, hanem kis székek-' ben nagy emberek ülhessenek a mi népünk soraiból! (Élénk helyeslés és taps a kisgazdapárton és a parasztpárt soraiból) T. Nemzetgyűlés! A tárgyalás alatt álló törvényjavaslat bevezető része, e törvényjavaslat 1. Va a magyar törvényalkotás ezeresztendős mulasztását pótolja. Végrevalahára eljutottunk és el akarunk jutni oda, hogy a kiegyenlítődött és egyenlővé vált emberek megkülönböztetés nélküli jogai e formában kerüljenek be a magyar törvénytárba. Végre eljutottunk ós eljutni kívánunk oda. hogy ne legyenek itt rendek, ne legyen itt történelmi osztály, ne legyenek itt kasztok, egy történelmi legyen: a magyar nép a maga egészében. (Úgy van! Úgy van! — Helyeslés és taps a Ház minden oldalán.) Szeretnők, t. Nemzetgyűlés, pártunknak azt az álláspontját is leszegezni hogy nemcsak rendeket és kiváltságos osztályokat, megkülönböztetett és kiváltságos embereket és dolgozókat nem kívánunk és szeretnénk látni a fejlődő új magyar demokráciában, hanem szeretnők, ha minden munka egyformán tisztességes és tiszta munka lenne és hisszük, hogy a most tárgyalás alatt álló törvényjavaslat bibliája és alapja lesz a magyar törvényhozásnak, kiindu^ lási pontja lesz nemzetgyűlésünk és jövendő nemzetgyűléseink törvényalkotásának. Nem utolsó volt tehát az a szempont, amikor úgy igyekeztünk megszerkeszteni e törvényjavaslatot, hogy szinte minden ember és mirfflen polgára ennek :ÍZ országnak könyv nélkül és kívülről tanulhassa meg e törvényjavaslatot. Ha az a szellem, amely e törvényjavaslatot létrehozta, formába öntötte, a végrehajtóhatalom kezében is ilyen mértékben és ekként fog érvényesülni, akkor nincs kétségünk aziránt, hogy a célzott eredményt a magyar nemzet államformája új megválasztásával el fogja érni. És mert e törvényjavaslatot ilyenként ítéltük meg, azt pártom és a magam nevében az általános tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk éljenzés és taps a Ház minden oldalán.) Elnök: Szólásra követkeaiíkt Hegyesi János (pp) jegyző: Rajk László! Rajk László (kp): T. Nemzetgyűlés! (Taps a kommunistapárton.) Most, amikor pártom, a magyar kommunistapárt nevében szót emelek, hogy a magyar államformával kapcsolatos vitában kifejtsem álláspontunkat, mélyen átérzem azt a történelmi felelősséget, amely ezekben a percekben, ezekben a napokban r a nemzetgyűlés minden egyes pártjára és kénviselőjére hárul. A nemzet fordulópontjához érkezett történelmének. Fordulóponthoz, amellyel meg akarjuk alapozni a nemzet további boldogulását. A köztársaság törvénybeiktatásával nemcsak megszilárdítjuk egyesztendős küzdelmünk vívmá- ' évi január hó 30-án, szerdán. 270 nyait, de meg akarjuk szilárdítani további fejlődésünknek lehetőségeit is. A köztársasági államforma törvénybeiktatásával jelentős lépést akarunk tenni befelé és kifelé egyaránt. A belső konszolidáció mellett vissza akarunk jutni az európai népek szabad családjába. A köztársasági államforma törvénybeiktatásával közjogi téren is 'az eddigi ideiglenes állapotról át akarunk térni a végérvényes berendezkedésre, és meg kell mondanunk azt, hogy a végérvényes berendezkedésnél a gondok és bajok egész serege merül fel. amelyeket most alkotmánytervezetünk megvitatásánál mind szem előtt kell tartanunk. Mi, kommunisták, mindjárt a felszabadulás után azt mondottuk, önálló, szabad, független, a magyar nép nemzeti sajátosságainak megfelelő és a magyar történelmi hagyományoknak megfelelő demokratikus államberendezkedést akarunk. A mi pártunk álláspontja az, hogy a köztársaság az az államforma, amely egyesegyedül felel meg ia magyar nép demokratikus, történelmi hagyományainak, a magyar nép nemzeti sajátosságainak, az évszázadokon keresztül megmutatkozó magyar nemzeti és népi törekvéseknek. Teljesen egyetértünk a törvényjavaslat bevezetésével, amely szerint a köztársaság édes gyermeke, egyenes leszármazottja minden olyan törekvésnek, amely történelmünk folyamán a királyság megbuktatására irányult Mi vallottuk mindig és valljuk ma is. hogy voltak a magyar történelemnek olyan korszakai, amikor a királyság a nemzet érdekét szolgálta, az emberi haladás jegyében állott és a nemzet boldogulásának a kikovácsolásán fáradozott. Nagy Árpád-házi királyaink. Szent István, Szent László, IV. Béla nélkül elképzelhetetlen lett volna a magyarság történelmi megmaradása és továbbfejlődése. Hunyadi Mátyás nemzeti királysága a magyar történelem leeszebb korszakai, fejezetei közé tartozik. De a magyar nemzet nagy tragédiája az volt, hogy nagy nemzeti és haladó szellemű királyaink után, 400 évvel ezelőtt a királyság intézménye az idegen elnyomás eszközévé vált. A Habsburg-királyság nem a nemzeti erőknek a kibontakozását, nem a magyar állam és államiság megerősödését tűzte ki céljául. Ellenkezőleg, elnyomta a nemzeti erőket, német gyarmattá süllyesztette az országot, évszázadokra visszavetette a magyar népet kultúrájában és civilizációjában. Olyan kárt és annyi pusztulást okozott népünknek, hogy hozzá képest mit sem tett török, sem tatár. Ezért mondhatjuk mi is teljes egyetértésben és * összhangban a törvényjavaslat bevezető szavaival, hogy a köztársaság egyenes leszármazottja, édes gyermeke mindazoknak a nemzeti törekvéseknek, amelyek a Habsburg dinasztia, az idegen királyság megdöntésére irányultak a múltban. Annak a köztársasági gondolatnak:, amelynek kidolgozásán mi most fáradozunk, a bölcsőit megtalálhatjuk a Bocskayak. Bethlenek, Thököliek és Rákócziak cselekedeteiben, az 1848-as forradalomban, Kossuth Lajos fellépésében, a debreceni trónfosztásban. És most, amikor ia nemzetgyűlés a köztársasági államforma törvénybeiktatásáról tárgyal, ezek mellett a níigy nemzeti szabadságharcok mellett kegyelettel és büszkeséggel kell megemlékeznünk azokról a nagy magyar férfiakról is, akik a magyarság- nemzeti öncélúságáért és függetlenségéért küzdve síkra szálltak a köztársasági gondolat mellett is. Azok, akik most közreműködünk it«t a magyar köztársaság megteremtésében, gondol-