Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-11

3W A nemzetgyűlés 11. ülése 1946. tályok közt az ellentétek alapjait kell kikü­szöbölnünk, mert nem szabad a történelem so­rán valaha is megismétlődnie annak,* hogy a nemzet, osztályok szerint elkülönülve, külön« böző utakon akarja a maga boldogulását meg­találni. (Ügy ' van! Ügy van!) Együvé tarto­zunk, nincs köztünk különbség, valamennyien dolgozó polgárai vagyunk ennek az országnak (Ügy van! Ügy van!), kezet kell tehát nyúj­tani, mert csak így tudjuk a magyar jövőt megfelelő módon biztosítani. (Taps és éljen­zés.) T. Nemzetgyűlés! Nagy dolog, ha egy ilyen alkotást egyhangú elhatározással lehet el­végezni. A történelem tanúsága szerint a vi­szonyok megjavítására irányuló törekvéseket valamely ' államban a kisebbség csak akkoí szokta erőszakos úton megvalósítani, ha azok megvalósítására alkalmas többség nem tud ki­alakulni. (Ügy van! a kommunistapárt olda­lán.) Ha azonban egy többség alakul ki, amely a viszonyok megjavítására irányuló törekvé­seket magáévá teszi és ha ez a többség egybe tudja forrasztani az árnyalati különbséget fel­tüntető emberi véleményeket, akkor a kisebb­ségek erőszakos fellépésére nincs szükség és akkor a forradalom útja helyett eljutottunk az egészséges fejlődés, kiválasztódás, _ evolu­cionizmus útjára, amelyen keresztül nagyot, ; szépet lehet alkotni, anélkül, hogy a fejlődés útján áldozatok, véres áldozatok vagy meg- ! kínzott emberi áldozatok volnának. T. Nemzetgyűlés! Ezt a célt kívánjuk ez- j zel a törvénnyel megvalósítani s ezt a célt, \ amennyire gyenge emberi erőnktől telik, | valószínűleg meg is fogjuk valósítani.. Maga a javaslat, amely eszköz ennek a j célnak megvalósítására, lényegében két rész- ; bői áll, egy rövidebb bevezető részből és ezen­kívül húsz szakaszból, amelyek a részletes rendelkezéseket tartalmazzák. A bevezető rész lu Jaj donképpen " nem rendelkezést tartalmaz,; hanem egy elvi deklarációt, amely szerint Ma- : gyarország határozottan odaáll az emberi [ szabadságjogok mellé s ezeket mint alkotmá- \ nyos hitvallását foglalja bele az államforma- í ról szóló törvénybe. I T. Nemzetgyűlés! Hogy mit értek .szabad-1 ságon, azt már elmondtam beszédem bevezető ? részében. A szabadság azonban általában a jj magyar gondolkodás, szerint és a magyar szó- f használat szerint is kétirányú, egy tevőleges [ és egy nemleges irányú, nevezetesen meg- ! különböztethetjük ezt a két irányt: mire ilA-j nyúl a szabadság, mire van szabadságom és mitől vagyok szabad. Az első az, hogy mire s irányul à szabadságom, ez a pozitív tevőleges' irány; az, hogy mitől vagyok szabad, meg- \ határozza a nemleges irányban való szabadsága fogalmát, Ezt a beosztást követi ennek a tör-; vényjavaslatnak bevezetése is, amikor f el-i sorolja a pozitív emberi szabadságjogokat ésj melléjük utal az Atlanti Charta 127 szellemében i és annak szóhasználatával nemleges irányban \ arra is, hogy mitől kell az embernek szabad- \ nak lennie, hogy élete teljességét kiélhesse és; hogy boldogulhasson a rendezett állam törve- j nyelnek keretén belül. Ez a bevezetés foglal-! kőzik azután még egy tétellel, nevezetesen j .megvalósítja a magyar Habeas Corpus 128 aktát, | amikor kimondja, hogy ezektől a jogoktói egyetlen állampolgár sem fosztható meg tör­vényes eljárás nélkül. (Éljenzés és taps a Ms­gazaapárt oldalán.) NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ I. évi január hó 30-án, szerdán. 258 Szükség y an ennek kodifikálására, mert legalább elvileg a köztársasági államforma védelmé mellett felállítja a személyiség vé­delmét, amelyre szükség van és amely nél­kül a történelem kereke — amint az előbbi példákban rámutattam — csak nyikorogni tud, de előrehaladni, a fejlődós irányában to­vábbmenni nem. Ami már most az egyes, szakaszokat illeti, szíves engedelmükkel röviden ismertetem azok tartalmát. Az 1. § megállapítja, hogy a szuverenitás Magyarországon magáé a magyar népé és a magyar nép a forrása és birtokosa az állam­hatalomnak. • A 2. § törvénybe iktatja a köztársasági államformát, megállapítja, hogy Magyar­ország köztársaság. A 3. § foglalkozik azzal, hogy ki választ­ható köztársasági elnökké és ezt a passzív jogosultságot megadja minden magyar állam­polgárnak, aki élete 35. évét betöltötte és aki­nek nemzetgyűlési kép viselő választási jogo­sultsága van. Ez nem annyit jelent, hagy az illetőnek fel kell véve lennie valamilyen kép­viselőválasztói névjegyzékbe. Nem éhhez, a formához köti ez a paragrafus azt a jogosult­ságot, hanem az anyagi jogosultságot tekinti. Választható tehát mindenki, aki nemzetgyű­lési képviselő választói jogosultsággal bír*, »te­kintet nélkül arra, hogy a névjegyzékbe fel van-e véve, vagy .nincs. ; -', A törvényjavaslat 4. §-a a vállasztási eljárást szabályozza. Törvénybe iktatja ' az ajánlás rendszerét és hároni '; menetben határózza. meg, hogyan kell a választásnak lefolynia. Az első két menetben kétharmad többséget kíván meg, a harmadik menetben pedig már meg­elégszik az egyszerű, úgynevezett relatív több­séggel. Ennél a szakasznál vita támadt abban a kérdésben, maradjunk-e az abszolút titkos^ sag elve mellett, vagy bizonyos gyakorlati szempontokra való tekintettel törjük-e azt át és minősített lehetőség mellett, vagyis száz nemzetgyűlési képviselő írásban előterjesztett kérelmére engedjük-e meg a nyilt szavazást. Amint arról örömmel értesültem, ez a vita megszűnt s a kisebbségi vélemény, benyújtói véleményüket és indokolásukat visszavonják. A nemzetgyűlés tehát abban a kedvező hely­zetben van, hogy ezt a szakaszt vita nélkül és változatlanul fogadhatja el. Azért fontos ez, mert a demokrácia tulajdonképpen á titkos­ság elvén épül fel és a magyarság hosszú küz­delmet folytatott, míg törvényei sorába tudta iktatni a minden korlátozástól mentes titkos választójogot. Most végre elérkeztünk oda, hogy egy teljesen becsületes választási tör­vény alapján egy emberileg teljesen becsüle­tes választást bonyolítottunk le a titkosság elvi alapján. Ettől az elvi- alaptól eltérni itt sem kell. A titkos választás megmarad az elnök személyének kiválasztásánál, az elv te­hát nem szenved semmiféle törést vagy csor­bát és nem kell törvénybe iktatni egy olyan kivételt, amely nem erősítené, hanem gyengí­tené a szabályt. • - ; V- ';* i Az 5. §.törvénybö iktatja azt, hogy egy­másután két ízben senkit sem lehet köztársa­sági elnökké választási < Eú;nek ; mélyén az a gondolat rejlik, :hogy ;a köztársasági elnökök lehetőleg váltakozzanak és még a látszatát .-.jts kerüljük el annak, hogy a köztársasági elftök­17

Next

/
Thumbnails
Contents