Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-11

3W A nemzetgyűlés 11. ülése 1946. tályok közt az ellentétek alapjait kell kiküszöbölnünk, mert nem szabad a történelem során valaha is megismétlődnie annak,* hogy a nemzet, osztályok szerint elkülönülve, külön« böző utakon akarja a maga boldogulását megtalálni. (Ügy ' van! Ügy van!) Együvé tartozunk, nincs köztünk különbség, valamennyien dolgozó polgárai vagyunk ennek az országnak (Ügy van! Ügy van!), kezet kell tehát nyújtani, mert csak így tudjuk a magyar jövőt megfelelő módon biztosítani. (Taps és éljenzés.) T. Nemzetgyűlés! Nagy dolog, ha egy ilyen alkotást egyhangú elhatározással lehet elvégezni. A történelem tanúsága szerint a viszonyok megjavítására irányuló törekvéseket valamely ' államban a kisebbség csak akkoí szokta erőszakos úton megvalósítani, ha azok megvalósítására alkalmas többség nem tud kialakulni. (Ügy van! a kommunistapárt oldalán.) Ha azonban egy többség alakul ki, amely a viszonyok megjavítására irányuló törekvéseket magáévá teszi és ha ez a többség egybe tudja forrasztani az árnyalati különbséget feltüntető emberi véleményeket, akkor a kisebbségek erőszakos fellépésére nincs szükség és akkor a forradalom útja helyett eljutottunk az egészséges fejlődés, kiválasztódás, _ evolucionizmus útjára, amelyen keresztül nagyot, ; szépet lehet alkotni, anélkül, hogy a fejlődés útján áldozatok, véres áldozatok vagy meg- ! kínzott emberi áldozatok volnának. T. Nemzetgyűlés! Ezt a célt kívánjuk ez- j zel a törvénnyel megvalósítani s ezt a célt, \ amennyire gyenge emberi erőnktől telik, | valószínűleg meg is fogjuk valósítani.. Maga a javaslat, amely eszköz ennek a j célnak megvalósítására, lényegében két rész- ; bői áll, egy rövidebb bevezető részből és ezenkívül húsz szakaszból, amelyek a részletes rendelkezéseket tartalmazzák. A bevezető rész lu Jaj donképpen " nem rendelkezést tartalmaz,; hanem egy elvi deklarációt, amely szerint Ma- : gyarország határozottan odaáll az emberi [ szabadságjogok mellé s ezeket mint alkotmá- \ nyos hitvallását foglalja bele az államforma- í ról szóló törvénybe. I T. Nemzetgyűlés! Hogy mit értek .szabad-1 ságon, azt már elmondtam beszédem bevezető ? részében. A szabadság azonban általában a jj magyar gondolkodás, szerint és a magyar szó- f használat szerint is kétirányú, egy tevőleges [ és egy nemleges irányú, nevezetesen meg- ! különböztethetjük ezt a két irányt: mire ilA-j nyúl a szabadság, mire van szabadságom és mitől vagyok szabad. Az első az, hogy mire s irányul à szabadságom, ez a pozitív tevőleges' irány; az, hogy mitől vagyok szabad, meg- \ határozza a nemleges irányban való szabadsága fogalmát, Ezt a beosztást követi ennek a tör-; vényjavaslatnak bevezetése is, amikor f el-i sorolja a pozitív emberi szabadságjogokat ésj melléjük utal az Atlanti Charta

127 szellemében i és annak szóhasználatával nemleges irányban \ arra is, hogy mitől kell az embernek szabad- \ nak lennie, hogy élete teljességét kiélhesse és; hogy boldogulhasson a rendezett állam törve- j nyelnek keretén belül. Ez a bevezetés foglal-! kőzik azután még egy tétellel, nevezetesen j .megvalósítja a magyar Habeas Corpus

128 aktát, | amikor kimondja, hogy ezektől a jogoktói egyetlen állampolgár sem fosztható meg törvényes eljárás nélkül. (Éljenzés és taps a Msgazaapárt oldalán.) NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ I. évi január hó 30-án, szerdán. 258 Szükség y an ennek kodifikálására, mert legalább elvileg a köztársasági államforma védelmé mellett felállítja a személyiség védelmét, amelyre szükség van és amely nélkül a történelem kereke — amint az előbbi példákban rámutattam — csak nyikorogni tud, de előrehaladni, a fejlődós irányában továbbmenni nem. Ami már most az egyes, szakaszokat illeti, szíves engedelmükkel röviden ismertetem azok tartalmát. Az 1. § megállapítja, hogy a szuverenitás Magyarországon magáé a magyar népé és a magyar nép a forrása és birtokosa az államhatalomnak. • A 2. § törvénybe iktatja a köztársasági államformát, megállapítja, hogy Magyarország köztársaság. A 3. § foglalkozik azzal, hogy ki választható köztársasági elnökké és ezt a passzív jogosultságot megadja minden magyar állampolgárnak, aki élete 35. évét betöltötte és akinek nemzetgyűlési kép viselő választási jogosultsága van. Ez nem annyit jelent, hagy az illetőnek fel kell véve lennie valamilyen képviselőválasztói névjegyzékbe. Nem éhhez, a formához köti ez a paragrafus azt a jogosultságot, hanem az anyagi jogosultságot tekinti. Választható tehát mindenki, aki nemzetgyűlési képviselő választói jogosultsággal bír*, »tekintet nélkül arra, hogy a névjegyzékbe fel van-e véve, vagy .nincs. ; -', A törvényjavaslat 4. §-a a vállasztási eljárást szabályozza. Törvénybe iktatja ' az ajánlás rendszerét és hároni '; menetben határózza. meg, hogyan kell a választásnak lefolynia. Az első két menetben kétharmad többséget kíván meg, a harmadik menetben pedig már megelégszik az egyszerű, úgynevezett relatív többséggel. Ennél a szakasznál vita támadt abban a kérdésben, maradjunk-e az abszolút titkos^ sag elve mellett, vagy bizonyos gyakorlati szempontokra való tekintettel törjük-e azt át és minősített lehetőség mellett, vagyis száz nemzetgyűlési képviselő írásban előterjesztett kérelmére engedjük-e meg a nyilt szavazást. Amint arról örömmel értesültem, ez a vita megszűnt s a kisebbségi vélemény, benyújtói véleményüket és indokolásukat visszavonják. A nemzetgyűlés tehát abban a kedvező helyzetben van, hogy ezt a szakaszt vita nélkül és változatlanul fogadhatja el. Azért fontos ez, mert a demokrácia tulajdonképpen á titkosság elvén épül fel és a magyarság hosszú küzdelmet folytatott, míg törvényei sorába tudta iktatni a minden korlátozástól mentes titkos választójogot. Most végre elérkeztünk oda, hogy egy teljesen becsületes választási törvény alapján egy emberileg teljesen becsületes választást bonyolítottunk le a titkosság elvi alapján. Ettől az elvi- alaptól eltérni itt sem kell. A titkos választás megmarad az elnök személyének kiválasztásánál, az elv tehát nem szenved semmiféle törést vagy csorbát és nem kell törvénybe iktatni egy olyan kivételt, amely nem erősítené, hanem gyengítené a szabályt. • - ; V- ';*

i Az 5. §.törvénybö iktatja azt, hogy egymásután két ízben senkit sem lehet köztársasági elnökké választási < Eú;nek

; mélyén az a gondolat rejlik, :hogy ;a köztársasági elnökök lehetőleg váltakozzanak és még a látszatát .-.jts kerüljük el annak, hogy a köztársasági elftök17