Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-11

2.Ö3 A nemzetgyűlés 11. ülése 19Â6, ipari forradalonihoz, ez vezetett á vallásháborúkon keresztül' a vallásszabadság' elismeréséhez és ez vezetett a gazdasági fellendülés során új kontinensek felfedezéséhez, amelyeknek felfedezése s a kultúrember életéibe való bekapcsolódása hatalmas új perspektívát nyitott meg az emberiség számára. Űj horizontok keletkeztek: az a szűk világ, amelyben a középkor embere élt, egyszerre kitárult s az egész /ilág, ott állt az ember előtt, csak azt kivânta, hogy iiyujtsa ki utána kezét, vegye birtokába és építse meg rajta a maga birodalmát. Ugyanebben az időben, illetve ezt követően hamarosan kialakultak az európai államoknak nagyjában és egészéiben ma is érvényben lövő modern képletei. Ezt az átalakulást Angliában az evolúció jellemezte és a Cromwell-féle »kerekfejüek« forradalmát leszámítva, az angol -szigetországban a békés evolúció* fejlődés ^ helyettesítette a forradalmat.

122 Ami Angliában simán; szinte, hogy úgy -fejezzem ki magam, olajozottan és egyszerűen ment, az a kontinensen neon ment ilyen simán s itt a nagy. francia forradalomnak kellett eljönnie, hogy 1789 augusztus 20-től 264g tartott jilés éhen a kor.vent deklarálni tudja az 'állampolgára és emberi jogokat. ' : Ezzel párhuzamosan -haladt Amerika fejlődése. Az amerikai szabadságharc, Washington György mozgalma szintén öi szabadságeszme megvalósítása volt és odaát Aanerikaban a Szabadság-szobor,

123 amely äz emberi szabadság jelképe, minden időikre belekiáltja a világba azt, amit a görög példa már úgyis untig elénk tárt: nagyot, hatalmasat, szépet alkotni csak a szabadság zászlaja alatt lehet (Helyeslés és taps.) T. Nemzetgyűlés! Ezen az úton és ebben az irányban jutott el az emberiség a XIX. századhoz, amely : sokaik szemében úgy tűnt fél abban az időben, mint az idők teljessége, mint betetőzése és megkoronázása mindannak, amit az ember ezen a téren egyáltalában alkotni tud. A liberális kapitalizmus s a parlamentáris kormányzati rendszer úgy látszott, elérkezett a tökéletesedés végső fokához. Kialakult ezen a téren az értékeik hierarchiája és megállapították, hogy a szabadság: eszmény, a demokrácia: elv és* a parlamentarizmus: észköz, az eszközzel, az elv tisztéletben tartásával meg lehet valósítani az eszményt és így alakult ki egy sorozat, az államoknak egész sora Európában és túl a tengeren, amely: a parlamenti rendszeren felépített demokrácia elvében vélte megvalósítani a szabadság, emberi eszményét. A történelem azonban azt tanítja, hogy ezen a világon semmi sem befejezett és semmi sem állandó s akik azt hitték, hogy a XIX. század vége és a XX. század eleje, a híres századforduló, az idők teljességét hozta még és egyenlő mindannak betetőzésével, amit az emberi szellem alkotni tud, azok hamarosan csalódni voltak kénytelenek. Amint az első hajnali szellő feltámadása elűzi és széthajtja a ködöt a völgy felől és ott áll az ember a szabad ég alatt, úgy szakadt rá az emberiségre 1914-ben az első világháború vihara, amely égyszersmindenkorra megszüntette- azt. á nyugodt, kiegyensúlyozott biztonságérzetet, amelyben áz emberiség ebben az időben élt és megint ott áll az ember a sza- ; bad ég alatt és látja, hogy itt újra minden I lehetséges, hogy új kezdetek kezdetén állunk, semmi sem befejezett, a múlt végleg, égyszersmindenkorra eltűnt, a halottak nem saévi január hó 30-án

f szerdán. 2ö4 gítenek nekünk a jövő felépítésében, legfeljebb csak példájukkal és a rendszer, amelyet alkottak, nem a mi állandó hazánk, mert az úgy eltűnt és széjjelomlott, mintha soha itt sem lett volna. Az emberiség itt áll életének új korszakában, amelyet legjobban Kopernikus korához lehetne hasonlítani, amikor a geocentrikus világnézetet felváltotta a bolygók rendszerének és a naprendszernek megismerése, ami máról-holnapra egyszerre átalakította az emberiség gondolkodását, amikor látták, hogy nem a föld a világ közepe, a föld csak egy elenyészően . jelentéktelen kis része* a világegyetemnek, amikor tehát át kellett értékelni minden ítéletet, amikor a legnagyobb értékek is új megítélés alá kerültek és amikor az emberiségnek új irányba kellett haladnia, amely, azután új távlatokat nyitott meg és új fejlődésnek"-adott lehetőséget. És ebben az új fejlődési korszakban, ebben a viharos és mindent magával ragadó, kozmikus, lendülettel megindult új

: korszakban az emberiség első lépése máris rossz volt és helytelen irányba terelődött, mert ez a kor, a két nagy világháború, közötti idő kitermelte Európában a fasiszta államrendszereket, amelyek alapvetően.; elhibázottak. Elhibázottak pedig azért, mert a 'fasizmus tanítása szerint az emberi társadalom végső • célja az állam. Minden fasiszta tanítás ,ezen épül fel, ez pedig alapjában hibás, mert a társadalom végső célja nem az állam kiteljesítése, hanem a személyiségében élő ember szabadságának a kiteljesítése. (Élénk helyeslés és taps.) Mussolini írja a fasizmusról az Eneiklo-. pedia Italiana-ban,

124 hogy a fasiszta számára minden az államban van, az államon ; kívül sem emberi, sem emberfölötti érték, - sőt egyáltalában semmiféle érték el nem képzelhető. Amit Mussolini az állam misztikus ködbe burkolt és fantommá emelt képében látott, mint. a társadalom végső célját, ugyanezt a hitlerizmus a fajban látta és ezzel elfogadta Sebő;, penhauer, alapvetően téves filozófiáját, amely szerint önálló léte csak a fajnak van s a faj tulajdonképpen az időben széthúzott és az időben megvalósuló eszme. Az egyes egyénnek nincs önálló léte a schopehháüéri filozófia szerint, csak a fajtól kölcsönzött élete van, áz eszme objektiválódása és megvalósulása a fajban történik. Ezt az alapvetően té ves tanítást tette magáévá Hitler, erré alapította a náci államrendszert, ami azután logikusan és természetszerűen odavezetett, hogy ha önálló léttel csak a faj bír, akkor a fajoknak egymás ellen harcot kell indítaniok és az egyik fajnak a másikat ki kell irtania a föld színéről, el kell pusztítania. E sátáni gondolat alapján valósította meg a hitlerizmus azokat a példátlanul szörnyű s »az emberiség, örök szégyenét jelentő tömegmészárláaokatí,, amelyekhez hasonlók soha ezen a világon eddig nem voltak, j ;, T. Nemzetgyűlés! Ide fejlődött az a gondolat, amely megtagadta a személye® szabadság kultuszát ;

s amely ennek helyébe az állam mindenhatóságát és öncélúságát állította. Vissza kell tehát kanyarodni ez után .a szörnyű és '- vérrel áztatott vargabetű után _a demokráciához, el kell jutni oda, ahol Athén évezredekkel ezelőtt állott, vissza kell térini áz emberi szabadságeszmény visszaállításához és szolgálatához. (Ügy van! Ügy van! — Tßps a Ház minden oldalán.) Eljutottunk tehát oda, hogy a szabadság-