Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.
Ülésnapok - 1945-9
m A nemzetgyűlés 9. ülése 1946. évi január hó 25-én, pénteken. 230 Bizonyos megnyugvással látom, hogy az előttünk fekvő javaslat ezekre az elsőrendű nagy érdekekre figyelemmel van. Azért ezt a javaslatot általánoságban pártom nevében is elfogadom, (Helyeslés a kisgazdapárt soraiban.) bár néhány módosító javaslatom lesz pártom megbízásából a javaslat részletes tárgyalásánál. Mielőtt ezekre a módosításokra rátérnék, engedtessék meg nekem, hogy egy-két szóval reflektálhassak olyan ki jelentésekre, amelyek — az egyes felszólalók beszédeiben — ezekkel a módosításokkal már eddig is foglalkoztak. Itt Van mindenekelőtt a 87. §, amely azt mondja ki, hogy a beszédet olvasni tilosv Az előadó úr, az én régi jó barátom, akivel együtt ettük a múltban az ellenzékiség keserű kenyerét, 116 — hogy úgy mondjam — hallatlan módon tűzbejött akkor, amikor arról volt szó, ihogy szabad-e beszédet olvasni vagy sem. Nem csodálom, hogy ennyire esofirozta magát, aki olyan remek és -kitűnő szónoki készséggel rendelkezik, mint az előadó úr, de amikor hallottam, hogy hogyan hadakozik ennek a szakasznak érdekében, arra gondoltam, hogy mennyivel nagyobb „volna a felháborodása, ha visszaemlékeznék: például egy olyan történelmi furcsaságra, hogy valamelyik francia forradalomnak volt egy közoktatásügyi minisztere, akinek a^ legelső rende'l-kezése az volt, hogy a • helyesírást eltiltottá. (Derültség*) Én nem tudok" elmenni odáig a. forradalmiságban sem, hogy ennek a történeti furcsaságnak az útjára tévedjek, azonban egészen tárgyilagosan mégis meg akarnám állapítani, hogy, nincs szó olyan. óriási dologról, mint amilyennek azt itt az előadó úr feltüntette. Ne méltóztassék elfelejteni, hogy például a régi Házban ennek az ominózus paragrafusnak is az volt a rendeltetése, hogy az ellenzékkel szemben szekatúrára adjon alkalmát- Még egészen jól emlékszem, hogy amikor a szociáldemökratapárt parlamenti frakciója ide bejött s aimikor a frakció vezetője egy deklarációt akart felolvasni, az elnök már ebben is még akarta akadályozni. 117 Nincs itt szó arról, hogy szónoki művészetüket akarják egyesek fitogtatni. (Ügy van! Úgy van!) Itt arról van szó, hogy aki fejszólal, igyekezzék tárgyilagosan, értelmesen hozzászólni a tárgyhoz. Hogy több vagy kevesebb jegyzetből akarja ezt a célt elérni, ez olyan kérdés, amely felett nem érdemes heveskedést és ilyen hlarcot provokálni. (Helyeslés a szociáHemdkratapárt oldalán.) Kiekern általában az ia felfogásom, hogy égy értelmes szöveg felolvasása van legalább is olyan hasznos, sőt hasznosabb, mint ha itt értelmetlen laposságokat és frázisokat [hallanánk. (Ügy van! Úgy van! a kommunistapárt oldalán.) Erről van szó. Nem kell korlátokat "megállapítani semilyen irányban sem és én ezért egyetértek előttem szólott elvtársammal, Orbán képviselőtársammal abban, hogy ez a paragrafus teljesen felesleges. Ezt igenis törölni lehet. (Kertész Miklós (szd): Az új De* 'mosthènesek majd 'beszélnek,, az új Taéitusók majd írnak! Egyezzünk ki!) 118 Volna még egy megjegyzésem az előadó úr fejtégetéseire, amikor ugyancsak nagy melegséggel, nagy temperamentumimal óvott bennünket attól, hogy itt sértegetésekbe tévedjünk, .amikör pártolta a. javaslatnak idevonatkozó jpáragraf usât. Egészen igénytelen, szerény felfogásom-itt is az, hogy nem új 'lovagiássági kódexeket akarunk megteremteni, hanem a ,jó 'munka lehetőségét biztosítani a képviselők szamara. Ha itt-ott összezördülések lesznek, hát az nem olyan óriási szerencsétlenség. Legfeljebb azt fogjuk mutatni, hogy szívvel, lélekkel az ügy mellett vagyunk és na összeveszünk, majd ki is békülünk. (Derültség,) Ismétlem, lesznek majd módosításaim a részletes tárgyalásnál s általánosságban még csak azt akarom megjegyezni, hogy a 33. §-ban meg kellene állapítanunk a kiküldendő bizottságok tagjainak számát. Ez precíz munka Volna. Azt hiszem, - ebben megegyezhetünk. {Helyeslés a kisgazdapárt oldalán.) .Azután a 16. §-nál van stiláris módosításom: itt »kivánat«-ról van szó, e helyett a »kívánság« szót foigjuk tálán beiktatni. 1 Amit még általánosságban meg akarnék jegyezni, az a következő. Beszéltem az imént .azokról az .óriási feladatokról, amelyek előtt feliünk, éppen abban a vonatkozásban,. hogy egész társadalmi, állami, nemzeti életünk nagy jyaltozasok, strukturális változások előtt állMunkánkat abban a tudatban kell majd elvégeznünk, hogy tőlünk a kor, az idő gyors munkát is kivan. Tehát tudatában vagyok annak, £ogy .tolunk a nemzet nem sok beszédet, hanem mkabb sok cselekedetet vár. (Ügy va n f Ugy van! Taps a Ház minden oldalán.) Meggyőződésem az is, hogy igenis, ennek a demokratikus parlamentnek tagjaiban, képviselőtársaimban lesz önfegyelem, számot tognak vetni azzal, hogy nem huzavona az, amire törekedni kell, hanem serény, sok jo munka. Minden vonatkozásban, minden tekintetben, igenis, hiszek a demokráciában, hiszek annak alkalmazkodó képességében, annak oriasi erejében. Ugyanakkor azonban rendületlenül megmaradok azon az alapon, hogy a jogokból és a szabadságból sohasem lehet sok, (Ügy van! Ügy van! — Taps a kisgazda* parton.) nemzeti szerencsétlenségeink csak a szolgaságból származnak- (Taps a Ház minden oldalán.) Ezért fogadom el a tervezetet általánosságban pártom nevében. (Éljenzés a Ház minden oldalt'n.) Elnöki Szólásra következik? Malasits Géza (szd) jegyző: Erdei Ferenc! Erdei Ferenc (pp): Igen tisztelt Nemzetgyűlés! Az előterjesztett házszabálytérvezet nem tartalmaz valami forradalmi új házszabályt, nagyon sok részében megtartja azokat a szabályokat, formákat, amelyek a parlamenti élet során kialakultak. Sok tekintetben természetesen kiegészíti azokat és alkalmazza azokhoz a követelményekhez, amelyeket a változott idők és ennek a nemzetgyűlésnek változott összetétele megkívánnak. Két ponton azonban eléggé fontosak ezek a változások és ezekre különösen tekintettel kell lennünk, amikor megítéljük ezt a házszabálytervezetet és amikór valóban jó munkarendet, munkaeszközt akarunk adni annak a nemzetgyűlésnek, amelynek valóban nagyon "sok áoIga, Van és valóban nagyon sok és komoly dolgot kell'elvégeznie. Az égíyik: annate lehetőségét minden körülmények között kj kell zárni, ami az elmúlt évtizedekben abban az álparlamenti és áldemokratíkús rend szerben,. \ megakadályozta, hogy a mégis valahogyan bejutott igazV nép^ képviselők kifejthessék az erejüket* és beleszólhassanak a közügyekbe és egyáltalában azt a súlyt, amelyet itt képviselnek, érvényesíteni tudják a parlamenti tárgyalások során. Erre tehát különlegesen kell vigyáznunk. E tervezet nagyjában-egészében kielégíti azokat-az 15*
