Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-9

V 227 À nemzetgyűlés 9. ülése 1946. itdelanet. (&gy van! Ügy van! Helyeslés a kommunistapárton. — Egy hang a kisgazdapárton; Megverjük őket Házon kívül! — üatko Anna (kp): Nagyon szeretnénk látni! — Zaj.) ElnOK: Csendet kérek képviselő urak! Urbán .László (kp): T, Nemzetgyűlés! Ezen âz alapon semmi okát és indokát nem. látom annak, hogy a 11. §-nak ez a kitétele belekerülje :i az új házszabályokba és javaslom, hogy vagy teljesen törölje a t. Nemzetgyűlés az »oszitály« szót. vagy ha nem kívánná törölni, akkor iktassa be az »osztály« szó elá azt. a kifejezést, hogy »dolgozó«. (Zaj.) Ez védelmet biztosít a dolgozó osztályok számára, de egyúttal megadja a támadás lehetőségét azokkal az elemekkel szemben, akik nem dolgoznak, mint a földesurak, a spekulánsok és a magyar nép nyomorának vámszedői. (Zaj. — Taps a kommunistapárc oldalán-) % Nemzetgyűlési Lényegében véve ezek voltak azok a megjegyzések, amelyekkel élni kívántam. Általában és alapjában véve tehát örömmel üdvözöljük, helyeseljük és elfogadjuk az új házszabályokat, mint egy jelentő«* lépést élőre -<a demokratikus parlamenti rendezer megszilárdulása felé. Álláspontunk azonban az, hogy úgy ezeket, mint egynéhány, a szoeiáldemoJsratapárt által előterjesztett módosítást fogadja el a nemzetgyűlés. Vannak, akik azt mondják, hogy az új házszabályok igen sokban hasonlítanak a régi házszabályokhoz, sok rendelkezését vettek át a Horthy-féle házszabályoknak. A mi álláspontunk az, hogy formailag, a dolog felszínét nézve ebben természetesen vaii igazság, lényegében azonban az új házszabályok pontosan az ellenkező célt szolgálják, mint Horthy ék házszabályai-, A Horthy-féle házszabályok azt a célt szolgálták, hogy erősítsék Horthyék nemzetgyilkos kormányzati rendszerét, az új demokratikus házszabályok ellenben azt a célt szolgálják, hogy erősítsék a demokratikus parlamentet, erősítsék a demokratikus kormányzati rendszert és mert erősítik, azért általában és egészében mind a magam, mind pártom nevében a javaslatot elfogadom. (Tapsa, kommunista- és a szociáldemokrata párt oldalán.) Elnök: Szólásra következik? Kiss Károly (kp) jegyző: Buchinger Manó! Buchinger Manó (szd): T. Nemzetgyűlés! E törvényjavaslat tárgyalásánál könnyen lehetséges az a felszínes megítélés, hogy a házszabály végeredményben csak formaság. Ezzel szemben a valóság az, hogy a házszabály az alkotmánynak egyik legfontosabb kiegészítő része, a népszuverenitást megszemélyesítő képviselőknek nélkülözhetetlen munkaszerszáma. Hogy mennyire így van, hogy nem formaságokról, hanem igenis mélybevágó alkotmányos problémáról van szó, mi sem bizonyítja jobban, mint a magyar parlament múltja. Valahányszor ebben az országban a reakció offenzívát indított, első dolga mindig az volt, hogy a parlament házszabályát, csonkítsa és a képviselők szólás jogiát nyirbáljla." Emlékeztetek azokra a réganullfc időkre, amikor például arról volt szó, hogy a Habsburgok több katonát akarnak ennek az országnak népéből kipréselni. Akkor történt meg az a dicstelen emlékezetű hírhedt zsebkendőszavazás.

113 Ebben a gyalázatos formában akarták akkor a nemzet képviselőinek száját betömni. Emlékeztetek arra, hogy amikor Tisza István esztendőkön évi január hó 25-én, pénteken. 228 keresztül szabotálta ebben a Házban a demokratikus választójogot, akkpr a hírhedt lex Vadász

114 házszabálymódosítását oktrojálta a parlamentre. Emlékeztétek arra, hogy aoniíkoí Gömbösek a fasizmus útját készítették elő -ebben a Házban, ugyancsak házszabálycsonkítással kezdték.

115 Valóságos történelmi összefüggés van te'hát a házszabályok és a parlamenti jogok, ,a házszabályok és a politikai demokrácia között. Egyik a másiknak kiegészítő része és feltétele. Általában multunk egyik tragikuma az, hogy a. házszabály ahelyett, hogy a parlament tárizmusnak és a nép képviselőinek védőpajzsa lett volna, a szólásszabadság gillotinja volt a múltban. Azt hiszem, egyetértünk abban, hogy amikor a nemzet új életformák között óhajt élni, amikor demokráciát akar teremteni és azt akarja kifejleszteni, sokkal nagyobb jelentősége van az olyan demokratikus házszabálynak, amely becsületesen őrködik a népképviselők jogai felett, mint volt a múltban bármikor. A parlamentarizmus és a parlament ebben az új korban óriási új feladatok előtt áll. Az egész társadalom és az állam óriási, mélyenjáró szerkezeti változások közepette fejlődik. Utalok egyetlen és közismert tényre. Ma a társadalom gazdasági életében az államosítási tendencia tört előre. Ez megtalálja indokát az egész korszakban, a társadalom és a gazdasági elet eddigi fejlődésében. Ugyanakkor azonban meg kell állapítanom azt is, hogy az államosítási tendenciának bizonyos vonatkozásokban velejárója lehet az is, hogy a kormányzat mértéktelenül emeli a közigazgatási apparátus betolyasat es ebben az esetben ez az irányzat nem előmozdítója, nem fejlesztője, hanem esetleg hátráltatója és útvesztője is lehet a demokráciának. A szintézist csak abban találhatjuk meg, ha az államosítási tendencia ilyen előretörésével egyidejűleg biztosítjuk a nemzet képviselői számára a legkorlátlanabb kontroll, ellenőrzés jogát. A történelemben találunk adatokat arra, hogy mindazok a nemzetek, amelyek forradalmi átalakuláson, nevezetesen demokratikus átalakuláson mentek keresztül, ennek az átalakulásnak első idejében, mondjuk így: mézesheteiben, féltékenyen őrködtek jogaik felett, féltékenyen őrködtek ázom hogy a parlament, a nép szuverenitásának kifejezője az államhatalmat, a kormányzati apparátust, a kormányzati gépezetet igenis a legalaposabban kontrollálhassa. Tudunk eseteket, amikor például a francia parlament parlamenti biztosok kiküldésével próbálta ezt a kontrolljogát valahogyan bővíteni. T. Nemzetgyűlés! A mi esetünkben arra van szükség, hogy a képviselők jogaira igenis vigyázzunk, vigyázzunk nagyon féltékenyen és nagyon alaposan. Mi alkotmány ozó parlament vagyunk, ennek a parlamentnek sokszorosan őrködnie kell jogai felett és nem szabad megengednie, hogy ezek a jogok bármilyen irányban is

? a legkisebb mértékben is csorbulást szenvedhessenek. A társadalom és a gazdasági élet gyökeres átalakulása közepette élünk

; ennek a parlamentnek ezer és ezer problémát törvényben kell majd formálnia, törvényt kell ezekről hoznia. Ez nemcsak tanácskozást jelent, t. Nemzetgyűlés, hanem jelenti azt is, hogy ez a parlament a legelső és a legfontosabb eszköz, a legfontosabb fórum arra, hogy a társadalomnak ezt a szerkezeti, lényegbeli, tartalmi átalakítását elősegítse.