Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-9

225 À nemzetgyűlés 9. ülése 1946. szóból! — Zaj a kisgazdapárton.) Az ú.i parlament jelentős többsége olyanokból áll, akiknek szájára lakat volt téve az elmúlt évek során é3 nem tanulhatták meg a beszédben a szónoki és retorikai formulákat. (Zaj a kisgazdapárt soraiban.) Felvetette az előadó úr, hogy a parlament nívóját sértené és alacsonyítaná le. ha a beszédeket ,felolvasnák. (Ügy van! a kisgazdapárton.) Én ebben az álláspontban nem tudok osztozni. Nem tudok osztozni azért, mert a leírt beszéd csak arra bizonyíték, hogy az illető alaposan és komolyan foglalkozott a problémával. (Zaj és ellentmondások a kisgazdapárt soraiban.) Nem művészi produkcióra van szük-ség a demokratikus parlamentben, nem retorikai fogásokra, hanem józan, szakszerű magyar beszédre. (Zaj. — Az elnök csenget.) Az alapos és szakszerű tárgyalást kétségtelenül megkönnyíti, ha azok a képviselők, akik még nem rendelkeznek megfelelő szónoki rutinnal, adott esetben beszédjükből részleteket fel tudnak olvasni. (Za.j a kisgazdapárton.) De továbbmegyek. Nemcsak ia szónoki mű vészetben járatlan munkásokra és parasztokra sértő ez a kitétel. Ismerek olyan egyetemi tanárokat, akik magy tudósok, de osak olvasva tudnak egyetemi előadásokat tartani. (Nagy Vince (kg): Megsziokták! — Sári Ignác államtitkár: Igaz! Tehát nem ott lehetett tanulni!) Vájjon ezek a képviselők ne szólalhassanak fel, egészen egyszerűen csak azért, mert kívülrÖil nem tudlnjak beszédet miomdamli? (Ballá Antal tájékoztatás ügyi miniszter: Akkor ne legyenek képviselők!) Azt hiszem, nem süllyesztené a parlament nívóját, hanem éppen ellenkezőleg, emelné, ha megadnánk a lehetőséget arriaj hogy aki szabadon beszélni nem tud, jegyzeteibe nézve vagy helyenkint felolvasva, elmondhassa beszédét. Ezért a javaslatom az, hogy az egész 87. §-t méltóztassanak törölni. (Helyeslés a kommunistapárt soraiban.) A magam részéről különben tegnap átnézegeittem néhány külföldi házszabályt, — francia, angol, osztrák és jónéhány más házszabályt — de egyetlenegyet sem találtam, ahol ez a rendelkezés be lett volna iíkltlatva. (Ballá Antal tájékoztatásügyi miniszter: Sehol nemu olvassák! — Sári Ignác államtitkár: De nem is olvassák!) Hogy olvassák, y#gy nem olvassákt ez mindenkinek a saját ügye. de ha egyetlen más parlament sem ismer el ilyen rendelkezést, akkor mivel különös indok erre nincs, sőt ennek éppen az ellenkezője áll, én hibának tartanám, ha egy ilyen rendelkezést ia magyar parlament házszabályaiba beiktatnánk. (Úgy van! Ügy van! Helyeslés a kommunistapárton.) Felvetette ezzel kapcsolatban az igen t. bizottsági előadó úr azt is, hagy ha fel lehet olvasni a beszédet, akkor aat mással előre el is lehelt készíttetni. (Ügy van! a kisgazdapárton.) Én azt hiszem, hogyha valaki mással akarja elkészíttetni a beszédét, akkor ez nem akadályozhatja meg- őt aibban, ha kénytelen szabadon beszélni, hogy akár be is tanulhassa. (Egy hang a kisgazdapárton: Akkor is betanulhatja!) Sértő, feltételezni a parlament bálmelyik tagjáról, hogy nem tudna egy nap alatt bármilyen beszédet betanulni. (Zajos ellentmondások a kisgazdapárton. — Az elnök csenget) Ennek alapján tehát kérem a t. Nemzetgyűlést, vesse el ezt a szakaszt, amelynek az éle a szónoki művészetben járatlan muinkásés parasztképviselők ellen irányul. (Ügy van! NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ L évi január hó 25-én, pénteken. áaé ügy van! Helyeslés és taps a kommunistaparton.) De van egy további kérdés is, amelynek tekintetében nem tudunk egyetérteni az igen t előadó úrral. Ez pedig a 11. §-szal kapcsolatos, amelyben a következő kitétel van (Qlvassu): »Ha valamelyik képviselő felszólalása során a demokratikus államrendet, a Nemzetgyűlés tekintélyét, a közerkölesiséget, a parlamenti, a nemzetközi illemet, vagy szokásokat, a nemzeti vagy vallási érzést sértő kifejezést használ, a, Nemzetgyűlés tagja, vagy a Nemzetgyűlésen kívül álló személy, valamely nemzetiség, osztály vagy hitfelekezet ellen sértést tartalmazó, vagy ezek ellen gyűlöletre izgató nyilatkozatot tesz, az elnök rendreutasítja.« (Helyeslés a kisgazdapárton.) Ebben a formában ezt a rendelkezést nem tudjuk elfogadni. A régi házszabályoknak volt ez szóról^szórta a rendelkezése. És nem véletlenül. Az osztályoknak általában ilyen védelme természetesen a régi házszabályokban nem véletlen volt, hanem ezzel kívánták a régi parlament többségét kitevő uralkodó földesúri osztályt védeni. (Zaj és ellentmondások a kisgazdapárton.) A helyzet tehát az, hogy ha ez a házszabály törvényerőre emelkedik, (Felkiáltások a kisgazdapárton; Olyan nincs!), illetőleg a nemzetgyűlés elfogadja, akkor ez védelmet nyújt a földesúri osztálynak minden támadással szemben. (Zaj és felkiáltások a kisgazdapárton: Nincsenek földesurak! — Erdei Ferenc (pp); Hova lettek? Kisgazdák lettek? — Egy hang a kisgazdapár' ton: Vannak még!—Az elnök csenget.) Ha nii behunyjuk a szemünket az előtt a tény előtt, hogy a földesúri osztály, bár nagybirtok nélkül, de egyelőre még létezik, ezzel a tényeken semmit sem (tudunk változtatni. (Egy hang a kisgazdapárt oldalán: De az nem osztályt — Zaj.) Én megvallom az igazait: alig várom «z első alkalmat, amikor egy olyan törvényjavaslat kerül napirendre, amellyel kapcsolatban erről beszélni lehet, hogy a földesúri osztály ellen sértő kifejezéseket használjak. (Taps a kommunistapárton. — Felkiáltások a kisgazdapárton: Nagyon nívótlan!) A parlament nívó ját nem csökkenti, hanem emeli az, ha a nemzet ellenségeivel szemben gyűlöletre uszítunk. (Helyeslés és taps a kommunistapárton. — Taksonyi János (kg) : Gyűlölettel nem lehet or* szagot építeni!) A magyar életben egyelőre még nem az a hiba, hogy túlzott gyűlölettel viseltetnek az emberek a nemzet ellenségeivel szemben, hanem a magyar közéletnek nagy hibája egyelőre inkább az, hogy kevés gyűlölettel viseltek nek velük szemben. (Úgy van! Ügy van! a kommunistapárton. — Egy hang a kisgazdapárton: Éppen ezt akarjuk kikapcsolni. — Zaj. — Az elnök csenget.) Nem a nívónak, vagy a nívótlanságnak kérdéséről van itt szó, (Zaj és ellentmondások a kisgazdapárton. —Az elnök csenget) hanem arról, hogy a házszabályokban védeni akarjuk a földesúri osztályt, a feketézőket, a spekulánsokat, a magyar nyomor vámszedőit, a fasisztákat és a nemzet összes ellenségeit. (Zaj és ellentmondások a kisgazdapárton.) A kéi-dés az, hogy védeni akarjuk őket, vagy nem akarjuk védeni? (Felkiáltások a kisgazdapárton: De ezek nem osztályok!) A mi nézetünk az, hogy mi nem akarjuk védeni őket. Ha pedig nem akarjuk védeni őket, akkor az új házszabály ne nyújtson nekik ve15