Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-9

225 À nemzetgyűlés 9. ülése 1946. szóból! — Zaj a kisgazdapárton.) Az ú.i parla­ment jelentős többsége olyanokból áll, akiknek szájára lakat volt téve az elmúlt évek során é3 nem tanulhatták meg a beszédben a szónoki és retorikai formulákat. (Zaj a kisgazdapárt soraiban.) Felvetette az előadó úr, hogy a parlament nívóját sértené és alacsonyítaná le. ha a beszé­deket ,felolvasnák. (Ügy van! a kisgazdapár­ton.) Én ebben az álláspontban nem tudok osz­tozni. Nem tudok osztozni azért, mert a leírt beszéd csak arra bizonyíték, hogy az illető alaposan és komolyan foglalkozott a problé­mával. (Zaj és ellentmondások a kisgazdapárt soraiban.) Nem művészi produkcióra van szük­-ség a demokratikus parlamentben, nem reto­rikai fogásokra, hanem józan, szakszerű ma­gyar beszédre. (Zaj. — Az elnök csenget.) Az alapos és szakszerű tárgyalást kétségtelenül megkönnyíti, ha azok a képviselők, akik még nem rendelkeznek megfelelő szónoki rutinnal, adott esetben beszédjükből részleteket fel tud­nak olvasni. (Za.j a kisgazdapárton.) De továbbmegyek. Nemcsak ia szónoki mű vészetben járatlan munkásokra és parasztokra sértő ez a kitétel. Ismerek olyan egyetemi ta­nárokat, akik magy tudósok, de osak olvasva tudnak egyetemi előadásokat tartani. (Nagy Vince (kg): Megsziokták! — Sári Ignác állam­titkár: Igaz! Tehát nem ott lehetett tanulni!) Vájjon ezek a képviselők ne szólalhassanak fel, egészen egyszerűen csak azért, mert kívül­rÖil nem tudlnjak beszédet miomdamli? (Ballá An­tal tájékoztatás ügyi miniszter: Akkor ne le­gyenek képviselők!) Azt hiszem, nem süllyesz­tené a parlament nívóját, hanem éppen ellen­kezőleg, emelné, ha megadnánk a lehetőséget arriaj hogy aki szabadon beszélni nem tud, jegyzeteibe nézve vagy helyenkint felolvasva, elmondhassa beszédét. Ezért a javaslatom az, hogy az egész 87. §-t méltóztassanak törölni. (Helyeslés a kommunistapárt soraiban.) A ma­gam részéről különben tegnap átnézegeittem néhány külföldi házszabályt, — francia, angol, osztrák és jónéhány más házszabályt — de egyetlenegyet sem találtam, ahol ez a rendel­kezés be lett volna iíkltlatva. (Ballá Antal tájé­koztatásügyi miniszter: Sehol nemu olvassák! — Sári Ignác államtitkár: De nem is olvassák!) Hogy olvassák, y#gy nem olvassákt ez mindenkinek a saját ügye. de ha egyetlen más parlament sem ismer el ilyen rendelkezést, ak­kor mivel különös indok erre nincs, sőt ennek éppen az ellenkezője áll, én hibának tartanám, ha egy ilyen rendelkezést ia magyar parlament házszabályaiba beiktatnánk. (Úgy van! Ügy van! Helyeslés a kommunistapárton.) Felvetette ezzel kapcsolatban az igen t. bizottsági előadó úr azt is, hagy ha fel lehet olvasni a beszédet, akkor aat mással előre el is lehelt készíttetni. (Ügy van! a kisgazdapár­ton.) Én azt hiszem, hogyha valaki mással akarja elkészíttetni a beszédét, akkor ez nem akadályozhatja meg- őt aibban, ha kénytelen szabadon beszélni, hogy akár be is tanulhassa. (Egy hang a kisgazdapárton: Akkor is beta­nulhatja!) Sértő, feltételezni a parlament bál­melyik tagjáról, hogy nem tudna egy nap alatt bármilyen beszédet betanulni. (Zajos ellentmondások a kisgazdapárton. — Az elnök csenget) Ennek alapján tehát kérem a t. Nem­zetgyűlést, vesse el ezt a szakaszt, amelynek az éle a szónoki művészetben járatlan muinkás­és parasztképviselők ellen irányul. (Ügy van! NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ L évi január hó 25-én, pénteken. áaé ügy van! Helyeslés és taps a kommunista­parton.) De van egy további kérdés is, amelynek tekintetében nem tudunk egyetérteni az igen t előadó úrral. Ez pedig a 11. §-szal kapcsolatos, amelyben a következő kitétel van (Qlvassu): »Ha valamelyik képviselő felszólalása során a demokratikus államrendet, a Nemzetgyűlés te­kintélyét, a közerkölesiséget, a parlamenti, a nemzetközi illemet, vagy szokásokat, a nemzeti vagy vallási érzést sértő kifejezést használ, a, Nemzetgyűlés tagja, vagy a Nemzetgyűlésen kívül álló személy, valamely nemzetiség, osz­tály vagy hitfelekezet ellen sértést tartalmazó, vagy ezek ellen gyűlöletre izgató nyilatkoza­tot tesz, az elnök rendreutasítja.« (Helyeslés a kisgazdapárton.) Ebben a formában ezt a rendelkezést nem tudjuk elfogadni. A régi ház­szabályoknak volt ez szóról^szórta a rendelke­zése. És nem véletlenül. Az osztályoknak álta­lában ilyen védelme természetesen a régi ház­szabályokban nem véletlen volt, hanem ezzel kívánták a régi parlament többségét kitevő uralkodó földesúri osztályt védeni. (Zaj és ellentmondások a kisgazdapárton.) A helyzet tehát az, hogy ha ez a házszabály törvényerőre emelkedik, (Felkiáltások a kisgazdapárton; Olyan nincs!), illetőleg a nemzetgyűlés elfo­gadja, akkor ez védelmet nyújt a földesúri osztálynak minden támadással szemben. (Zaj és felkiáltások a kisgazdapárton: Nincsenek földesurak! — Erdei Ferenc (pp); Hova lettek? Kisgazdák lettek? — Egy hang a kisgazdapár' ton: Vannak még!—Az elnök csenget.) Ha nii behunyjuk a szemünket az előtt a tény előtt, hogy a földesúri osztály, bár nagybirtok nél­kül, de egyelőre még létezik, ezzel a tényeken semmit sem (tudunk változtatni. (Egy hang a kisgazdapárt oldalán: De az nem osztályt — Zaj.) Én megvallom az igazait: alig várom «z első alkalmat, amikor egy olyan törvényjavas­lat kerül napirendre, amellyel kapcsolatban erről beszélni lehet, hogy a földesúri osztály ellen sértő kifejezéseket használjak. (Taps a kommunistapárton. — Felkiáltások a kisgazda­párton: Nagyon nívótlan!) A parlament nívó ját nem csökkenti, hanem emeli az, ha a nemzet ellenségeivel szemben gyűlöletre uszítunk. (Helyeslés és taps a kommunistapárton. — Taksonyi János (kg) : Gyűlölettel nem lehet or* szagot építeni!) A magyar életben egyelőre még nem az a hiba, hogy túlzott gyűlölettel viseltetnek az emberek a nemzet ellenségeivel szemben, ha­nem a magyar közéletnek nagy hibája egye­lőre inkább az, hogy kevés gyűlölettel viseltek nek velük szemben. (Úgy van! Ügy van! a kommunistapárton. — Egy hang a kisgazda­párton: Éppen ezt akarjuk kikapcsolni. — Zaj. — Az elnök csenget.) Nem a nívónak, vagy a ní­vótlanságnak kérdéséről van itt szó, (Zaj és ellentmondások a kisgazdapárton. —Az elnök csenget) hanem arról, hogy a házszabályok­ban védeni akarjuk a földesúri osztályt, a fe­ketézőket, a spekulánsokat, a magyar nyomor vámszedőit, a fasisztákat és a nemzet összes ellenségeit. (Zaj és ellentmondások a kisgazda­párton.) A kéi-dés az, hogy védeni akarjuk őket, vagy nem akarjuk védeni? (Felkiáltások a kisgazdapárton: De ezek nem osztályok!) A mi nézetünk az, hogy mi nem akarjuk védeni őket. Ha pedig nem akarjuk védeni őket, ak­kor az új házszabály ne nyújtson nekik ve­15

Next

/
Thumbnails
Contents