Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-9

223 À není^eígyules 9. ülése 1946, Meg kell állapítani továbbmenően, hpgv az ú,j házszabályok nemcsak azzal jelentenek egy lépést előre és nemcsak azzal szolgáliák a demokratikus parlament megszilárdulását; hogy általában végleges állapotot teremtenek, hogy megszülettek, hogy vannak, hanem egyes rendelkezéseikkel is- ' A nemzetgyűlés jó vagy rossz, házszabályai önmagukban véve természetesen nem döntik el a kormányzat munkáját, de a jó kormányzathoz, a jó és gyors kormányzati munkáihoz kétségtelenül jó házszabályok is kellenek, mert megfordítva: rossz, gyenge házszabályok akadályai lehetnek a gyors kormányzati munkának. Ebből a szempontból helyes úton járnak az líj nemzetgyűlés házszabályai, mert nem fék- és akadályként hatnak, hanem'elősegítik a demokratikus kormányzati munka gyorsaságát és szilárdságát. Mi a házszabályok szempontjából is,- mint általában minden kérdésben, azon az állásponton vagyunk, hogy a rendet, a munkamenet biztosítását feltétlenül meg kell őrizni és eb« 'bői a szempontból is üdvözöljük az új házszabályokat, amelyek az anarchia lehetőségével, a végtelen szófecsérléssel szemben lehetőséget és biztosítékot nyújtanak arra, hogy a szavak után a tettek is következhessenek, hogy egy kérdés kivitatása után a kormányzat a törvényjavaslatait tényleg törvényerőre tudja emeltetni. Gátat vet az új házszabály annak, hogy végtelen szóvitába lehessen belefojtani a legjobb törvényjavaslatokat, hogy heteken, hóna. pókon keresztül vitázni lehessen esetleg olyan intézkedések felett, amelyeknek azonnali meghozatalát és végrehajtását a nemzet erdeke megkívánja. Egyesek szerint a klotür, a sürgősség, a vita bezárásának lehetősége sérti a szólásszabadságot. Az én nézetem az, hogy ez nem a szólásszabadságot sérti, hanem a szólással való visszaélés lehetőségét veszi el. (Ügy van a kisgazdapárt oldalán.) Gondolkodás történt arról, hogy minden párt kifejthesse a maga álláspontját minden kérdésben, de ezen túlmenően gondoskodás történt természetesen, arról is, hogy a hozzászólás jogával; visszaélni ne lehessen, amikor már minden oldalról kimerítették a vitát. Ezek azok az általános szempontok,^ amelyek miatt örömmel üdvözöljük az új házszabályokat. ) Szeretném még kiemelni a tervezetnek egy érdemét, egy eredményét- Azt az érdemét, azt az eredményét, hogy a demokratikus pártokat, mint alkotmányos tényezőket ezzel beleviszi a 'törvények sorába. Ez az első alkalom, amikor 'a demokratikus pártok, a parlament demokratikus pártjai ebben a formában a házszabályon keresztül elismerést nyernek, mint alkotmányunk jelentős tényezői. Itt a múlt osztályipariamentjével szemben alkotmányunkban egy 'jelentős változás következett he, az a változás, 'hogy az osztályparlamenttel szemben a dolgozó tömegeket képviselő különböző demokra'tikus pártok vannak, örömmel üdvözöljük, •hogy ezt az alkotmányos- fejlődést lerögzíti, alátámasztja a .házszabályok erre vonatkozó rendelkezése. Ezek mellett az általános megjegyzések mellett nem hallgathatom eü azonban, hogy van egy-két olyan, talán nem döntő, nem alap,vető kérdés, amelyben nem tudok és nem tud .pártom osztozni az előadó úr álláspontjában. évi január ho 25-én, pétiteken. 22i Az egyik ilyen kérdés az interpellációkkal kapcsolatosan merül fel. Az új házszabályok elismerik azt, hogy az általános vita, a bizottságokban folyó vita, a részletes vita felszólalási sorrendje az egyes pártok szónokai közt _, 'váltakozva legyen megszabva. Nem történt azonban ilyen irányú intézkedés az interpellációkra vonatkozóan. Nincs megszabva, hogy mi legyen az interpellációk sorrendje. (Közbekiáltások a kisgazdapárt soraiból: A beírás! A bejegyzés!) Van ugyan erre egy régóta kialakult szokás, hogy a bejegyzés sorrendjében mondják el az interpellációkat, (Közbeszólás a kisgazdapárt oldaláról: Csakis!) ezt azonban kielégítőnek nem találhatjuk, mégpedig azért neui, mert tág teret nyújthat a visszaéléseknek. Tegyük fel, hogy öt képviselő összeáll, obstruálni akarja a parlament munkáját és bejegyez egy szép reggel kétszáz interpellációt, amit a házszabályok nem tiltanak meg. (Közbeszólások a kisgazdapárt soraiból: Nem is lehet!) Ezt nem tiltják meg a házszabályok, csak azt tiltják meg, hogy ugyanabban a kérdésben, ugyanazon a napon több interpellációt lehessen bejegyezni. De nincs tiltó rendelkezés arra vonatkozóan, hogy egy képviselő akár Ötszáz interpellációt is ne jegyezhessen be. (Közbekiáltás a kisgazdapárt soraiból: Nem is lehet!) Ez tehát azt jelentené, hogy összeáll öt képviselő és megakadályozza, hogy akármelyik más demokratikus párt vagy képviselő döntő kérdésben akár egy féléven belül interpellációt el tudjon mondani. (Zaj.) Javaslatunk tehát erre vonatkozóan az, hogy ugyanúgy, ahogyan az általános vita, a részletes vita, a bizottsági tárgyalások során az új házszabályok rendelkezést tartalmaznak abban a tekintetben, hogy a szónokok pártok szerint felváltva következnek szólásra: az interpellációk tekintetében is valósítsa ezt meg a nemzetgyűlés. (Zaj a kisgazdapártom) Egy másik kérdés, amit szóvá akarok tenni, a 87. §. kérdése. A 87. % megtiltja a beszéd olvasását. Sajnálattal kell bejelentenem, hogy pártom ebben az álláspontban osztozni nem tud és nem tudunk osztozni abban az érvelésben sem, amellyel az igén t. előadó úr ezt az álláspontot védte. Miről van itt lényegében szól A régi házszabályokban volt egy ilyen rendelkezés. A régi házszabályokban sem véletlenül született, hanem megszületett azokban az időkben, amikor a klotürt és a vitalezárást a parlament még nem ismerte. Ez a ' rendelkezés a régi parlamentben módot kívánt nyújtani arra, hogy ne lehessen a vitákat végnélkül elhúzni; most azonban van klotür, vita; lezárás lehetősége, tehát teljesen feleslegessé vált ez a rendelkezés. Azonban nemcsak feleslegessé vált, hanem az adott viszonyok közölt kifejezetten káros, mégpedig azért, mert sérti a munkás* es parasztképviselőket és ezen keresetül a munkásságot és a parasztságot. (Ellentmondások és zaj a kisgazdapárton.) A régi parlamentben kikből állott a képviselők nagy többsége? Földesurakból, ügyvédekből és olyan úriemberekből, akiknek a középiskolában és egyetemen éppen elég módjuk volt arra, hogy kitanulják a beszéd mesterségét. (Egy hang a kisgazdapárton: Azt nem lehet kitanulni!)'Az új parlamentben azonban parasztok és munkások vannak többségben, akik az eke szarva mellett, vagy az esztergapad mellett nem értek rá kicsiszolt szónoki formuî&kait betanulni. (Padányi Gulyás Béla (kg): Nines is szükség rá! Értünk az egyszerű