Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.
Ülésnapok - 1945-9
Í21 À nemzetgyűlés t). ütése 1M6. évi január hó 25-én, pénteken* 222 aki - nem lelkiismeretes, nem szívügyeként folytatja azt a munkát, amelyet a nép rábízott, az esetleg magával a törvényjavaslattal nem is foglalkozik, elkészíttetheti mással a beszédet, kényelmesen, gépírásban és tart nekünk egy rosszul hangzó felolvasást. wgy van! — Tap s a kisgazdapárton. — Marosán György (szd) : Azelőtt sokszor előfoiv dúlt!) Ez nem a* nemzetgyűlés nívója ! Sokkal helyesebb lesz tehát az, ha eleinte talán nehezebben is, de mégis élőszóval, közvetlenül fogunk vitatkozni és kétségtelenül pont ez az iskola lesz az, amely azután meg fogja teremteni a maga nagy népi szónokait azokból is, akik ebben a pillanatban abban a tévhitben vannak, hogy ők nem tudnának beszélni. (Derültség. — Egy hang a parasztpárt soraiban: Nivot a gyűlésen!) Van még ennek a javaslatnak egy intézkedése, nevezetesen a sürgősségi javaslat. Ennek a lényege az, hogy a miniszter bizonyos, javaslatokra nézve kérheti a sürgősség kimondását, ami annyit jelent, hogy ez esetben elmarad a bizottsági tárgyalás. A bizottság tárgyalás elmarad és egy 16 órás ülésben általános és részletes, vitában a nemzetgyűlés, letárgyalja a javaslatot. (Közbeszólás a szociáldemokraiaipárt ofdcáéról: VeglémfiiüUwg)) Ebben az esetben a felszólalási idő 30—30 perc. Meg kell emlékeznem végül, mint a házszabályok rendkívül fontos és igen nagyhorderejű intézményéről, az interpellációról. Az interpellálási jog lényegében véve tulajdonképpen szintén a nemzetgyűlés joga. Ez az a hatalmas érő, amellyel a nemzetgyűlés tagjai maguk elé' tudják citálni a végrehajtó hatalmait. A végrehajtó hatalom szerveihez kérdéseket intézhetnek, a végrehajtó hatalom előtt feltárhatnak olyan visszaéléseket, viszszásságokat, amelyek egyébként napvilágra nem kerülhetnének. Minden képviselőnek jogában van interpellálni. Ez történhetlik akár szóval, akár írásban. Az interpellációt előzőleg az interpellációé köniyvbie jegyzi be. . Az interpelláció hetenként egyszer történik. Az interpellálás idejét esetről-esetre a Ház állapítja meg az elnök javaslata alapján. Az interpelláció szóbeli előadása 15 percig tart. Az interpellációra a miniszter válaszolhat, akár rögtön, akár kelsoM) 1 , akár szóval, akár írásiban. 30 naip alatt azonfcn rnánden körülmények között nyilatkoznia; ke'H, akkor ifi. ha afe interpellációra nem akar válaszolni. (Közbekiáltások a kisgazdapárt soraiból; Sok! 15 nap alatt kellene!) A miniszter válasza után a képviselőket 10 perces viszonválasz joga illeti meg. E 10 perces viszonválasz lehetősége felvétetett a házszabályok közé, mert hiszen nagyon sokszor hallottuk a régebbi időben, hogy a miniszter válaszolt az interpellálónak, egészen más adatokkal felszerelve, válaszolt egy teljesen ferde, vak vágányon és a szerencsétlen interpelláló hallott egy feleletet, amely abszolút nem volt felelet az ő aggályaira és képtelen volt ez ellen tiltakozni, mert a viszonválasz joga nem illette meg. Most megvan a viszonválasz joga és ez a 10 perc még módot és alkalmat ad az interpellálónak arra, hogy olyasmit is előhozzon, amit az előző Iái •perc alatt nem érintett, előhozzon pedig már abban a kényelmes helyzetbén, hogy ismeri a miniszter álláspont ját. Még agy igen fontos intézkedési vall a tervezetben, nevezetesen az, hogy az 1848:111. te, 29. §-ára való hivatkozással a minisztert leivilágosi tás adása végett meg léheít Ibizönyos időre a nemzetgyűlés elé idézi és itt a miniszter tartozik felvilágosítást adni. (Helyeslés a kisgazdapárt oldalán.) Ezek azok az általános rendelkezések, amelyeket a házszabályokban lefektettünk. Az az érzésünk, hogy minden vonatkozásban megfelelnek a demokrácia szellemének és ezért tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy méltóztassék jelentésünket tudomásul venni és azt úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadni. (Taps a kisgazdapárt oldalán.) Elnök: Mielőtt a szólásra következő képviselő úrnak átadnám a szót, közlöm a t. Nemzetgyűlés tagjai vaj, hogy a minisztérium lehetővé tette a képviselő urak hazautazását. A vonatok indulása tekintetében méltóztassanak a háznagyi hivatalhoz fordulni felvilágosításért. Szólásra következik? Malasits Géza (szd) jegyző: Némethy Jenő! Némethy Jenő (kg): T. Nemzetgyűlést En most, mint a kisgazdapárt felszólalója, könynyű helyzetben vagyok és nehéz, helyzetben is. Nehéz helyzetben azért, mert ezt a javaslatot csak egy órával ezelőtt kaptuk kézbe, ezt a javaslatot tehát úgy áttanulmányozni, ahogyan egy javaslatot lelkiismeretes ember áttanulmányozni köteles» nem volt módomban. Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy a javaslatot tegnap szétosztattuk. (Nagy Vinee (kg): Nem! Csak ma osztották szét! — Ügy van! Ügy van! — Sulyok Dezső (kg): Az elniik joga a tévedés?) Némethy Jenő (kg): Ezért a sima. könnyű utat vagyok kénytelen választani. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hosïy pártomhoz tartozik a javaslat előadója, Dulin Jenő, (Éljenzés a kisgazdapárt soraiban.), aki jogász, aki kiváló jogi tudással, elokvenciával ismertette ezt a törvényjavaslatot s elénk tárta azokat a fővonásokat, amelyek ennek a javaslatnak jellemzői és amelyek biztosítani fogják azt, hogy a nemzetgyűlés eredményes munkát végezhessen. Éppen ezért ezt a javaslatot a bizalom es a hallott előadás alapján az általános tárgyalás alapjául pártom nevében elfogadom- (Helyeslés és taps a kisgazdapárt soraiban.) Elnök: Szólásra következik? Malasits Géza (szd) jegyző: Orbán László! Orbán László (kp): T. Nemzetgyűlés! Az új házszabályok benyújtása nem jelent niagy visszhangot keltő, országrengető eseményt, de hiba volna szó nélkül elmenni mellette. Mi a nemzetgyűlés házszaibályairól benyújtott javaslatot elsősorban abbói a szempontból értékeljük, hogy egy lépést jelent előre r az ideiglenes, átmeneti állapottól a rendezettség, a véglegesség állapota felé, s mint ahogy minden téren, úgy ezen a téren is örömmel üdvözöljük ezt az előre tett lépést a demokratikus kormányzat és a demokratikus parlamenti rendszer megszilárdítása felé. Kétségtelenül méltányolni kell azt & körülményt is, hogy egy új nemzetgyűlésről' r van szó, amelynek többsége új képviselőkből áll es eredményt jelent az, hogy ez az új nemzetgyűlés már rövid idő alatt új alkotmányt alkot magának: amikor az egész nemzetnek alkotmányt alkot, egyúttal önmaga számára is megalkotja a maga alkotmányát,
