Nemzetgyűlési napló, 1944. I. kötet • 1944. december 21. - 1945. szeptember 13.

Ülésnapok - 1944-6

Az ideiglenes nemzetgyűlés 6. ül hámi. A fiatal demokráciának az az első feladata, hogy az országvesztőket felelősségre vonja mindazért, ami Magyarországgal és Magyarországon az elmúlt esztendőkben történt. (Elénk taps.) Ezt a felelősségrevonást teszi lehetővé az a rendelet, amelyet az ideiglenes nemzeti kormány a népbíráskodas tárgyában Debrecenben kiadott és amelyet a szükséghez képest kiegészített, illetőleg módosított. A jelzett rendeletekkel létesített új intézményt, a népbíráskodást kívánom ismertetni a t. Nemzetgyűlés előtt. (Halljuk! Halljuk!) Büntetőjogunk két alapvető elven épül. Az egyik a megtorlás, a másiJt a megelőzés eive. A fcrffc elv egységet alkot. A bűnösök felelősségrevonásánál is ezt a két elvet kell alkalmaznunk. Nézzünk ki az Országháza ablakán: mindenütt a rombolás és a pusztulás. Ez a szörnyű kép intsen bennünket, hogy mindez nem maradhat büntetlenül. Nem maradhatnak büntetlenül azok, akik az országot romlásba vitték, akik tárgyi és személyi javainkat, de erkölcsi értékeinké^ is tönkretették, vagy kiszolgáltatták idegen imperialista hatalomnak. Nem vagyunk bosszúállók, de nem engedhetjük meg magunknak, hogy a katasztrófa előidézői mentesüljenek megérdemelt büntetésük alól. (Úgy van! Ügy van!) Az elkövetett bűnöket meg kell torolnunk. (Helyeslés.) Meg kell torolnunk azért is, mert az ország demokratikus újjáépítése csak úgy valósulhat meg*, ha kivetjük, kiemeljük közéletünkből azokat, akik e fejlődésnek elszánt ellenségei, akiknek egész múltbeli működése alapossá teszi a gyanút arra nézve, hogy ha még egyszer módjuk lenne rá, bizonyára most sem riadnának vissza attól» hogy önző, egyéni érdekből, hatalomvágyból, vagy idegen, imperinlista erők szolgálatában ismét eiatqak es pusztulásba vigyék az országot. (Ügy van! a kisgazdapárton.) A magyar nép igazságot kíván» de egyúttal biztosítani akarja az ország felépítését. Egyrészt meg akarja torolni az elkövetett bűnöket, másrészt elejét kívánja venni az új bűnök elkövetésének. Nem bosszú, hanem a józan meggondolás kívánta meg, hogy az a magyar nép, amelynek számlájára és terhére a ^azságok tömegét elkövették, maga vonja felelősségre a bűnösöket. (Taps.) A magyar népet elzárták a politikától, de mégis megtanulta a politikát: a saját bőrén tanulta meg. S ez a politikai tapasztalait azt kívánja, hogy a felelősségrevonást ne engedje ki a kezéből. Nem a fegyverszüneti egyezmény, illetőleg nemcsak ez az egyezmény teszi feladatunkká a háborús bűnösök megbüntetését, de a nép egyöntetű kívánsága az, hogy akik esztendők hosszú során át folytatott esztelen politikájukkal végül is belesodorták az országot ebbe a szerencsétlen és bűnös háborúba, nyerjék el méltó büntetésükei Az ország perében a nép maga akarja kimondani az ítéletet. (Élénk taps.) Olyan bíróságot kellett szerveznünk, amely lehetővé teszi, hogy e felelőssé.grevonást közvetlenül és kizárólag a magyar nép végezze el. így született meg a népbíróság, t. Nemzetgyűlés, amely valóban a nép bírósága és amelyben ez egyszer — s reméljük, most mar végleg — a szerepek megfordultak: a népből, amely eddig mindig csak vádlott volt, most végre vádló is lehetett és felelősségre vonhatja ellenségeit. Nem csupán magyar jelenség ez. A többi európai államokban is végre a nép vette kezébe sorsa intézését és ennek során Európaszerte egyik első feladat a múlt maradéktalan és kíméletlen felszámolása. így született meg ez se 1945 szeptember 11-én, kedden 91 év februárjában a 81/1945. M. E. számú rendelet a népbíráskodásról. A tanulságok és a bűnösök felelősségrevonása során szerzett tapaszalatok szükségessé tették az alaprendelet kiegészítését. Ez megtörtént a május 1-én kiadott 1440/1945. M. E., illetőleg az 5900,1945. M. E. és a 6750/1945. M. E. számú rendeletekkel. A népbíráskodás lényege a rendeletek szerint is abban áll, hogy a nép közvetlenül vesz részt az eljárásban. Olyan bíróságot szerveztünk, amelyben a magyar demokrácia politikai összetétele tükröződik. A magyar nemzeti függetlenségi frontban tömörült pártok és a szabad szakszervezetek képviselőiből tevődik Össze az a tanács, amely jogosan mondja ki ítéleteiben, hogy a magyar nép nevében ítél» Hogy az eljárás szabályszerű menetében a szakszerűség is biztosítva legyen, a hattagú népbírósági tanács mellé az igazságügyminiszter tanácsvezető bírót jelöl ki. Ennek feladata a jogszerűség és az alaki szabályok betartásának biztosítása, de a rendelet lehetetlenné teszi, hogy a bíróságot ítéletében végeredményben befolyásolja. Valójában tehát a demokratikus pártok kiküldött képviselői ítélkeznek a bűnösök felett. A törvényszékek székhelyén, esetleg járásbírósági székhelyen is megalakult népbíróságok minden vonatkozásban lényegesen különböznek eddigi rendes bíróságainktól. Nemcsak a bűncselekmények rendkívüliségét emeljük ki ezzel a többi rendkívüli bíróságainktól különböző szerkezetű és összetételű bírósággal. Bíróságaink és az eljárási szabályok, amelyeknek alapján működnek, talán megfelelőek normális időkben és a normális élet során elkövetett bűncselekmények tekintetében: de nem alkalmasak a rendkívüli idők rendkívüli arányú cselekedeteinek gyors és eredményes büntetésére. Egyébként sincsen olyan bíróságunk, amelyben a nép közvetlenül részt vehetne. Es; küdtsaéki rendszerünk nehézkes és nem teszi lehetővé, hogy az egész eljárást az esküdtek tartsák kezükben. Nekünk olyan bíróság kel; lett, amely a szó legteljesebb értelmében népi bíróság: tagjai a jog szempontjából talán laikusok, — ezért ül mellettük a jogi tanácsadó, a tanácsvezető bíró — de nem laikusok az ország érdekeinek és az érdekek ellen vétőknek megítélésében. E bíróság számára gyors „es eredményes eljárási módot kellett lehetővé tenni. A friss és demokratikus összetételű, változó tagságú népbíróságok mellett újjá kellett szervezni a vádeljárást is. Felállítottuk a nepbíróságok mellett a népügyészségeket, melyeknek keretében demokratikus meggyőződésű, bármikor leváltható népügyészek veszik at a vád képviseletét. Kezükben a közvádlói es a vizsgálóbírói jogkör egyesül, ós ezúton is az eljárás egységessége és gyors lebonyolítása nyer biztosítást. Olyan új testület, alakult így, mely a demokrácia legfőbb őre lehet. Az alaprendeletet kiegészítő rendelet lehetővé teszi, hogy a közvádló tennivalóit kívülálló, nem jogász személy is elláthassa, aki po" litikai ítélőképessége folytán az ország perében kellően tudja értékelni a vádlottak által elkövetett cselekedetek politikai és társadalmi (hnrderejét, aki láttatni tudja a társadalmi összefüggéseket. Ilyen módon a népbírósági tárgyalás az elmúlt évek történetét helyes megvilágításba helyezi és módot nyújt arra, hogy az eltorzított történelem helyett a tény 12*