Nemzetgyűlési napló, 1944. I. kötet • 1944. december 21. - 1945. szeptember 13.
Ülésnapok - 1944-6
Az ideiglenes nemzetgyűlés 6._ ülést hold — amint az előttem szólott igen t. képvi- j seiq úr is megmondta — száz holdon aluli parcellákban 1,600.000 ingatlantulajdonos kezén volt 1940 előtt A 16 millió holdból le kell vonni a 2 millió hold erdőt, az 1,700.000 hold legelőt, az 1 millió hold földadó alá nem eső területet, az 1,104.000 hold rétet, amelyek felosztás tárgyát alig képezhetik, legfeljebb közeólra vehetők igénybe. Fennmarad 10,280.000 hold szántóföld, vagyis a 100 holdon aluli ingatlanok, amelyek az ország egész területének 52%-át, a szántóterületeknek pedig 80 százalékát teszik ki. A 100 holdon felüli ingatlanokból összesen 2 millió katasztrális hold szántóföld kerülhetett felosztásra, hacsak a 3,500.000 holdban nincsenek benne az állami és az erdőterületek. Ha pedig ez így van és a valóságnak megfelelő a földjuttatásban részesültek hatszázezres száma is, minthogy a száz holdon aluli ingatlanok igénybevételének csak elkobzás esetén van helye, szörnyű elaprózásnak kellett bekövetkeznie, hogy a szám a valóságnak megfelelhessen. Emellett a helyi hatóságoknak sok igazságtalanságot kellett elkövetniök a száz holdon aluli birtokok és az 1939 után történt vételek esetében, hogy a két szám helyességét igazolni lehessen. Minthogy ez a kérdés nem egy politikai szezonra, hanem egy újabb éveizredre van hivatva ennek a nemzetnek fő támasz tó pillérét, a parasztságot és a gazdaréteget hivatásában megerősíteni, alapos megfontolás tárgya kell legyen, hogy a határkarók végleges leverése és a telekkönyvi tulajdonjog bejegyzése előtt a t. Nemzetgyűlés milyen revíziót óhajt végeztetni. (Felkiáltások a kommunista párton: Semilyet!) Határoz a nemzetgyűlés! (Egy női hang a karzatról gúnyosam Mindent vissza! Mindent vissza! — Mozgás. Gúnyos derültség a kommunista párton") Ez minden becsületes magyar lelkiismeretet a szükséges és elegendő mértékben megnyugtat abban az irányban, hogy itt jó munka végeztetett, az igazságtalanságok az emberi lelkiismeret határáig kiküszöböltettek és bár gazdasági aktivitásunk, exportmérlegünk, sőt közellátásunk időlegesen nagy hiányokkal fog küzdeni, tehát megfeszített erő, igen nagy áldozatkészség, vállvetett munka kell hozzá, ho^y a kiesést, anélkül, hogy az országot bármelyik ' irányban a külföldnek eladjuk, a hiányokat pótolni tudjuk, mégis vállaljuk érte a felelősséget akkor, de csak akkor, ha ennek a rendeletnek a végrehajtása nem újabb törpebirtokosok, mezőgazdasági proletárok százezreit termeli ki, (Felkiáltások a kommunista párton: Ezért már mi váUaljuk a felelősséget!) akiknek munkaerejét egészséges iparpolitikával eddig nagyszerűen haladó iparosodásunk is fel tudja használni, (Goda János (kp): Ezért majd mi vállaljuk a felelősséget!) a másik oldalon pedig nem hagyunk könnyet és keserűséget a megváltást szenvedettek tízezreinél vagy százezreinél oly igazságtalanságokkal, (Zajos ellentmondások a kommunista párton.) amelyek megnyugtató módon elkerül- ' hetők lettek volna. (Egy hang a kommunista párton: Huszonöt éven keresztül miért nem sajnálták a nincsteleneket? — Zaj és felkiáltások, a kommunista párton: Idő!) Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék nyugalommal meghallgatni a hátralevő pár pontot, (Zaj. — Az elnök csenget.) mert a mi részünkről ez az észrevétel éppen olyan becsületes magyar lelkiiamereitrtel kjésizül't. (Zaj. — M&irkovitís Lá?z*-ó (szd): Keakció!) mint amilyen becsületes lelkiismeretességet tételeztünk fel önökről, amikor ? 1945 szeptember 11-én, kedden 89 * ezt a rendeletet nélkülünk megcsinálták. (Egy hang a kommunista párton: Ezer évig várt rá a magyar paraszt!) Egyben, nyugodjunk meg: mindenkinek, aki földet óhajt, elegendő föld nem juttatható. Mi annyi független, egészséges paraszti kisgazdaságot akarunk, amennyi ezen a szűkreszabott magyar földön elhelyezhető. (Zaj.) De nem akarjuk semmi szín alatt a koldus gazdák számát szaporítani, mert akármilyen szép is a szövetkezeti gondolat, félünk attól, hogy. a magyar paraszt lelkétől idegen marad. (Szakasits Gyöngyi (sízd) : Netml iglaiz! — Zt<\i a kommunista párton, — Az elnök csenget.) Félünk attól, hogy a szövetkezeti termelés az-eíső alkalommal kiszántja a határkarókat, mert a nadrágszíj földeken szövetkezeti termelést folytatni nem lehet, (Nagy Imre földmívelésügyi miniszter: Mit ért hozzál — Zaj a kisgazdapárton.) eltűnik a föld tulajdonjellege (Zaj. — Az elnök csenget.) és a szövetkezeti termelés következtében a magyar parasztból rabszolga lesz» jobban a földhöz kötött, mint eddig volt; nem rendelkezik földjével, nem tud az egyénisége érvényesülni, el fogja benne veszíteni a saját egyéniségének minden olyan tulajdonságát, (Zaj a kommunistapárton. — Egy hang a kisgazdapárton: Szólásszabadság! — Az elnök csenget.) amely őt — és ezt büszkén vallom — az emberiség minden nemzete között nemessé és széppé tette. Én azt hiszem, hogy azoknak az igen t. pártoknak, illetve tényezőknek, akik ezt 2JL alapvető rendeletet március 18-án Debrecenből útnak bocsátották, nem volt céljuk rosszat tenni, vagy ártani a magyar nemzet jövőjének. (Zaj és gúnyos derültség a kommunista- és szociáldemokratapárton.) Nem akarták csak két-három holdas földhözjuttatásokkal a mezőgazdasági nyomorultaknak újabb ezreit kitermelni, sőt valószínű, nem is gondolták azt, hogy az ország sok helyén a földosztás ide fog vezetni, mert hiszen a 33. és a 34. § tisztán kifejezi a birtokegysiéget. Azt is tudom, hogy a földébe« és hirtelen földhöz jutott kisembernek igen sok esetben nehéz megmagyarázni, hogy barátom, hibásan kaptad a földet. (Nagy zaj a kommunistapárt oldalán. — Saaftó János (kp) : Hiba, hogy kapta? — Az elnök csenget. — Dadi Imre (kp): Ez a reaíkciió! — Zm.) KM is nehéz megmagyarázni, hogy miután eleget adni nem tudunk, tehát semmit se kapjon. Azt az emberi szempontot is teljes mértékben megértem, hogy egyes pártoknál presztízskérdés, különösen pedig egyes helyi kiskirályoknál tekintély- és életkérdés az ügyeknek helyes mederbe való visszafejlesztése, mégis ezzel a kérdéssel véres komolysággal kell foglalkozni. (Egy hang a kommunista-' párt oldalán: Maga kiket képvisel itt? — Zaj.) Hivatkozom a nemzetgyűlés igen t. elnökének bevezető beszédére, 64 amelyben kifejtette, hoigy idegenből vehetünk példát, de mintát ne vegyünk soha (Nagy zaj a kommunistapárt oldalán.) s ami ebben az országban létesül, az fakadjon a magyar nemzetből. Ezért emelem fel szavamat olyan elképzelés ellen, amely fcényszertársítási alapon (Goda János (kp): Mi hoztuk ide a külföldi fasiszta szellemet? — Ratkó Anna (kp) — a s?ómk Pété: Nfli, nyögjön még egy kicsit! —- Goda János, (kp): Idő!) óhajtja ezeknek a magyaroknak a sorsát intézni. (Zajos felkiáltások a kommunistapárt oldalán: ldo! Idő! — Veres Pé er (pp): Én méig egy szót sem szóltam! — Felkiáltások a kommunistapárt oldalán: Eláll! Idő! — Zaj.)
