Nemzetgyűlési napló, 1944. I. kötet • 1944. december 21. - 1945. szeptember 13.

Ülésnapok - 1944-6

88 Az ideiglenes nemzetgyűlés 6. ül párton: Olyan nincs!) essék ugyanazon elbírá­lás alá, mint a 10. §-ban felsoroltak. Másodszor: a részvénytársasági birtoknál, amennyiben hitelt érdemlően igazolható, hogy az tisztán családi jellegű" és a részvénytársa­sági forma csupán arra való volt, hogy a gaz­dasági elszámolást, a felelősséget könnyítse meg egy család életében, a 10. |-ban meghatá­rozott minimum a hitelt érdemlően igazolt részvénytulajdonos családtagoknak meghagyas­sák. (Nagy Imre földművelésügyi miniszter: Mi marad a parasztnak? — Egy hang a kom­munista párton: A paraszt hova megy, mit csinál?) Én elismerem, nincs sok ebben a két pontban felsorolható földbirtok az országban, de lelkiismeretem tiltakozásra késztet a rende­let kivételt nem ismerő általánosításával szem­ben. (Zaj és mozgás a kommunista párton,) A 12. §. (3) bekezdésével kapcsolatban ja­vaslom elsősorban az igényjogosultak áthelye­zését. A megváltást szenvedő csak akkor legyen áthelyezhető, ha a csereingatlan részére az ország más részében biztosítva van. A 13. §:ban pongyolának tartom aat a fo­galmazást, amely az élethivatásra és a létfenn­tartásra vonatkozik. Elismerem, a sok bűnnel tetézett 1939 utáni esztendőkben sok ingatlan­szerzés történt olyanok részéről, akik soha nem gazdálkodtak. Különösképpen zsidó ingatla­nokkal folytak üzérkedések. A gazdasági fejlő­dés azonban akkor sem állt meg. Olyaténkép­pen indítványozom a módosítást, hogy aineny­nyiben nem tényleges gazdálkodó vásárolta az ingatlant, az ingatlan igénybeveendő» (Dadi Imre (kp): Majd ezer esztendő múlva!) A 14. §-szal kapcsolatban, amely arról szól, hogy 200 holdig mentesül annak a földmíves­családnak az ingatlana, amelynek a mezőgaz­dasági termelés az élethivatása, kívánok egy oilyan igazságtalanságra rámutatni, amely ennél a szakasznál (kezdődik. és végigvonul az egész rendeleten, továbbá valamennyi végre­hajtási utasításon. Ez ezrek és ezrek lelkében méltán keserűséget ébreszt és orvoslása sehol sem tapasztalható. Ai t. Nemzetgyűlést vala­mennyi tényezője elismeri, hogy a becsülete­sen értelmezett demokrácia nem lehet osak szólam a politikai porondon, (Szabó Piroska (kp): Bizony nem!) nem lehet csak egy fogása a kortéziának, hanem annak értékét a minden­napi életben és a gazdasági élet minden ágá­ban való minél tökéletesebb érvényesítése adja meg. (Eay hang a szociáldemokrata pár­ton: És a földosztásban!) Merem hinni, hogy ennek a pontnak, valamint a többi ezzel kap­csolatos pontoknak fogalmazásánál elsietésről van szó. (Nagy Imre földmívelésügyi minisz­ter: Ne higyje kérem!) Rákosi Mátyás igen t. képviselőtársunktól, a mai élet jelentős fak­torától, valamint a többi jelentős helyről nap­nap mellett számtalanszor halljuk hangoztat­ni, hogy nincs különbség a szellemi és a fizikai munka értéke tekintetében. Miért teszünk kü­lönbséget a mezőgazdasági termelésben a fizi­kai munka és a termelők irányítását végző szakember munkája között sakkor, amikor az egyéni tulajdonjog, ha becsületes demokraták akarunk lenni, mindkettőt egyformán kell, hogy megillesse? (Zaj és mozgás a kommu­nista párton. — Az elnök csenget.) Kell, hogy megillesse még akkor is, ha származás szem­pontjából vizsgáljuk a dolgot. (Zaj és ellen­mondások a kommunista ^párton.) Ez éppen olyan, mintha egy ipari vonatkozású rendelet azt mondaná ki, hogy gyárat mérnök nem ala­píthat, nem vehet, vagy ha igen, csak akkor, ha az apja gyárimunkás volt, (Egy hang a kis­ése 1945 szeptember 11-én, kedden gazdapárton: Ügy van! Ez az igazság! — Egy hang a kommunistapárton: Ez demagógia!) házat nem építhet magának más, csak aki kő­műves vagy akinek az apja kőműves volt. Tisztelettel indítványozom ennek a pont­nak, valamint az igénybevétellel kapcsolatos többi pontoknak akként való módosítását, hogy a »földmíves« kifejezés »földmíves vagy gazdálkodó«, illetve »föLdmíves vagy gazdál­kodó családból származó« kifejezésekre módo­síttassék. Egyébként tisztelettel kifogást jelentek be úgy a 10., mint a 14. §-szal kapcsolatban az ala­csony birtokhatár megszabása ellen. Ha ugyanis a 15. § értelmében politikai érdemek elismeréseképen 300 kat. hold hagyható meg, miért nem hagyható meg gazdasági szükség­szerűségből magasabb földhatár az előbbi két paragrafus alá tartozó ingatlanoknál azoknak a tulajdonosoknak a kezében, akik a magyar , rög szeretetében, példaadó művelésében, minta­szerű gazdálkadással és szociális viselkedésük­kel eddig is előljártak (Egy hang a kommu­nistapárt oldalán: Nyaralni jártak a birtok­ra!) s viselkedésüket csak dicséret és nem kri­tika illeti meg. (Zaj a kommunistapárt ol­dalán.) Elnök: Méltóztassék a szónokot nyugodtan . meghallgatni. Füzesséry István! (pdi): Beintem ilátioímitaisizo­ciálisí szempontok egytínilfőséget sem. Azigény­jojgos'ulitlságok megállapításánál a> 36. §. előnyben részesíti azt az igénylőt, akinek három vagy annál több gyermeke van. A megváltást szen­vedőnél erről említés nem történik. Talán a megváltást szenvedő magyar kii-rfcandó ember­fajiba, {Zajt —Naigy Imre földmíve ésügyi mi­niszter: Demagógia! Hagyja abba!) akinek ré­szére ez a rendelet csak éppen kegyelemkenye­ret óhajt meghagyni 1 ? (Egy hang a kommu­nista párton: Évszázadokon keresztül csak ki­zsákmányoltak! — Halljuk! Halljuk! — Az elnök csenget.) Azt indítványozom, a t. Nemzetgyűlésnek, méltóztassanak ennek a szociális szempontnak a megváltást szenvedők esetében is helyt adni. (Szabó Piroska (kp): Sajnálja a szenvedőkef?) Ezzel kapcsolatban azt a határozati javasla­tot terjesztem be, hogy a megváltást szenvedő esetében három vagy több gyermek után a harmadik gyermekektől ikezdve gyermekenként 10°/o-kal növeltessék a meghagyandó föld mennyisége (Egy hang a szakszervezetek so­rában: Es több földet az ügyvédi irodáknak!) azon a határon felül, amelyet a nemzetgyűlés a fenti szakaszok alkalmazásánál jóváhagyott. (Zaj a hommunistapárton. — Ra kó Anna (kp): Ébredjen már fel! — Felkiáltások: Idő! Idő! — Egy hang a kommunistapárton: Hadd beszéljen!) # Most pedig szeretnék rámutatni a minisz­terelnök úr expozéjával kapcsolatban azokra a nehézségekre, amelyeket a földnek sok he­lyen történt nagymértékű elaprózása a nem­zetgazdaságban, a közellátásban és a nemzet életképességének változásában okozott és okozni fog. (Pászthory István (kg): így van!) M'lga' a miniszterelnök űr említette meg, 63 hogy 3,500.000 holdra terjed ki az igénybevétel és 600.000 körül mozog a földhözjuttatottak (Balogh István államtitkár (kg) : Földhöz és házhelyhez!) száma. Pontos vizsgálattal meg­állapíthatjuk, hogy a statisztikai adatok sze­rint Magyarország 16,080.000 hold mezőgazda­' sági ingatlannal rendelkezik, amelyből 8,340.000

Next

/
Thumbnails
Contents