Nemzetgyűlési napló, 1944. I. kötet • 1944. december 21. - 1945. szeptember 13.

Ülésnapok - 1944-6

Az ideiglenes nemzetgyűlés 6. ülése 1945 szeptembet 11-én, kedden igényjogosultakat. Az Országos Földbirtok­rendező Tanács hivatása magaslatán áll, mél­tóan őrködik a szegény parasztság érdekei fe­lett. Nem lehet ugyanezt elmondani a megyei tanácsokról. (Ügy van! a parasztpárton.) A megyei földbirtokrendező tanácsok sok helyen a feudális reakció szállásai. (Ügy van! Ugy van!) A vidéki ügyvédség majdnem teljes egé­szében a megyei foldbdrtokrendezo tanácsok előtt folytatja prakszisát (Ügy van! Ügy van! a kommunistapárton. Taps a parasztpárt és a kommunista párt oldalán.) s a régi törvények segítségével olyan eredményesen képviseli a különböző címeken kivételt kérő birtokosok ér­dekeit, hogy ez igen elkeseríti a parasztságot (Ugy van! Ügy van! — Taps a kommunista és a parasztpárt on, valamint a kisgazdapárt egy részénél.) Ai földreform gyors lebonyolítása érdekében — mert most nem az ügyvédi prak­szis a fontos. (Ügy van! Ügy van! a paraszt­párton.) hanem az, hogy minden új gazda végre magáénak mondhassa a ki jelölt földet (Felkiáltások a kisgazdapárton: Igaz!) — felül kell vizsgálni a megyei tanácsokat és a nem oda való elemeket ki kell cserélni, (Helyeslés és taps. — Szabó János (kp): Sürgősen!) hogy a gyors végrehajtásnak többé semmiféle reak­ciós erő ne állhassa útját. (Helyeslés a paraszt­párton.) Sajnálattal állapítom meg» t. Nemzetgyű­lés, hogy nem látom azt a nagyvonalú telepí­tési politikát, amely tervszerűen kiegészítené a földreformot. (Ügy van! Ügy van! a paraszt­párton.) Vannak területek az országban, ahol több az igénylő, mint a kisajátított birtok, más helyeken kevesebb az igénylő és több a föld. A túlzsúfolt vidékekről az igényjogosul­tak áttelepítése a ritkábban lakott nagybir­tokos területekre vagy a sváb vidékekre rend­szertelenül, alkalomszerűen történik. Egy-egy falu telepeseit szétszórják, nem­hogy e>gy helyre telepítenék őket. A sváb köz­ségefkibe irányított magyarok, mivel határozot­tan nem intézkedtek a fasiszta svábság elkü­lönítéséről vagy elköltöztetésérőil, állandó in­zultusoknak vannak kitéve és nem egy helyen a svábok a tettlegességtől sem riadnak vissza, megverik a földigénylő bizottságok tagjait és a mai^ar telepeseket. (Felkiáltások: Le velük!) Azt sem tartom helyesnek, hogy az uradal­mi cselédek kijelölt birtokaiból a megyei taná­csok mindig leírnak néhány holdat, viszont a faluból két-három kilométerre kitelepülő nincs­telenek megkapják a 8—10—12 katasztrális hol­dat. Méltánytalan ez az eljárás azzal a cseléd­séggel szemben, amely a legtovább volt szolga és amely a legtöbbet kínlódott, szenvedett az elmúlt időkben. (Ügy van! Ügy van! a pa­rasztpárt oldalán.) A kielégítő rendezés nagy telepítési terv nélkül elképzelhetetlen. A nagy. terv keretében elhelyezkedést találna a túlzsúfolt vidékek föld­igénylő parasztsága akár a nagybirtokok ed­dig még ki nem osztott, tartalékolt részein, akár pedig az elköltöztetett volksbundisták házai­ban, birtokain, a cselédséget pedig kapkodás nélkül megérdemelten ki lehetne elégíteni. A földdel nem tud mit kezdeni az új birto­kos, t. Nemzetgyűlés, ha nincs hozzá felszere­lése. A régi gazdákat is megkárosította a há­ború és az új gazdák és a régi gazdák egyaránt segítésre, támogatásra szorulnak. (Ugy van! a parasztpárton.) A segítés, a támogatás meg­szervezése egyike^ a legfontosabb teendőknek. A második lépés tehát a mezőgazdaság újjáépítése. A legfontosabb feladat az energia­gazdálkodás megszervezése. (Ügy van! a pa­rasztpárton.) Való, hogy az igásállatállomány 60—70%-a elsodródott, elpusztult és a tavasszal sok helyen a parasztok magukat fogták az eke elé, vagy ha még ekéjük sem volt, ásóval, kapá­val álltjaik melki a földet megmívelmi. (Saübó János (kp): Ugy vain!) Ezt a Daromu munkát nem ismételheti meg minden évben a paraszt­ság, amely eddig is a legtöbbet kínlódott, dol­gozott, szenvedett. A rendelkezésre álló igás­állatállomány arányosításával, (Taps a paraszt­párt oldalán.) a géperejű talajművelő eszkö­zök szövetkezeti hasznosításával kell a mező­gazdaság számára a szükséges igaerőt biztosí­tani már most az őszi munkálatok elvégzéséhez és mindaddig, amíg mezőgazdaságunk nem re­generálódik annyira, hogy minden gazda újból saját maga végezheti el munkáját. Ahogy a földreform lebonyolítását társadalmi szervek, a földigénylő bizottságok végezték, ugyanúgy ezekben a nehéz időkben a termelést is meg­felelő társadalmi szervek irányításával kell végezni. Nagyon helyes a kisgazdák elhatáro­zása, hogy a földigénylő bizottságokat átszer­vezik földmíves bizottságokká és a bizottsá­gok irányítják majd az egyes községek mező­gazdasági munkálatait a termelés zavartalan­ságának biztosítása céljából. Biztosítani kell a vetőmagszükségletet, mert ha megesszük, akkor jövőre sem lesz ke­nyér. Gondoskodni kell a talajerő fenntartásáról is, mert elhanyagolt, elvadult földjeink hozama már az idén is kisebb volt és ezt nemcsak az időjárás rovására írhatjuk, hanem a kimerült talajerőnek is tulajdoníthatjuk. A mezőgazda­ság újjáépítése a legfontosabb feladat. Cél­tudatos agrárpolitikával, amely magától érte­tődően folytatása kell hogy legyen a földbir­tokpolitikának, néhány év alatt annyira helyre­állíthatjuk mezőgazdaságunkat, hogy a belső szükségletet is fedezheti és a békebeli export kétharmadát, háromnegyedét is elérhetjük. Elsősorban az állatállomány arányosítását kell elvégezni. Erre nem történt semmiféle in­tézkedés. Ha a nyár elején akció keretében baromfit juttathattunk volna azokra a terüle­tekre, ahol sokáig állt a front, és az aprójószág elpusztult, akkor már ebben az évben utóiérte volna magát az ország baromfiállománya és a következő évben baromfival pótolhattuk yolna a hiányzó marha-, borjú- és sertéshúst, sőt ex­portálhattunk volna is, hiszen közismert, hogy a békeévekben a baromfiexport értéke meg­egyezett a búzaexport értékével. El kellett volna végeznünk az arányosítást a sertés-, a ló- és a szarvasmarhaállománynál is. (Helyeslés a parasztpárton.) Céltudatos ál­lattenyésztési politikával a sertésállomány két­három éven belül, a szarvasmarha- és lóállo­mány négy-öt-hat éven belül regenerálja magát. Nem lehet csak a gazdák öntevékenységére bízni, hogy utolérjék magukat, cselekvőleg bele kell szólni a termelésbe és az állattenyésztésbe s ha a mezőgazdaságot újjáépítettük, helyre­állítottuk, lényegesen könnyebb lesz a helyze­tünk és könnyebben tehetünk eleget egyéb kö­telezettségeinknek is. Organizációs zavarok állapíthatók meg, t. Nemzetgyűlés, amelyek akadályozzák a ki­bontakozást. (Ügy van! Ügy van! a paraszt­párton.) Megnyilvánul ez az üzemanyagellá­tásnál és a hitelellátásnál. (Ügy van! Ügy van!

Next

/
Thumbnails
Contents