Nemzetgyűlési napló, 1944. I. kötet • 1944. december 21. - 1945. szeptember 13.
Ülésnapok - 1944-4
54 Át ideiglenes nemzetgyűlés L ülése rült, legyen szabad megállapítanom azt, hogy a független kisgazdapárt a magyar külpolitika feladatait abban látja, abból a szemszögből nézi, hogy nekünk két jövendőbeli bázisra kell reálisan építenünk. Az egyik az, hogy a világot rendező nagyhatalmak között meglesz» megszilárdul és egyre bensőbbé válik a teljes egyetértés, mert tiszta hazardírozásnak tekintjük az olyan gondolatot és az olyan szándékot, amely azt szeretné, ha ez az egyetértés meglazulna. Ez a szerencsétlen emberiség, amely eddigi legnagyobb tragédiájába zuhant alá, reménnyel jövendőjébe csak úgy tekinthet, ha a világot rendező ezek a nagyhatalmak a jövőben is minél szilárdabban dolgoznak együtt az emberiség békéjének megteremtéséért. (Élénk helyeslés és taps.) A másik tétel a szomszédainkkal való őszinte és becsületes jó viszony megtermtése. Nekem is legyen szabad utalnom azokra a hangokra, amelyek Romániából és különösen Jugoszláviából érkeznek hozzánk. Legyen meggyőződve mindkét nép, hogy a magyar nemzet mindig hálás lesz gesztusaikért és hálás les? minden tény ért, amely ezeket a gesztusokat alátámasztja. Nekem is csak szomorúsággal lehet megemlékeznem arról, hogy Csehszlovákiából és Szlovákiából fájdalmas híreket hallunk; A magyar közvélemény komoly mértéktartást tanúsított ebben a kérdésben és ezt a mértéktartást meg kell tartanunk a jövendőben is, mert nem vitákat akarunk, die eredményekre törekszünk. Meg vagyok győződve arról, hogy ha a szlovák demokrácia leül egy asztalhoz a magyar demokráciával, meg fogja találni a kivezető utat. Ennek a két népnek semmiféle ellentétes érdeke nincs ezen a területen. Becsülettel kell egymással szemben leülni és azzal a szándékkal, hogy valóban a tiszta és zavartalan barátság alapját akarjuk leraikni. (Taps a szociáldemokratapárton.) Én állíthatom, hogy a inaigyar népben és a magyar nemzetben megvan erre a szándék, ós mi csak azt kívánjuk, hogy egyetlen lépés se történjék, sem onnan, sem innen, amely ennek a szándéknak, ennek a tiszta és becsületes jószándéknak az útjába egyetlen szalmaszálat tenne. T. Nemzetgyűlés! A kormányzat cselekedetei között a legkiemelkedőbb a földreform. Sokszázados per dőlt el végre ennek a kérdésnek a megoldásával. Sokszázados per, amelyben az örökké pervesztes szegény parasztság végre megnyerte és végső fokon nyerte meg a maga nagy százados perét A független kisgazdapárt megalakulásának a pillanatától, 1930-tól kezdve, programmjának a leglényegesebb pontjául tekintette a földkérdés megoldását. És 15 éves itteni parlamenti küzdelmeink során, különösen akkor, amikor mi itt hangot adtunk a szegény parasztság nyomorának, amikor a Ház és a nemzet közvéleménye elé tártuk a földmunkásság mondhatatlan szenvedéseit, minden egyes alkalommal rámutattunk arra, hogy ennek a nagy és nagyértékű nemzeti rétegnek a sorskérdéseit komoly, becsületes földreform nélkül megoldani nem lehet. A független kisgazdapárt programmja ebben a tekintetben egy mondatban kifejezve, kezdettől fogva egészen a földreform megoldásáig mindig az volt, hogy mi a nagybirtokrendszer teljes lebontását és a kisbiHokrendszerre való teljes áttérést tartottuk szükségesnek az ország számára. (Élénk taps a kisgazdapárt soraiban.) A földkérdésben nemcsak történelmi döntés jött létre, de megelőzte ezt a történelmi döntést egy 1945 szeptember ß-an, csütörtökön. történelmi harc, amelynek mi is kifejezői voltunk ebben a parlamentben. 1930-ban három földprogramm jelent meg. Az egyik a független kisgazdapárté, a másik Bajcsy-Zsilinszky Endrének »Nemzeti radikalizmus« című könyve, a harmadik pedig a Szociáldemokrata Pártnak ebben az esztendőben megjelent nagy agrárprogrammja. t A földreform során a következő döntő probléma a termelés megszervezése. Ugyanolyan döntő probléma, mint maga a földreform. A földreform eredményeit biztosítanunk kell azoknak az egymásután következő nemzedékeknek a számára, amelveknek a kezébe most odajuttattuk a földet. (Helyeslés.) Learyen szabad rámutatnom arra — és ebben némi kritika is van — hogy a termelés megszervezése a legszorosabban összefügcr a jofbiztonsásr megteremtésével (Üay van! fTwu van! — Hosszantartó tups a kisgazdapárton.) a földkérdés területén, ami ielenti azt is, armit Rákosi Mátyás moindott &, telekkön vvi találton mielőbbi "Hi^tosltáisát. Je" lenti azt îs a "Fn^kordés további vitele sor^n, bnf?v é^énvt kell szerezni a kiadott rendeletnek (HePvp.çlAs.) é« rr\°g k^n Rzüntetrii ezen a fér^n Tninripn további biznnv+aT^nsáp»ot. ha azt skíp*"nik. hocv a itATTripTps valóban zavarta* aTiiil f elviek 87 nwA^ciTi. (Ta/p? n hisafi.v^mntjxtnv,.) "\ifnv\. ne bi^-v-^ scroti, aki VH-n-nv'eTi A*1é-n P&V Wado+t rpTi^ielptpt- tiiIbn^o-ócpopbóV vao'v a reurî*i]pf noTU iR-mpTOciu fotv+an, bnn-v "ha ecv tet*ü]O(+PTI bi^onv+FtlaTicoo-ot t°^"m+ VÁMiárnm-nóp'vtíz vn"v s^áz prober életében akko"** "z a. bïzonvtaTassáé: n^m téried tovább az PP^PÍZ fKldnvvelő rétedre és nem o^oz PŰIVOS károkat ppTnc s ak a ré^i srazdáknak ban em azoknak is, akik most léntek rá a inasuk ttilaldon földjére. (ŰffV van! TJmj van! a ki sanf^ nerton.) A földreform a mi meggvőződésünk szerint az igazig demokrácia r egyik alapja és legfőbb biztosítéka. Demokrácia alatt mi nemcsak a politikai szabadságjogok törvénybeiktatását értjük, hanem azt is, hogy politikailag ' és gazdaságilag is szabaddá kell tenni a népet, hogy azután politikai jogaival valóban mint független és szabad nemzet élhessen. (Helyeslés.) Népünk gazdasági felszabadítása területén hatalmas és döntő lépés volt a földreform végrehajtása. A másik döntő lépés az ipari munkásság jogainak biztosítása és ezen a téren — amint már a munkáspártoknak ajánlottuk és amint azt a múltban egy pártszövetséggel az ország közvéleménye előtt már dokumentáltuk — a magyar parasztság mindig ott lesz a küzdelem első vonalában, amikor dolgozó testvérei, az ipari munkások jogainak megszerzéséről vagy biztosításáról van szó. (Élénk helyeslés és taps a \k\ommunista- és a kisgazdapárton.) T. Nemzetgyűlés! A harmadik nagy kategória, a szellemi dolgozók jogait is ugyanúgy biztosi tanunk kell, (Ügy van! Ügy van! a kis gazdapárton') mint a két nagy fizikai dolgozó rétegét, bár én soha nem voltam hajlandó elismerni, hogy egy ilyen kategorizálás a fizikai dolgozók sérelme nélkül történhetik, mert én nem tudom kizárni a fizikai munka területéről a szellemnek, de még a lélek erődnek érvényesülését sem. (Helyeslés a kisgazdapárton.) A fizikai munkához ugyanaz a szellemi erő, felkészültség, tudás és arravalóság kell, amely sokszor például az ország igazgatását végző szellemi dolgozók számára szükséges. (Ügy van!)
