Nemzetgyűlési napló, 1944. I. kötet • 1944. december 21. - 1945. szeptember 13.

Ülésnapok - 1944-7

128 Az ideiglenes nemzetgyűlés 7. ütése 1945 szeptember 12-én, szerdán. Auer Pál (kg): T. Nemzetgyűlés! Amikor a II. fejezethez, amely a választói jogosultság és a választhatóság feltételeit tartalmazza, röviden hozzászólok:, Önkénytelenül is vissza kell emlékeznem arra az időre, amikor mint fiatalember szóval és tollal együtt küzdhettem az elnöki székben ülő igen t. barátommal, Juhász Nagy Sándorral (Éljenzés és taps a kisgazdapárton és a parasztpárton.) és a nemzetgyűlés távollévő kiváló tagjaival, Károlyi Mihállyal és Vámbéry Ruszieimmel, (T ps a kisgazdapár ton.) valamint az itt jelenlévő és előttem szólott, általam igen nagyrabeesült Kéthly Anna képviselőtársammal, továbbá Peyer Károlylyal, Buehinger Manóval, Nagy Vincével, (Mozgás a kommunista párton.) Supka Gézával és másokkal a jogok kiterjesztéséért, azért, hogy az akkor a politikából kizárt parasztság, »ipari munkásság és magyar asszonyok parlamenti képviselethez jussanak. Éppen ez a viszszaemlékezés indít arra, hogy csak igen nagy örömmel fogadjam az előttem fekvő javaslat miuden olyan rendelkezését, amely jogkiterjesztést céloz, és elfogadjak még olyan messzemenő javaslatot, illetőleg rendelkezést is, amely lehetővé teszi a 18. életévüket be sem töltött fiatalembereknek, hogy a nemzetgyűlés tagjaivá választtassanak. Mondom, elfogadom ezt a rendelkezést is, noha — sajnos — tömegekben láttam tüntetni a magyar fiatalságot a nyilasok mellett. De tudom, hogy ezért nem ők a felelősek, hanem az akkori vezetőik. Elfogadom ezt a rendelkezést azért, mert el akarok fogadni minden jogkiterjesztő rendelkezést, és mert speciálisan a 4. §. (3) bekezdése, amely 18 éves korúakat, sőt 18 éven alujiakat tesz választókká és választhatókká, olyan emberekre vonatkozik, akik jó ügyért harcoltak, akik életüket tették kockára és méltók a nemzet hálájára. Az én aggályaim nem is a jogkiterjesztő rendelkezésre vonatkoznak, hanem a jogszükítő, illetőleg a jogtól megfosztó rendelkezésekre. Legfontosabb aggályom vonatkozott az 5. §. 8. pontjára, bár ki kell jelentenem, hogy az előadó úr módosító javaslata folytán, amelyben már előre szíves volt részben honorálni aggályaimat, ezek az aggályaim csökkentek. Ez a pont ugyanis kimondja, hogy nem 'választó és nem választható, aki a -nagybirtokrendszer megszüntetésérjöl és a földmíves nép földhöz jut tatásáról szóló 600-as rendelet 5. §-a értelmében hazaárulónak, háborús vagy népelletes bűnösnek minősül. Bizonyára nincs a nemzetgyűlés tagjai között senki sem, aki eltűrné azt, hogy azoí^, akik a nemzet tragédiájáért felelősek, újra megjelenjenek a politikai porondon, vagy akárcsak közvetve is éreztethessék befolyásukat a magyar politikai élet alakulásában. Ez a rendelkezés azonban úgy, amint eredetileg szövegezve volt, azt jelentette volna, hogy az összeíró bizottságok állapították volna meg azt, hogy valaki népellenes, háborús bűnös-e vagy hazaáruló-e. Ezeknek a bizottságoknak kellett volna lefolytatni az eljárást, tanukat kellett volna kihallgatni, bizonyítékokat mérlegelni. Az előadó úr javaslata aggályomat részben enyhítette, mert most már nem az összeíró bizottságoktól függ, hogy ezek szavazhatnak-e, hanem attól, hogy megindult-e az illetők birtokainak elkobzása iránti eljárás. Az én óhajom ugyan az lett volna, hogy az elkobzásra vonatkozó jogerős határozat kívánatos, s attól a kívánságtól, hogy ez a szövegbe bevétessék, csupán viták elkerülése végett tekintek el. Ugyancsak elvi okokból, azonban lelkiismeretem megnyugtatására hangsúlyoznom kell itt a nemzetgyűlés színe előtt, általában az az álláspontom, és azt hiszem, ez kell hogy legyen az álláspontunk a jövőben, na ni vészeljük ezt az átmeneti időszakot, hogy politikai jogokat csak bírói ítélet alapján lehet elkobozni és nem szabad azokat közigazgatási hatóságok határozatától függővé tenni. (Úgy van!) Ha azonban már közigazgatási határozatoktól tesszük függővé a választási jogiból való kizárást, legalább is jogerős határozathoz kellett volna kötnünk. ' Kívánatosnak tartottam volna, hogy az igazolási eljárás során hozott, állásvesztést vagy nyugdíjazást kimondó határozatok csak akkor járjanak jogvesztéssel vagy azzal a következménnyeL hogy az illető, aki ellen az eljárás folyik, ne szavazhasson, ha az ilyen határozatok jogerősek. Ugyanez lett volna kívánatos az internálással kapcsolatban is, tehát csak jogerős határozat alapján való orizetbevétel esetén lett volna helyes kimondani azt, hogy az illetők nem szavazhatnak. Itt sem teszek konkrét javaslatot, mert. nem akarom megnehezíteni a tárgyalás menetét, de özeket az elveket le kívánom szögezni. Ami a 4. § 1. pontját illeti, amely a szeptember 1-i lakásra vonatkozik, azt hiszem, a leghelyesebb szöveg az lenne, hogy az illetőknek állandó bejelentett lakással kell v rendelkezniük. - ^ Végül egyetlen módosító javaslatom lenne a 9. §-ra vonatkozóan. A 9. § intencióival tökéletesen egyetért pártom és a legnagyobb yzigort kívánja alkalmazni, hogy lehetetlenné tegye azt, hogy a reakció ismét felüsse fejét Magyarországon. A legszívesebben még abba is belemennénk, hogy olyanok se szavazhassanak, akik a múlt választáson nyilasok jelölésében vettek részt (Felkiáltások a kisgazdapárton: Ez kellene! Azok, akik ajánlották a nyilasokat. — Zaj.) örömmel látom felsorolva a 25 egyesületet, de sajnálattal kell látnom* iijûigy ezek közötti nincs ott ••&• TESz,

61 a Keresztény Nemzeti Liga és a Magyar-Német Társaság. (Helyeslés.) Kérem tehát, méltóztassék mint 26-ik, 27-ik és 28-ik egyesületet, ezeket is bevenni, úgyhogy ezeknek vezetőségi tagjai ugyancsak ne legyenek választók és választhatók. Azt hiszem, ezzel az összes pártok t. (képviselői egyet fognak érteni, és közösek vagyunk abban az intencióban, hogy Magyarországiból demokratikus államot akarunk felépíteni. (Helyeslés és taps a kisgazdapárton.) Elnök: Pap Róbert képviselő urat (illeti a szó. (Zaj a kommunistttpártoti, — Révai József (kp): Mi ez? Ugyanahhoz a feiezethez egy pártból ketten szólalnak fel? — Zaj.) A szociáldemokrata pártból is ketten szólaltak fel, erre hivatkozva kértek szói Pap Róbert (pd): T. Nemzetgyűlés! AT; a párt, amelyhez tartozom, ezt a javaslatot általánosságban elfogadta. Magam is a legteljesebb mértékben, szinte üanepies érzéssel járultam hozzá ennek a javaslatnak törvényerőre emeléséhez. AJ földreform tárgyalása során joggal történt itt hivatkozás egy évezredes perre, amely végre eldőlt a nép javára. Éppen így a választójog demokratikus szabályozása is egy