Nemzetgyűlési napló, 1944. I. kötet • 1944. december 21. - 1945. szeptember 13.

Ülésnapok - 1944-7

Az ideiglenes nemzetgyűlés 7. ülé túlmenőleg elvi okokból is ki akarta kapcsolni a közigazgatási apparátust a választás lebo­nyolításából s a közigazgatás tevékenységét, amennyire csak lehet, kizárólag bizonyos tech­nikai előfeltételek megteremtésére korlátozza. (Helyeslés a kommunista párton.) Ehelyett az összeírás lebonyolítására s másod- és végső fokon való felülbírálására az igazoló bizottsá­gok módjára megalakuló összeíró és központi összeíró bizottságokat rendszeresíti, amelyek azután a választás kitűzésével minden további néikül a választás lebonyolítását ellenőrző és szavazatszedő bizottságokká alakulnak át, ami­vel szintén jelentős időt lehet megtakarítani és az eljárást meg lehet gyorsítani. Az igazoló bizottságok összetételével szem­ben csak annyiban történik eltérés, hogy jogi képesítésű és tisztviselőtagokat nem hívnak meg, jogi képesítésűt azért nem, mert a vá­lasztójogunk rendszerének egyszerűsítése foly­tán aránylag egyszerű jogi kérdések fognak csak felmerülni, tisztviselőtag kiküldése pedig a dolog természete szerint tárgytalan. A javaslat lehetőleg gondosan igyekszik az összeírás terén az egyeseket ért sérelmek or­voslását biztosítani, egyidejűleg azonban a gyors lebonyolítás érdekében a felszólamlás jo­gát azokra korlátozza, akik saját személyük­ben, saját kihagyásuk ellen keresnek orvos­lást A javaslat a közlekedési viszonyokra való tekintettel sűrűn, minden járásban és minden városban állít fel választási bizottságot, amely a választás ellenőrzésére hivatott. Minthogy viszont vannak bizonyos feladatok, amelyeket egész választókerületekre egységesen kell meg­oldani és mivel nem látszik helyesnek, hogy újabb szerveket létesítsünk, a javaslat azt a megoldást választotta, hogy ezeket a különle­ges feladatokat a választókerület székhelyén alakuló választási bizottságokra bízta. A választás tisztaságának és zavartalansá­gának biztosítására a javaslat azt a korláto­zást lépteti életbe, hogy a pártgyűléseket a rendőrségnek be kell jelenteni, anélkül, hogy ez a gyűlésekéit betilthatná, továbbá a közigaz­gatás, a honvédség és a rendőrség tagjainak tilos a pártgyűléseket bármilyen formában ve­zetniök. A javaslat kimondja, hogy pártgyűlést egyházi szertartással összekapcsolni nem sza­bad s a választást megelőző napon és a válasz­tás napján a közmunkakötelezettség szünetel és szesztilalom is van. lAj javaslat fenntartotta a választás előtti, | alatti és utáni óráikra a szesztilalom régi sza- : halvát, egyébként azonban tudatosan mellőzte azokat a részletekbe menő és a régi időben senki által komolyan nem vett szabályokat, amelyeik az etetés-itatás és szállítás tilalmait tartalmazták. "Ezek inkább a magyar nén poli­tikai szempontból való mesterséges lezülleszté­sének méltatlan! és lealázó íadalékai, mintsem a választás tisztaságának biztosítékai. (Ügy van! Ügy van!) A szavazás lefolyására és a titkosság biz­tosítékaira vonatkozó szabályok általában nem különböznek az e vonatkozásban általánostan isimert és szokásos szabályoktól. A gyors, lebo­nyolítás érdekét szoltgálja az a szabály, amely minden 400 szavazóra külön szavazókör felál­lítását rendeli és a szavazókörön belül is leg­alább két szavazófülke felállítását írja elő. Kü­e 1945 szeptember 12-én, szerdán. 107 lönleges, nem választástechnikai, hanem sta­tisztikai és g társadalomtudományi rendelkezés, amely előírja, hogy ta férfiak és nők szavaza­tát külön kell megjelölni. (Helyeslés a kom­munistapárton. — Egy hang a parasztpárton: Nem megjelölni!) A javaslat tudatosan mellőzi a szavazás kötelezővé tételét. Nem célja a demokratikus magyar államvezetésnek, hogy esetleg passzív, érdektelen tömegeket, vagy antidemokratikus elemeket mesterségesen az urnák elé tereljen s engedje, hogy szavazataik a demokratikus pártok •'egymáshoz Való viszonyában jelentő­ségre jussanak. A szavazatok összeszámlálása terem fa ja­vaslat tartalmazza az összes szükséges garan­ciákat, azonban tartózkodik a kicsinyes sza­bályoktól és mellőzi a régebbi magyar válasz­tójogi törvényeknek azt a rendszeret, amely szerint a szavazat érvénytelen, ha a szavazó­lapra a szavazó feltételeket ír rá. Ha világos, hogy a szavazó kire akar szavazni, akkor a szavazat érvényes. (Helyeslés a szakszerve­zeti képviselőknél.) LA választás eredményének megállapítására vonatkozó szabályok igazodnak a javaslat ál­talános rendelkezéseihez, amelyek a választó­kerületi választásoknál a 12.000-es osztószámot írják elő, az országos lajstromon választandó képviselők számát pedig 50-ben állapítják meg. Az 50 képviselő megbízásának elosztása tekin­tetélben a két ismeretes és szokásos rendszer közül az 1925: XXVI. te rendszere helyett, amely meglehetősen ötletszerűen kedvez az egészen kis töredékeknek, a javaslat az 1938: XIX. te. rendszerét választotta, amely az ará­nyosság elvét pontosabban képviseli. A demokratikus választói jognak mintegy betetőzését jelenti a választások érvényessége felett való bíráskodás szabályozása. A demo­kratikus államok alkotmányjoga általában két megoldlást isimer. Az első a választások érvé­nyességének elbírálását a törvényhozás szu­verén jogának tekinti s ezért magára az össze­ült Házra bízza. így rendelkezett a mi 1848: L. tc.-ünk, ezt a rendszert követi többek kö­zött Anglia és így szól Franciaország 1875. évi alkotmánya is. Az 5988/1919. M. E. és a 2200/1922. M. E. számú rendeletek Magyarországon: á leg­utóbbi időkben is ezt a rendszert képviselték. Több állam ezzel szemben úgy találta^ szük­ségesnek, hogy a választások érvényességének felülbírálása bíróságok kezébe tétessék le. Ezt az utat követte a magyar 1925. évi XXVI. te. és az 1938 :XIX. te. is. Végül ismeretesek olyan megoldások, amelyek két rendszer kombináció­jából adódtak és külön választási 'bíróságokat állítottak fel, amelyek részben bírákból, rész­ben pedigp a parlament tagjaiból állanak. így volt ez a weimari Németországban és Cseh­szlovákiában. A törvényjavaslat lényegében ez utóbbi megoldást foigadja el olymódon, hogy külön választási bíróságot állít fel, amelybe egy-egy tagot a maigyar Kúria, a Közigazgatási Bíróság és a Néphíróságok Országos Tanácsá­nak bírái közül kell kijelölni, további 'tagokat pedig a választásiban résztvevő pártok külde­nek ki. Az ismertetett kombinatív rendszerrel szemben csupán az az eltérés, hogy a parla­menti többség túlsúlyának vádját elkerülni kí­vánván, a tagokat nem a parlament maga, ha­nem a választásban résztvevő pártok küldik ki, amelyek egyúttal a kölcsönös ellenőrzés biztosítékát is jelentik. 14*

Next

/
Thumbnails
Contents