Nemzetgyűlési napló, 1944. I. kötet • 1944. december 21. - 1945. szeptember 13.
Ülésnapok - 1944-7
108 Az ideiglenes nemzetgyűlés 7. ül Elz. ÍÍ kioimbiníaitív Penudaiseri helyes okokkal kidiclktollhaté, azonban köiz tudóan ású. hogy változást jelent az utóbbi időben Magyarországon meglehetősen megszokott rendszer, a Közigazgatása Bíróság választási bíráskodásával szembem A Javaslat^ nem kíván végső szót kimondani a különféle rendszerek technikai vagy dletQUokratiktis siaemipohthóii való heilyieisisége feleitf, elleniben utalnunlkt íklej'l aizokra a kőnkre': aktokra, amelyek a koirmányizatciti »ama indító:ilák, hogy iav javaslat nueteojldJáiaát tegyie magáéivá. A miaigyan igaziságisztoiligáil tatás, különösen pedjig a közigjaizgatási bírásíkodás az efcnulit huszclciot esizitielndő .állatit távolról j&fàà viott független. Ha nem is közvetlen utasításra, de minden esetben kjiszolligálitiaí a népelnyotmió Horthyrendszert (Mozgás a szociáldemokrata párton.) és végeredményben egyik fontos eszköze volt e végzetes uralom fenntartásának. (Ügy vári! Ügy van! a kommunista párton.) MinithiOigy pedig e bírásáig més nem alakult át gyökeresen, a fiatal demokrácia nem bízhatja a választások felett Való ítélkezést ilyen szervekre* (Helyeslés a kommunista párion.) Olyan demokratikus bírói szervet kellett mieghatároizni, amelyiben a jogászi szakszerűség éfel a dtemolkraltikus pártok képvisteúlete egyaránt megvan. A törvényjavaslat i'észletesieibíb ( indoklolasaíóiL eltekintettem, mert eiz egyes résizletnendelkezések Hbgiikusan köveijkeznelk az általános indokolásiban ismíerteiteltt alapelveikből. Abbían a reményben, hogy ez. BJ tölrvéiniy.Áaivadlat a jdleimokíratilkits Magyarország újjáépítésének jejjeínltős kiinldulióállomását jeilén'i, kérem a t. ideiglenes nemzetgyűléstől annak elfogadását és törvényerőre emelését. (Lelkes taps \a kommunista, a szociáldemokrata és a parasztpárt oldalán') Elnök: Szólásrai jelentkezett Révai József képviselő úr. Révai József (kp): T. Nemzetgyűlés! (Taps a kommunista, a szociáldemokrata és a pa rasztpárton, továbbá a szakszervezeti képviselőknél.) Ennek a törvényjavaslatnak és a vele kapcsolatban megtartandó országos választásoknak a célja végleges alapokra helyezni a magyar demokráciát és megmutatni országvilág előtt, hogy a magyar nép milliós tömegei" e mögött a demokrácia mögött állanak. A magyar demokrácia ez, iaia.lt a néhány hónjatp alatt ideiglenes jellegű violt allkoltímiányjoigi berendezéseiben. Ez. 'azonban nem változr , tat aaoin, hicgyi demokiráclia vollitlíl. Mi nem értünk egyeit «tezal a véleménnyel, amely csak azért, mert ez a dlemokráeija ideiglenes volt, kétségbe votnija 'azt..hogy egyáltalán deanokrácia volt. A nép hozzájárulása egy politikai rendsízenheiz vagy egy koirmányzat intézkedéseihez nemcsak a szavazócédulák leadása formájában történhetik, másképpen is kifejezést tud adni a -nép annalk, hogy egyetért azzaít ami az ő névében az országban tortáinak. A földigénylő bizottságok viasy taiz üzemi 'bizottságok működése is milliók hoizzájiárulásávaíl történt. (Ügy van! Ügy van! d komwvunista és a szo\ciá T demokrata párton.) Állítjuk, hogy a földigénylő bizottságok és az üziemii bizottságolk működése demjoikrácia yóflt; demokráciát a munkában. (Ügy van! Ügy van! m k\ommur,ista pártod.) Eaaell terméiszetesetD neim, aikaroim, azt mondalná, hogy nem tartjuk döntő foutossságúnakhogy a magyar demokrácia az ideiglenességből áttér a végjeges berendezkedésre. Nem akarom se 1945 szeptember 12-én, szerdán. azt mondani, niem döntő fontosságú, hogy eljutottunk oidláig, hogy ezt a 'töTvényjavasíl'atot tárgyaljuk és hogy nemsokára megtartjuk az egész országban az általánois jlitkcs. egyen' ő, demokratikus választójog alapján a választásokat. (Helyeslés és taps a kommunista párton, a szociáldemokrata párton és a kisgazdapárton.) Mi kommunisták azt valljuk, hogy magyar nemzeti hagyományokon épülő parlamentáris demokráciára van szüksége Magyarországnak. (Helyeslés és taps a Ház minden oldalán.) Az ideiglenes nemzetgyűlés munkájának történelmi jelentőségét többek között abban látjuk, hogy zökkenő nélkül lehetővé tette az áttérést az ideiglenességből a véglegességre, az ideiglenes nemzetgyűlés után a magyar történelmi, nemzeti hagyományokon nyugvó új nemzetgyűlés összehívására. Mi meg \*agyunk győződve arról, hogy a választások után lényegében ugyanazokon az erőkön, ugyanazoknak az erőknek koalicióján, együttműködésén fog alapulni a kormányzás, mint az ideiglenes nemzetgyűlés korszakában. Meg vagyunk győződve arról, hogy az új nemzetgyűlés nem törést fog jelenteni az ideiglenes nemzetgyűlés munkaijával szemben, hanem a munka folytatását fogja jelenteni, Megyőződésünk, hogy a választások után összeülő nemzetgyűlés folytatni fogja az ideiglenes nemzetgyűlés által jól megkezídett. a nép és a nemzet érdekében kifejtett munkát. (Helyeslés és taps a kommunista párton, a szakszervezeti képviselőknél és a parasztpárton.) A törvényjavaslatról szólva, lehetetlen meg nem emlékezni a magyar munkásmozgalom negyven esztendős harcairól a demokratikus választójogért (Helyeslés a kommunista párton.) Lehetetlen vissza nem gondolni a magyar munkásságnak arra a hősi korszakára, amelyben súlyos áldozatokkal, nagy tömegharcokkal vívta harcát az ország demokratizálása érdekében a szociáldemokratapárt veze* táse alatt (Taps a kommunista párfon.) a demokratikus választójogért» a nép érvényesüléséért a magyar politikában. (Általános helyeslés és taps.) Emlékezzünk 1912 május 23-ára, (Ügy van! Ügy van! a kommunista párton. — Szabó János (kp): Ott voltunk!) amikor a budapesti munkásság kiment az utcára, barrikádokat emelt és vérét ontotta a magyar demokrácia ügyéért, azért, hogy ebben az országban ne a feudális grófoké és a Nemzeti Kaszinóé legyen a döntő szó, hanem a magyar népé. A magyar munkásság azért küzdött a demokratikus választójogért hogy ezzel a fegyverrel demokratizálja Magyarországot. A történelem megmutatta, hogy a sorrend fordított. Nem a választójog birtokában lehetett megdönteni a feudális uralmi rendszert Magyarországon, hanem a feudális uralmi rendszer összeomlása után jutott Indokába a munkásság, a parasztság és az egész magyar nép a demokratikus választójognak A magyar munkásmozgalom mindig tudta, hogy a választójog nem csodaszer és hogy egyedül ezzel nem lehet orvosolni a magyar társadalom valamennyi baját. Az utolsó évek tapasztalatai megtanítottak egyébre is, arra, hogy a választójog, mint általában a demokrácia, lehet eszköz a reakció, sőt a fasizmns kezében is. (Rákosi Mátyás* (kp): Ügy van!) A feladat, amely előttünk áll, az, hogy kiszélesítsük a népi jogokat, hogy egy demokra-
