Nemzetgyűlési napló, 1944. I. kötet • 1944. december 21. - 1945. szeptember 13.

Ülésnapok - 1944-6

Àz ideiglenes nemzetgyűlés 6. üléae Î945 szeptember ïl-én, kedden 99 taps.) M'O&t, amikor végre szálba don lélegez­hetünk, nem engedhetjük, nem hagyhatjuk, hogy szabadságunk a nép ellenségednek játéka legyen. Mi nem akarunk még egyszer uerest, mi nem akarunk Dózsa-féle parasztmészáriási.. mi nem akarunk, még egyszer uradalomból lo­pott marharépán telelni, mi azt akarjuk ho.' v ellenségeinktől megtisztulva» szabad országban dolgozhassunk néppel a népért. Pártom nevében a rendelet törvényre eme­lésére vonatkozó javaslatot elfogadom. (Élénk helyeslés és taps.) Elnök: Szólásra következik Balassa Miklós képviselő úr. Balassa Miklós (pd): T. Nemzetgyűlés! Mindnyájunk előtt ismeretesek azok a körül­mények, amelyek között és azok az előidéző okok, amelyek miatt a Debrecenben összeült ideiglenes nemzetgyűlés alkalmával az ott fel­szólalt összes politikai pártok képviselői a poli­tikai felelősségrevonás szükségességét hangoz­tatták és ugyanakkor a kormányt megbízták azzal, hogy annak gyakorlati megoldása érde­kében a szükséges intézkedéseket tegye meg. Elmondhatjuk, hogy az a rendelet, amely en­nek a közhangulatnak hatása alatt megjelent, a népbíróságról szóló első kormányrendelet a közvélemény általános tetszésével és megnyug­vásával találkozott. Az a körülmény, hogy ma a nópbíróságok tárgyában kiadott rendeleteket ' törvényerőre kívánjuk emelni, nem jelenti azt, hogy e ren­deletek, eredeti szükségrendeletvoltukat elvesz­tették volna, ez a meghozandó törvény sem lesz örökéletű a Corpus Iurisban, mert mint na­gyon helyesen említi maga a kormányrende­let is, a 81-es rendelet bevezető részében, ez addig lesz életben, míg a kormánynak mód jaban lesz az esküdtbíróságok visszaállításá­ról, illetve felállításáról szóló törvényjavasla­tot a nemzetgyűlés elé terjeszteni. T. Nemzetgyűlés! Jelen felszólalásom ke­retében nem kívánok politikai kérdésekkel foglalkozni, hanem a gyakorlati szakember szemüvegén keresztül mutatok rá egyes ldá­nyosságokra, amelyeket az egyébként alapve­tően jó rendeletben észleltem. Mindenekelőtt rámutatok arra, hogy a ren­delet értelmében a népügyész a bírák és ügyé­szek részére megállapított első fizetési csoport első fokozatának megfelelő illetményeket kap. Ez magyarul azt jelenti, hogy egy újonnan ki­nevezett népügyésznek annyi illetménye van,* mint egy újonnan kinevezett járásbírónak. Köztudomású tény — és a jelen kormányzat­nak is feladata —, hogy mindig vigyázni kell az - anyagi igazság érvényrejuttatása érdeké­ben a bírói függetlenségre. Ennek egyik ga­ranciája a bíróság anyagi függetlensége. A néptigyész, aki a legtöbb esetben a legmaga­sabb kvalifikációval, bírói és ügyvédi vizsgá­val rendelkezik s akinek állása ideiglenes, az igazságügyminiszter által három havi illet­ménnyel végkielégítve, azonnali hatállyal el­bocsátható, felelősségteljes nagy munkájának elvégzése közben nem szabad, hogy anyagi gondokkal küzdjön s megfelelő dotálásról ne­künk gondoskodnunk kell. (Taps a demokrata párt oldalán.) T. Nemzetgyűlés! Sérelmes a vonatkozó kormányrendeletnek az az intézkedése, amely szerint a népbírósági eljárással kapcsolatos költségeket a törvényhatóságok kötelesek elő­legezni. Mint méltóztatnak tudni, hasonló ren­delkezés van az igazolási eljárásról szóló ren­delkezésekben, továbbá a közalkalmazottak kérdésével kapcsolatos miniszteri rendeletek­ben is. Aki ismeri a vidéki viszonyokat, az tisztában van azzal, hogy a törvényhatóságok anyagi helyzete erősen leromlott és ilyen 1er romlott helyzetben a törvényhatóságok nem képesek az államkincstár helyett és terhére milliós kiadásokat megelőlegezni. Gyakorlati­lag megvilágítom ennek a rendelkezésnek kö­vetkezményeit, pl. Pécs városára vonatkozóan. A felszabadulás után anyagi helyzetünk a le­hető legsiralmasabb volt és a szükségletek fe­dezetéről Pécs város törvényhatósága osak akként tudott gondoskodni, hogy két és fél­millió pengő kölcsönt vett fel búzaalapon va­lorizálva, akkor, amikor 40 pengő volt a búza ára. A felvett kölcsönből fizette az állam-, kincstár terhére előlegezendő összegeket, majd amikor a 80 pengős, kéBŐbb pedig 4UU peng*o.< maximális búzaárra vonatkozó rendelet meg­jelent, de életbe még nem lépett, az utolBÓ pil­lanatban nagy nehézségek mellett 80 pengős búzaáron fizette vissza a felvett kölcsönt, azaz magyarán megmondva a két és félmillió he­lyett ötmillió pengőt fizetett, ugyanakkor, amikor a kormányzat Pécs város / törvényha­tóságának előlegezett kiadások címén két ée félmillió pengővel tartozott. Ami a népbírósági rendeletnek a háborús ós népellenes bűntettekre, azok tényálladókára vonatkozó részét illeti, csak annyit jegyezhe­tek meer. hogy ezeket a rendelkezéseket mi Ti­den tekintetben aláírom, azok semmiféle kí­vánnivalót nem hagynak fenn. Sérelmezem azonban azt, hogy amíg a ma is életben lévő büntetőjogban az ügyfélegyenlőség elve érvé­nyesül, addig a népbírósági eljárásban ennek nyomát nem látom. A tárgyalásvezető bíró feladata a tárgyalás előkészítése. Ugyanis a bíró, aki a népügyészség vádiratával kapcso­latban a főtárgyalás kitűzésekor gondoskodik arról, hogy a vádhatóság részéről is indítvá­nyozott bizonyítás felvétessék, a védelem ré­széről bejelentett bizonyítást nem veszi fp 1 ktt­nem a tanács többsége elé bocsátja. Ennek sajnálatos eredménye az, hogy a büntető fo­tárgyalások legtöbbször bizonyításkiegészítés miatt -elnap oltatnak és ezáltal egyrészt az ügy befejezését késleltetik, másrészt az államkincs­tárnak felesleges anyagi megterhelést jelente­nek. (Ügy van! Úgy van! a parasztpérton.) Sérelmes a rendeletnek az a rendelkezése, amely szerint a vádlott javára csak öt évet meghaladó szabadságvesztésbüntetés esetén ad fellebbezési jogot, ugyanakkor, amikor a má­sik félnek, a vádhatóság képviselőjének min­den esetben fellebbezési jogot biztosít. (Ügy van! Ügy van! a parasztpárton.) Szerény véleményem szerint, minthogy nem vitás, hogy mindnyájunknak közös célja a tiszta igazságosság keresése, - méltányos volna, ha a vádlott, a védelem részére is bizto­síttatnék az a jog, hogy a reánézve sérelmes intézkedés ellen jogorvoslattal élhessen. Ami­kor a népbírósági rendelet megjelent, akkor még érthető volt ez a rendelkezé.s. meH hiszen az volt a cél, hogy a népbírósági eljárás so­rán hozandó intézkedések mielőbb jogerőre emelkedjenek és az ügyek mielőbb likvid áltas­sanak. (Kossa István (szd): Most is az a cél!) Ma már ez a célzat csak részben áll meg, azért, mert egységes joggyakorlatot kialakí­tandó, a népbírósági Ügyek javarésze a Nép­bíró ságok Országos Tanácsához hivatalból is 13*

Next

/
Thumbnails
Contents