Nemzetgyűlési napló, 1944. I. kötet • 1944. december 21. - 1945. szeptember 13.

Ülésnapok - 1944-6

Àz ideiglenes nemzetgyűlés 6. üléae Î945 szeptember ïl-én, kedden 99 taps.) M'O&t, amikor végre szálba don lélegezhetünk, nem engedhetjük, nem hagyhatjuk, hogy szabadságunk a nép ellenségednek játéka legyen. Mi nem akarunk még egyszer uerest, mi nem akarunk Dózsa-féle parasztmészáriási.. mi nem akarunk, még egyszer uradalomból lopott marharépán telelni, mi azt akarjuk ho.' v ellenségeinktől megtisztulva» szabad országban dolgozhassunk néppel a népért. Pártom nevében a rendelet törvényre emelésére vonatkozó javaslatot elfogadom. (Élénk helyeslés és taps.) Elnök: Szólásra következik Balassa Miklós képviselő úr. Balassa Miklós (pd): T. Nemzetgyűlés! Mindnyájunk előtt ismeretesek azok a körülmények, amelyek között és azok az előidéző okok, amelyek miatt a Debrecenben összeült ideiglenes nemzetgyűlés alkalmával az ott felszólalt összes politikai pártok képviselői a politikai felelősségrevonás szükségességét hangoztatták és ugyanakkor a kormányt megbízták azzal, hogy annak gyakorlati megoldása érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg. Elmondhatjuk, hogy az a rendelet, amely ennek a közhangulatnak hatása alatt megjelent, a népbíróságról szóló első kormányrendelet a közvélemény általános tetszésével és megnyugvásával találkozott. Az a körülmény, hogy ma a nópbíróságok tárgyában kiadott rendeleteket ' törvényerőre kívánjuk emelni, nem jelenti azt, hogy e rendeletek, eredeti szükségrendeletvoltukat elvesztették volna, ez a meghozandó törvény sem lesz örökéletű a Corpus Iurisban, mert mint nagyon helyesen említi maga a kormányrendelet is, a 81-es rendelet bevezető részében, ez addig lesz életben, míg a kormánynak mód jaban lesz az esküdtbíróságok visszaállításáról, illetve felállításáról szóló törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé terjeszteni. T. Nemzetgyűlés! Jelen felszólalásom keretében nem kívánok politikai kérdésekkel foglalkozni, hanem a gyakorlati szakember szemüvegén keresztül mutatok rá egyes ldányosságokra, amelyeket az egyébként alapvetően jó rendeletben észleltem. Mindenekelőtt rámutatok arra, hogy a rendelet értelmében a népügyész a bírák és ügyészek részére megállapított első fizetési csoport első fokozatának megfelelő illetményeket kap. Ez magyarul azt jelenti, hogy egy újonnan kinevezett népügyésznek annyi illetménye van,* mint egy újonnan kinevezett járásbírónak. Köztudomású tény — és a jelen kormányzatnak is feladata —, hogy mindig vigyázni kell az - anyagi igazság érvényrejuttatása érdekében a bírói függetlenségre. Ennek egyik garanciája a bíróság anyagi függetlensége. A néptigyész, aki a legtöbb esetben a legmagasabb kvalifikációval, bírói és ügyvédi vizsgával rendelkezik s akinek állása ideiglenes, az igazságügyminiszter által három havi illetménnyel végkielégítve, azonnali hatállyal elbocsátható, felelősségteljes nagy munkájának elvégzése közben nem szabad, hogy anyagi gondokkal küzdjön s megfelelő dotálásról nekünk gondoskodnunk kell. (Taps a demokrata párt oldalán.) T. Nemzetgyűlés! Sérelmes a vonatkozó kormányrendeletnek az az intézkedése, amely szerint a népbírósági eljárással kapcsolatos költségeket a törvényhatóságok kötelesek előlegezni. Mint méltóztatnak tudni, hasonló rendelkezés van az igazolási eljárásról szóló rendelkezésekben, továbbá a közalkalmazottak kérdésével kapcsolatos miniszteri rendeletekben is. Aki ismeri a vidéki viszonyokat, az tisztában van azzal, hogy a törvényhatóságok anyagi helyzete erősen leromlott és ilyen 1er romlott helyzetben a törvényhatóságok nem képesek az államkincstár helyett és terhére milliós kiadásokat megelőlegezni. Gyakorlatilag megvilágítom ennek a rendelkezésnek következményeit, pl. Pécs városára vonatkozóan. A felszabadulás után anyagi helyzetünk a lehető legsiralmasabb volt és a szükségletek fedezetéről Pécs város törvényhatósága osak akként tudott gondoskodni, hogy két és félmillió pengő kölcsönt vett fel búzaalapon valorizálva, akkor, amikor 40 pengő volt a búza ára. A felvett kölcsönből fizette az állam-, kincstár terhére előlegezendő összegeket, majd amikor a 80 pengős, kéBŐbb pedig 4UU peng*o.< maximális búzaárra vonatkozó rendelet megjelent, de életbe még nem lépett, az utolBÓ pillanatban nagy nehézségek mellett 80 pengős búzaáron fizette vissza a felvett kölcsönt, azaz magyarán megmondva a két és félmillió helyett ötmillió pengőt fizetett, ugyanakkor, amikor a kormányzat Pécs város

/ törvényhatóságának előlegezett kiadások címén két ée félmillió pengővel tartozott. Ami a népbírósági rendeletnek a háborús ós népellenes bűntettekre, azok tényálladókára vonatkozó részét illeti, csak annyit jegyezhetek meer. hogy ezeket a rendelkezéseket mi Tiden tekintetben aláírom, azok semmiféle kívánnivalót nem hagynak fenn. Sérelmezem azonban azt, hogy amíg a ma is életben lévő büntetőjogban az ügyfélegyenlőség elve érvényesül, addig a népbírósági eljárásban ennek nyomát nem látom. A tárgyalásvezető bíró feladata a tárgyalás előkészítése. Ugyanis a bíró, aki a népügyészség vádiratával kapcsolatban a főtárgyalás kitűzésekor gondoskodik arról, hogy a vádhatóság részéről is indítványozott bizonyítás felvétessék, a védelem részéről bejelentett bizonyítást nem veszi fp

1 kttnem a tanács többsége elé bocsátja. Ennek sajnálatos eredménye az, hogy a büntető fotárgyalások legtöbbször bizonyításkiegészítés miatt -elnap oltatnak és ezáltal egyrészt az ügy befejezését késleltetik, másrészt az államkincstárnak felesleges anyagi megterhelést jelentenek. (Ügy van! Úgy van! a parasztpérton.) Sérelmes a rendeletnek az a rendelkezése, amely szerint a vádlott javára csak öt évet meghaladó szabadságvesztésbüntetés esetén ad fellebbezési jogot, ugyanakkor, amikor a másik félnek, a vádhatóság képviselőjének minden esetben fellebbezési jogot biztosít. (Ügy van! Ügy van! a parasztpárton.) Szerény véleményem szerint, minthogy nem vitás, hogy mindnyájunknak közös célja a tiszta igazságosság keresése, - méltányos volna, ha a vádlott, a védelem részére is biztosíttatnék az a jog, hogy a reánézve sérelmes intézkedés ellen jogorvoslattal élhessen. Amikor a népbírósági rendelet megjelent, akkor még érthető volt ez a rendelkezé.s. meH hiszen az volt a cél, hogy a népbírósági eljárás során hozandó intézkedések mielőbb jogerőre emelkedjenek és az ügyek mielőbb likvid áltassanak. (Kossa István (szd): Most is az a cél!) Ma már ez a célzat csak részben áll meg, azért, mert egységes joggyakorlatot kialakítandó, a népbírósági Ügyek javarésze a Népbíró ságok Országos Tanácsához hivatalból is 13*