Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.
Ülésnapok - 1939-355
Az országgyűlés képviselőházának 355. ülése 1943 december 15-én, szerdán. 87 zéposztályból ist amelyet ő utánzott (Ugy van. Ügy van!) Az a baja, a népnek, hogy nem latolt maga előtt egy magyarstílusú, magyar •szellemiségű, magyar kultúrájú középosztályi (vitéz Lipcsey Márton: Akad azért, akad!) tehát idegent utánoz, és pedig a magyar váróiból is nem azt a kicsiny szellemi niagot,^ az igazi magyart utánozza, Iranern a városvégét, ;i zsidó utcák és a zsidó piacok: stílusát. E minit magyar népünk ma olyan felemás helyzetben van. hogy a, nemzet jövő feladatai tekintetébep< szinte álig számi Ihatunk rá. Mert niem elég az, ha politikai, választáskor leszavaztatjuk; ez a nép igenis, eddig már meg kellett volna érje-o arra, hogy a maga számának megfelelő súlyt képviseljen a magyar kormányzatban, a magyar vezetésben) és mindenhol. (Mester Miklós* Csak nem. mindenki akarja, hogy megérjen.) Ennek a válságnak azonban nemcsak ilyen káros: és koros 1 tünetei vannak, hanem, hasznos' tünete is van, tudniillik: az, hogy egyszerre a mii magyar népünk tanulni és haladni .akar. fellép benne ezaz igyekezet, szem ben a patriarchális ősi népi formák között élő néppel, vagy pedig azzal a korszakkal. Megérlelőd öiítt tehát a lehetősége és itt vato az idei© annak, hogy végre ezt a népet nemzetté lehessen nevelni és formálni. (Mester Miklós: Úgy van:!) Nagyon • tévéid) azonban mindenki, hai azt hiszi,, hogy ezt bizonyos szervezettel, vagy mondjuk a kultuszminisztérium iskoliapsoUt'ikiá jávai imieg tudná oldani. Éppen- a nép az. amely legkevésbhéi az intellektus útján óikul, tanul és hala,^. Ö lát, figyel, hallgat, hümmög, krákog es mialatt ezt teszi, amíg szórakozik és dolgozik, azalatt sziedi magára és magába azt a bizonyos- éltetői kultúrá+ mert nála a kultúra nem af féllé felesleges cicoma, hanem imiagánalk az életnek, az élethairchoz szükséges' »fegyveré és lényege. Elhibázott tehát a kizárólag oktató népművek'is, vagy legalább! is itt az ideje annak, hogy jöjjön egy •modern; nemzel nevetési törvényjavaslat és nemízietnievelési igyekezet, amely mozgósítja ennek a nemzetnek minden gazdasági, szeOlenii, társadailimi ©nejét, abban ai tekintetben, hogy végre a magyar nemzeti társadalom átalakuljon nevelő társadialommá amely (mindén tagjánalk szállítja, adja. ajándékozza a maga helyzetének megfelelő kultúrát, melyhez minden nemzettag hozzá tud járulni a miaga szolgálatával, a, maga munkájával és a maga kultúrájával. így jöhet létre egy új magyar ; társa,dallmi szinté?is amely véget fog vetni a magyar szellemi válság kor szakának eis amely el fogja hozni azt, hogy végre egységes őrnagyán nemzeti társadalom lesz, hatalmasan megn övékedéit számmal, amelyből jut majd a magyar birodalom minden pozíciójába, minden gazdiasági, imán den szellemi és minden 'közigazgatási hivatalába, mert egyszerre me^-sokosodott a magyar vezető réteg ás ezáltal pivé is válik, meirt az így alulról feltörekvő új szellemiség fel tétlenül elenyészői kisebbséggé teszi az (akármelyik mai történelmi osztály számarányát. Ném erőszakkal vagy osztályforr.ad.al'omimal kell tehát a népi Magyarországot éleitrehívni. hanem a belső szellemnelk, a népi. szellemnek ezzel a miníőségi forradalmával, népünk felemelésével és azzal, hogy végül ülepünket hozzásegítjük ahhoz, hogy az ő ^szellemii válságából magyar módon és kellői módon láboljon ki. Mit tehet meg most már ezekben a dolgokban, most a háború idején a kormányzat és mi az, amit elő kell készíteni 1 ? Ami a jövő magyar étet kibontakozását illeti, a földreform kértté sie, azután a társadalmi reform, a nagy^ szociális kibontakozás és a telepítés kérdése >miind. x olyan, amelynek megoldá,-.ára már most fel lehet kósziilnün'ki (Börcs Já«os: És el lehet indulni!) és azokat a terveket, amelyeket az 1880-as 'esztendőben készítettek — hogy például csak Matolcsy Mátvás hatalmas földbi rí okireformtervezetét említsem — tovább kel] építenünlk, hogy amikor eljön az ideje, akkorra minden készen legyen. Sokat beszélünk az első telepítésről, itt azonban valósággal minden embert, minden családot és minden talpalatnyi helyet különböző szempontokból kell vizsgálat tárgyává tenni, hogy helyesen döntsük el, kit hogyan. hová és mikor fogunk áttelepíteni. Ezekre mind fel kel] készülnünk, egészen aprólékos programmokkal. - Elsősorban azokban kul'túrk'ormányzatunk az a nevelő és vezető tényező, amely már a háború alatt is sok minden olyat^ megtehetne, ami elősegítené ezt a kibontakozást. IffV például egy hatalmas szervezetet lehetne életrehívni, amely előkészítené ennek a nagy belső magyar átalakulásinak a. munkáját és a kibontakozását. Egy nagy szellemi munkaközösségre gondolok, amely mindeníb'en és minden által liáthat már most. Gondolok a sajtó megszervezésére és beállítására e cél szolgálatába. Azután olyan dolgokra is, mint például a reverzál'isnák legalább próbaidőre, a háború idejére • való beszüntetése. (Helyeslés a balközépen. — Eay hang w jo>bbo r dí>\lon: Véglegesen') 'Mennyi átkot, mennyi szomorúságot okozott Erdélyben az egyháziak közötti békesség korszaka után á rever/ális felvetése és gyakorlása! Ezt a mostani rendkívüli felhatalmazásnál fogva a miniszter úr egyszerűen egy tollvonással egypár esztendőre, legalább a háború idejére megszüntethetné. El tudnék mondani olyan eseteiket, a szórványvidéken történik meg, hogy a római katolikus jegyző például nem viszi át a nála jelentkező görögkatolikus románt református hitre 1 , mert hát a görögkatolikus és a római katolikus az ő felfogásai .szerint egy. (Egy hing a bedkozép^n: Szörnyűség!) Mi nem tudjuk neki megmagyarázni, hogy ez kettő, mert ő a trianoni országból jött át és nem tudja, hogy nálunk hogy viszonylik a görögkatolikus a római katolikushoz. (Mester Miklós: Ez a gyakorlat, a« előbb volt az eszme!) Azután lehetővé tehetné a kultuszminiszter úr azt is, hogy egy tollvonással segítsen a felekezeti tanítóhiányon, Marostorda megyében kétszázegynéhány felekezeti tanító működik, helyesebben ennyi állás van és abból hetven nincs betöltve, egyharmada nines 'betöltve,' mert nincs tanító. Az állami úgy segít a tanítóhiányon, hogy ta középiskolát végzett fiatal| embereket, ha> alkalmasak rá, tanfolyamon át! .segíti és 'kinevezi a falvakba állami tanítónak. így az a helyzet, hogy a. román falu népének gyermeke tanulhat, a bizonyítványt megszerezheti, de a szomszéd faluban három esztendeig : nem volt tanító, mert ott az iskolát az egyház tartja fenn. (Mozgás és zaj. — Egy hang a
