Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.

Ülésnapok - 1939-355

82 Az országgyűlés képviselőházának 355. ülése 1943 december 15-én, szerâân. vitéz Lipcsey Márton: Olyan sok oldalról vilá­gítod meg, hogy a végén nem értjük!) Itt, nagy hibák vannak. Nem törődöm az­a&L hogy a magyar föld mit termiéi, hogy a Ifrmése elporlik és lia nem ^ intézkedünk, nem hozunk gyors és rendes intézkedéseket, akkor esak a feketepiacot tápláljuk vele. Az almá­val ikapcsolatos interpellációm során bebizo­nyítottam, ezt. A napokban megjelent az UJ Magvarságban egy cikk a téesői alma tragé­diájáról. Mit gondolnak az urak. hogy amikor itt beszélünk a téesői almáról, mit jelent ez? 2500 vagon almát, 30—40 millió pengő értéket jelenít (Boezonádi Szabó Imre: Csak nem tud­jak csomagoliQii aa almát!) Erről gondoskodni kell. Hiába adott be az ottani gazdasási fel­ügyelő egy hosszú kérvényt a minisztériumba, hogy mentsük meg- ezt az almaértékesítést» bonyolítsuk le rendesen, intézzük el. hogy per metezőainyagot is kaphassanak, hogy \ prima alma legyen, külöüben egy nemzeti értéket, fe­csérelünk el, a zsidó megveszi 70—80 fiiténért kilóját, azután a budapei&ti piacon fi—7 pengő­ért adja el. A lakáskérdésíi is sízóvá akarom tenni. Örökké beszélünk airról, hogy milyeni kevés la kás van. A amir városunkban pl- azt tapasztal­juk. • hogy a. gyárak csodamódom nagyobbod­nak ás 1 építkeznek, állandóam új telepek: létfi : sülnek. Ezt nem. helytelenítem, ez nagyon üd­vös dolog; bár 20—30 évvel ezelőtt épültek volna gyáraiQik! Azt (tapasztalom .azonban, hogy a gyárak építkezmtelk és mellettük azután nam ^ épülnelk munkáslakások, úgyhogy a tiszt­viselők, a munkások 35—40 kilométerre fekvő falvakban kénytelenek lakni. El tudom kép­zelni, hogy milyen lakást kap oíi; pl. rgv mér­nök, vagy üzeanvez&tő. Vájjon lehetetlenbe en­xiék: Q> kérdésnek a megoldása, amikor meg tudták mi csidálnii az Almásfüzitői és Ós^őnly közötti részen, ahol gyönyörűen épül két há­tíailimas gyártelep és ahol először, gyönyörű munká,s és 1 tisztviselőn ázak épültek. Most mutatok rá arra, hogy ai gyárak épí­tésénél milyen huncutságok mennek végbe­saját maguknak. (Tost László: óriása!) Hogy a lakiálslkíéírdésíben mennyire nem né­zünk arra, hogy a rendeleteiket becsületesen betartsák, erre nézve egy eklatáns példa van előttem. Hegyeshalomban a Máv. .motozónő­nek van saját lakása. Eddig ló'i Oroszvár és ' Hegyeshalom között utazott és az anyjánál la­kott Orosz varrott. Az anyja lakását kivette •egy rendőr és ő a kamrában! lakott az édes anyjával. A házálból az ott lakó tisztviselő el­menvén, « kulcsot nem neki.adta át. hanem egy idegennek, ez pedig betelepedett abba a lakásba, ott lakik és ez az asszony lakás nél­kül van. Tekintve, kpgy most állandóan ti hegyesyhalnri állomáson kell szolgálatot telje­sítenie!, könyörög, lót-fut, hogy legalább egy • szobát kapjon meg a saját házában, die nan tudja az ügyet elintézni. A saját lakásába ez a dolgozó nő. nem tud bemenni, mert egy illető illegálisan beült oda és a lakást elfoglalta­(Zm a jobboldalom.) Engedjék meg, hogy a muntkáskérd^lsírő'l is beszéljek. Ezeket a dolgokat azért hozom fel, hogy lássák -az urak, holi van köztünk a szafcar dék. (vitéz Lipesey Márton: Ezzel megmagya­rázta!) A szakadék mindig a konkrét intézke­désekben, a végrehajtásban! van. A munkás kérdésben a iinosoni Kühne-gyár eseteit akarom elmondani, egészen egyszerű eset. Egy mun­kásember jött; panaszkodni, hogy a hivatalos munkabéreket nem tartják be ési nem fizetik az embereiket úgy, ahogyan fizetni kell (Tost László: Jelentse fel!) Ezt szóvá mierte tenni. Előzzön betartotta a hivatalos utat, elment és az igazgatóságnál nyújtotta be panaszát. Sein­mi választ neun kapott. Azutáni elment a. gyár üzemi parancsnokához, egy főhadnagy­hoz éls neki alta át panaszát, mert hiszen neki is van beleszólása abba, hogy a termelés ne maradjon vissza, hogy az emberek- elégedett tein és kedvvel dolgozzanak. Sajnos erre sem kapott választ Erne eljött .hozzám. Én f nem csináltam problémát a, dologból, baneim írtam a volt országgyűlési képviselőnek. Kühne Ló ránt gyárigazgatónaik:: L-'lgy szívös, fogd ezt az. ügyet a kezedlhe és intézzétek el ezt a kér­dést, mit kell nekem beavatkoznom, van ne­ked is olyan szociális érzésed, hogy elintézzed aszerint, hogy vagy igaza van annak a mun­kásnak, vagy nincs. Az elintézési a következő volt: az illetőmun kast bevonultatták katonának. (Tost László: Miért? Az nem büntetés!) Tudom., hogy nem büntetés. (Tost László: Persze, hogy nem büu tetés!) Ő szívesen elmegy katonának, Jia nem fogadják azzal a nevetéssel és röhejjel, amivel munkástársai fogadták. Azt mondták neki: kel lett ez neked! Ezt neim akartam megmondani. (Boezonádi-Szabó Imre: Hát nem a, munkás társai fogadják, hanem az oroszok!) Mellyen t. Ház! Ilyenkor, amikor így szein­től-szembe állunk egymással legalább azt az őszinteséget várhatnám el az uraktól, hogy- el« ismerjék, mi vagyunk olyan aggódó honatyák, mint önök, vagyunk legalább olyan magyarok, mint önök. (vitéz Lipcsçy Márton: Ki vonta kétségbe? — Egy hang jobbfelöl: Mindent összezavar!) Mert áa isi szenvedtem a hazáért legalább -annyit, mint Tost igen tisz­telt képviselőtársam, (Tost László: Ki mondta­hogy nem?) aki szintén élt megszállás alatt, (Zaj. — Elnök csenget.) én is sokmindenen ke resztülmentem, elvesztettem, minden vagyonCK mat, minden nélkül jöttem haza, de boldog vol tiaim, mert visszajöttem hazámba és nem azért jöttem haza, hogy itt henyéljek, hogy itt Jó­módot találjak, hanem azért, hogy küzdjek és harcoljak, hogy visszaszerezzem azt a földet, amely tői vérző szívvel szakadtam el. (Tost Lászió: Egyformán dolgozunk! Mit személyes kedsz?) Mivel bizalmam nincs, meg, nem lehet önökben, nem tudóim megadni a felhatalmazást. (Helyeslés és taps ki, szélsőbaloldal'on. — A szó­nokot üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Árvay Árpád jegyző: Pálffy Károly! Elnök: Pálffy Károly képviselő urat illeti a szó. (Zaj.) Pálffy Károly: Igen t. Ház! Végighall gatva Pándi Antal igen- t. képviselőtársam be­szédét, engedjék meg nekem, hogy egynéhány dologhoíz hozzászóljak. Nem minden dologhoz fogok hozzászólni. Nem akarom én eldönteni azt a vitát, amely közte és a jobboldal között fennáll-, de egynéhány dolgot említett, ame­lyekhez feltétlenül szeretnék valamit hozzá­fűzni. Hatalmas lendülettel bizonyította bizonyos

Next

/
Thumbnails
Contents