Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.
Ülésnapok - 1939-355
Az országgyűlés képviselőházának 355. ülése 1943 december 15-én, szerdán. 81 hizlalnak, de a liba nem érkezik meg a ..városi piacra, minden feketeútom tűnik el. Sikerült — igenis büszkén állítom — az én községem nemzeti szocialista vezetői útján a libákat ö s /szeszedetni a várois részére. Nem árusították a, piacon, hanem kocsiszámria hozták be, szá, 1 ?;százötvem darabot egyszerre és kisebb etnbeTeknek, postásoknak, vaisutasokna'k, tanítóknak, kisebb városi alkalmazottaknak és gyárimunkásoknak maximális áron adták e,l. Mi en nek a magyarázata? A magyarázat Já®, hogy az a .nemzeti szocialista kisember odakint igenis tudott hatni a magyar népre, amikor megírnom do tfcai nekik: me okoskodjatok, igaz, hogy a zsidónak drágábbaini adjátok el, de baj lehet belőle, ime, a helybeli bírónak is elvették tizenkét libáját, milyen nagy szégyenei, eívették a pénzét és a libáját is; ez kell nektek? Itt vannak a magyar föld munkásai, adjatok ennivalót a városi, a gyári magyar munkásoknak, (vitéz Lipesey Márton: A Liba terén, úgy látszik, egészen jól dolgoztok!) És ez a sssere»tet áthatotta őket és igenis, mélyen t. uraim, ezer hízott liba beszállítását bonyolítottuk lé Győrben és a győri piacon megjelent a liba maximális áron. Ez tanuskodhait arról, hogy itt mit lehet csinálni. Sajnos, nincs nálam a levél, amelyet a polgármester) lírtól kaptam, amelyben köszönetet mond közben járásomért. (Vájna Gábor: Helyes!) Ez csak egy példa arra, mit lehet itt tenni. Az idén szintén kértük, hogy a város vásárolhasson! és bonyolítsa, le ezt a dolgot és még ma, az év végén sincs elintézve. Majd akkor, ha nem lesz hízott liba! A baromfiközpont telepe nem tud vénei, mert nem hozmaik fel libát, Budapesten üresen áll. (Kóródy Tibor: Sajnos!) Tehát ez is egy olyan lehetőség, amelynek keretében szép eredményt is tudnánk elérni. De yajjo;n miért nincsen kereskedeleim, kereskedő és polgármester, aki egy ilyen akciót becsülettel lebonyolítana, vaigy oda jutottunk, hogy mi nemzeti szocialisták voiltunk a huncutok, aíkik a zsidókat kifiguráztuk és nem, adtuk oda nekik a libát? Itt van egy másik eset. Én interpellációt jegyeztemi be, amely szerint 12 mosoni falu kérvénnyel; forduH ai földművelésügyi miniszter úrhoz még tavaly augusztusban vagy szeptemberben^ hogy a beszolgáltatandó tengeri menynyiségét redukálja, hogy a hat-hét mázsa kötelező holrlankénti beszolgáltatás helyett fogadjon ell négy mázsás beszolgáltatást, aizért mert Mosón megye, az ország egyik olyan megyéje, ahol a. 'legnagyobb állatállomány van, ahol aliegfüöbb ál-latot hizlalják, hiszen ott volt a legnagyobb export-hízlatlási telep. Eme nem kaptunk választ, de egy hónappal! ezelőtt mégis adott választ ai földművelésügyi miniszter úr, amislly szerint nem; tehet eleget kérésünknek. Hoi van már a kukorica, hol van már a> tavalyi hó? Teihát iatz is elintézés, hogy a 12 község kérése meghallgátasra talált és most (adott neikeim. választ egy hónappal ezelőtt. Ezért hálásak legyünk ég bizalommal a kormány iránt? De van ennek, a kukorica-esetnek folytatása is, A. tavalyi kukoricatermésből természetesen eífetni keilen© az állatot, hiszen, ott van aiz állatállomány, mert különben megdöglik, tehát fe-I kellene hízlallnií és a közé'lielmezés céljára! beszoilgáltatmi. Mégis előfordult, hogy több községben büinitetoL-végzéseket kézbesítettek; ott KÉPVISELŐHÁZI 1 NAPLő XIX. neim, is tudták, mi akar ázi lenni. Az egyik gazda» ezt az egész esetet leírta nekem. Azt írjai, hogy eljöttek a csendőrök és megnézték, hogy mennyi kukoricakészlet vam nála. 14 miázsát találtak. Megkérdezték, miért vam itt, ez a kukoricái? Azt felelte: annyi állatom van, hogy keil azoknak. Engedélyeztek a négy sertésre) mégy mázsái kukoricát, a többit előjegyzésbe vették. Ö láttái, hogy ^koimioilyodik a dolog és Leszállította a kukoricát még aizinap a Futurjai bizományosának, fel is vette m -ellenértékét, EZÍ még áprilisban voilit. Most kikézbesítük neki a felhívást, hogy a kukorica ellenértékét, 230 pengőt: azonnal fizesse be a jegyzőségheiz. Miért fizessem? — kérdezte, hiszen a kukoricát Leszállítottam rendesen, sőt meg is kérdeztem ai csendőröket, hoigy a kukoricáit lefoglalták-e mint bűnjelet vagy csak ellő jegyezték a készletet. Az fejelték, hogy a kukorica miatt a bűnvádi eljárást folyar matba meimi tették, seimmi ilyesmi sem! történt a világon, mondották, csupán ai kiszállást kell megfizetni, 10.50 pengőt. Tessék, felelte., ezt a 10.50 pengőt megfizetem, de hogy a kukorica árát miért fizessem be, .azt nemi tudom megérteni. Kijellenteinii, ém magam sem tudom megérteni és ilyen dolgok mégis előfordulnak. {Mozgás.) Ha tehát nyugtalanságokról hallanak ilyen hegyeken, ne csodáiikozziatnaik, hiszen; ezek az intézkedéseik igen furcsa módon történnek s ez bizony nia(gy baj. Többször beszéltem a keresiztény kereskedelem istápolajáról; állandóan hajtogattam, hogy én nem vagyok ellenfél© se ni a Futurának, sem a Hangyának, azonban" halt! —- itt elég volt már a fejlődésből, menjünk más oldalra, ahol nagyobb, hasznosabb és iftontosabb hivatást tudnak teljesíteni. Egy jellegzetes esetet beszélek el, amely a Hangyával történt. Mint ahogy a tavalyi almaexport sem a Han» gya" böles kitalálása volt, bautm egy igazán feerény, kis, dolgozó keresztény magyar keres, kedőnek a fejébem s'zülelett meg. Ez az almaexnort is úgy történt, hogy amikor ő már exportált, a kontingensből a nagyobb részt a Hangya kapta meg. Erre megjelent egy dicsérő cikk, hogy a Hangya bonyolítja le a svédországi aái raaexportot, majd azután jött a szokásos. Öni'ömjéneizés. (Zaj és 'felkiáltások a jobboûa.on. Az termeszeiéül} Az lett volna természete* dolog, ha megírta volna annak a kis magyar keresztény kereskedőembermteik a nevét, aki iiiiciálta és lebonyolította ezt az atmaexpnrcot. (Keck Antal: Egyszerű dolog! A Hangyának van sajtószolgálata!) Most térek a dologra. Körtét Magyarországmég soha az életben nem exportált. Az idém ugyanaz, a kis kereszténiy kereskedő megindította a körteexportot Svédországba és mivel ilyenfajta körte az Alföldön Halas környékéns nagyon sok van,, elment oda több társává,! és elkezdték a körtét vásárolni Mivel azonban ott sem megfelelő raktár, mm esomagolóhely nincs, a halasi Hangyától kértek engedélyt, bogy az ő gyümölesesomagolójában bonyolíthassák le az üzletnek ezt a részét. Ebbe a halasi Hangya telep vezető je bele is memt. Fizettek érte körülbelül 7000 pengőt a Hangyának. Lebonyolítottak 30 vagont. Erre a Hanigya ottani vezetője ellem 1 fegyelmit indított a Hangya, hogy hogyan merészelte azt a telepet bérbeadni a kereskedőknek. Erre kitiltották őket^ onmama Hangya belekapcsolódott az, üzletbe és> niagy dicsőségesen ő is lebonyolította 10 vagon körte exportját. (Mayer János: Más is, lehet ott! — 13
