Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.
Ülésnapok - 1939-355
Az országgyűlés képviselőházának 355. ülése Î94S december 15-én, szerdán. 79 pontját mi a magunkénak vallhatjuk. Hogy azután, hogy fest a gyakorlatban, az, más kérdés. Ne siessünk a földosztással! Igen észrevehetjük, hogy a törvényes intézkedések is megtörténtek, ha nem is mind olyan ízben és olyan formában, ahogyan mi szerettük volna. (Rátz Kálmán: Nem hajtották végre azt sem!) Láttuk igenis, hogy van bennük hajlandóság a népet érintő kérdések megoldására, a végrehajtási utasításokban azonban olyan csalódás ért bennünket, hogy erről a csalódásról ,engedjék meg, hogy egy pár sziót szóljak. (HaU.iuk! Halljuk! a széhőbaloldélam.) Kiragadtam- néhány, dolgot, amelyet én például a földügyek terén tapasztaltam. Itt van például egy Pozsony alatt, a Duna mentén fekvő község, erdőügye, amely községben több a víz, mint a föld, és ami föld van, az is fűzfaerdőkkel, tehát értéktelen! fával van beültetve. Tisztelettej kérek fél óra meghosszabbítást. Elnök: A képviselő úr félórás meghosszabbítást kér. Méltóztatnak hozzájárulni'? (Igen!) \ A Ház a félórás meghosszabbítást megadja. Pándi Antal: Egy 300 holdas erdőről van szó, amelybe azelőtt dolgozni jártak a kisemberek, napszáimbíai jártak, jöWt aizionhan ia zsidótörvény, és mivel ennek az erdőnek tulajdonosa zsidó ember volt, jogosa® kérték, hogy azt az erdőt adják át nekik. (Egy hang a baloldalon Keck AnüM< felé: Ne mtány ki Tóni, hadd legyen valaki a kormánypártból!) Ez azután szép! Keck itt, Keck ott! Most zavarban vagyok, mert egyszer itt volt Keck, most meg ott Keck. (Derül tséit.) > Amjint mondtam, 300 hold zsidóerdőről van szó. Ezeíkí a szegény dolgozók siettek a dologgal és velemi együtt felmenteik a minisztériumiba és kérték, hogy azt a ; 300 hold zsidóerdőt adják* oda a község részére, hogy a községnek legyen erdeje, mert akkor elsősoriban fája isi van, de egy kis mumkája is van- Ha a tűzifát jó árban befuvarozzák Magyaróvárra, vain egy kis kereseti lehetőségük, mert földjük; igen. kevés van. Az erdőt tavaszi és nyári időben egyúttal legelőnek is használhatnák, tehát az állatállományt oda kihajthatják és ezizel is segítenének magukon. Ez az ügy húzódik, neim tudjuk, hogy miért és meddig, de az embere'k iragyon idegesek. Legutóblb is feljöttem a miniisiztériumba és kértem dr. Vass Eleki miniszteri főigazgató urat, hogy legyen olyan szíves, mondjon már egy biztató szót ezeknek az etmr Ibereknek, akik idegesek, türelmetlenek. Beírtuk a kérvénybe, hogy a községből mieinnyi a hadifogoly, mennyi a hősi halott és egyáltalán hány Katonát aídotlt a köz|ség, jelenleg is hány teljesít katonai szolgálatot. Hiszen a minisizterelnök; úr azt mondotta, hogy a ( katonákat fogja elsősorban tekintetbe venni ilyen kérelmiek elbírálásánál, vegyék tehát figyelembe azt is, hogy ez a község hány katonát adott. Adják tehát oda a kézségnek a z, erdőt,^hogy azoknak a kisembereknek jie kelljen félniök attól, 'hogy majd herceg Lónyay fogja megkapni. (Rátz Kálmán: A főigazgató mit mondott?) Itt van például a Ben,ezés-rend kajári földosztása, Ez az ügy is húzódik. A Benczés-rend önszántából akart parcellázni 600 holdat.-Elkezdték a parcellázást, kisemlberek ( azonban nem jelentkeztek, mert a kisemlbernek nine« pénze, csak: ihiteltranzaíkcióval tudná lebonyolítani a dolgot, hogy a földet -megkaphassa. De kaíphatott ott most földet boldog-boldogtalan: postás, papszakácsiiő, kocsmáros, csendőrőrmester, pápai iparos, csak ezek a kiisimagyarok nem kaptáik, földiét. Ezért szaladgáltam és ennek eredmiéinyeképpen — hál'a Istennek, — elértem aoinyit, hogy ai miniszter úr belátta, hogy itt mégis kiell valamit tenni és rendeletet adott ki, amely szerint ezeket a földeket csak öt holdon a-luli kisgazdák igéinyelhetik és csak ezeknek adhatják, mert másoknál nem. fogja jóváhagyni az adásvételi szerződést. A szerződések! ma isi aj Bencés-rend ügyé" szénéi vannak, aki nem meri aaokat felterjeszteni, mert tudja, hogy visszautasítlanák. A ..földeket már szétosztották, de az illetők birtokba nem vehették. Most mit csináltak? Bérbeadták ezeknek a kismiagyaroknak, de rendkívül magas bérért, három: mázsa biiziá-t kénte'k egy hold földért. Ok azonban nem tulajdonosok, hanem bérlőkként szerepelnek és albérletbe adták ki a földet. Itt megint a kiormány a hibás, hogy ezeknek a földeknek a sorsa elintézetlenül aniaradt- Ezek az emberek nem tudtak földhözi jutni, mert nincs pénzük. A Bencések .akartak földet adni és nem a Bencéseken múlott, hogy ezek az embereki nem kaptáik földet, pedig igen, könnyű lett volna a megoldás: hitelt ran zak ci óval kellett volna ezeknek a kisemlbereknek segítségükre jönni és már elintézhetek volna az ügyet, ez a föld már régen a kismagyarek, kézéiben lehetne. De Makkal képviselőtársain azt mondotta: vigyázzunk, a földet ne osztogassuk! Ugy látszik, valami van, hogy most ne osztogassunk földet. (Rátz Kálmán: Van bizony!) Itt van a csopaki szőlők ügye^. Mindem évben lent nyaralok Csopakon, a néppel összejövök, beszélgetünk:, a jegyzővel is jó viszonyban vagyok és ott hallottamba következő ese tót. Jöttek hozzám, hogy segítsek rajtuk, igen sok szőlő van ott, amely kicsúszott a kisemberek kezéből. Megálllapítottam, hogy Csopakon a dolgozók kezéni alig van egy-két hold szőlő, a többi minid nemdolgozók kezében van. Nerc. akarok neveket említeni^ mert azt_ mondják, hogy nekem, nemzetiszocialistának jár a szájain s csak izgalmat akarok kelteni. Megírtam egy újságcikkben, a helyzetet. Talán az itt ülő igazságügyinjnászter úr, aki képviselője annak a kerületnek, szintén ismeri ezt a helyzetet és tudni fogja, hogy amit most mondani fogok, áa nem hazugság, hanem a. való tény. Megírtam tehát a, cikket, azonban minden nevet kihúzott a cenzúra, csak az egy Hűvös zsidóét hagyta, benne. Tohát úgy tűnt fel, mintha én csak a Hü v&s zsidó 18—35 holdas szőlőjére aspirálnék., pedig azt mondottam, hogy vannak ott még szőlőbii'tokok, amelyeket iái népnek ke-llen© odaadni,, viszont, eükommunizálni nietm t akarok dolgokat (Rátz Kálmán közbeszól.) Elnök: Rátz Kálmán képviselő urat kérem t most már szíveskedjék abbahagyni a közbeszólásokat! Pándi Antal: Szóval feladtam a kérdést és jártam' a minisztériumokat, jártam mindenfelé, hogy ezt a kérdést elintéizzék, amikor azután híre jött, hogy igenis, ezt^a birtokot fel fogják osztani. Jelentkezett a nép és. kívánta a földeket. Jelentkezett a falu katolikus tanítója is azzal, hogy ő havi 180 pengő fizetést kap, természetbeni járandósága nincsen és ott siránkozott, hogy miből él meg, ő nem tud megvásárolni semmit méregdrágán» Veszprémben, hogyáni tudjon, ő megélni ég ilyen körüL menyek mellett nem tudja, hivatását teljesí-