Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.
Ülésnapok - 1939-355
Áz országgyűlés képviselőházának 355. ülése 1943 december Í5-én, szerdán. 71 pártom miniden egyes tagja, tartjuk magunkat épp olyan jó magyar embernek, mint amilyennek a miniszterelnök úr tartja magát. (Úgy van! Úgy van! a szêisobaloidaïon. — Egy hang a í^els(íbal l o.dí:\:on: Legvlabb o.yanv jóvmkí — Rajniss Ferenc: Nézzék meg, hámy esztendőt töltöttünk a fronton, akik itt ülünk! Azt nézzék meg'! — Szöliősi Jenő: És hai kell, fogunk tölteni továbbra is!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Németh Andor: T. Ház! Az ilyein burkolt vádakat is, amelyek azután semmiképpen sem alkalmasak a bélkés atmoszféra kialakítására és valóban szakadékot teremtenek, kötelességemnek érzem visszautasítani, nemcsak mint magyair képviselő, nemcsak, mint tartalékos tiszt, hanem mint önérzetes magyar ember is. {Helyeslés és taps a széísőbaloldalon. — A szónokot számo'Stin üshözihi — Szöliősi Jenő: A miniszter elnök úr nem akarja az egységet! — vitéz Lipcsey Márton: Ugyan, nem ért hozzá! — Szöliősi Jenő: Elég az, ha Marci bácsi ért mindenhez!) Fiaiök: Szöliősi képviselő urat kérem, ne méltóztassék külön felszólalásit tartani. (Szöliősi Jenő: Csak választoltam!) Ne móltóiztassék vitatkozni. (Rajniss Ferenc (Szoüősi Jenő felé): Jobb, ha kimégy! Mentiünk!) Hendrey József képviselő úr, mint a föld mívelésügyi bizottság előadója kíván jelentést tenini. Hendrey József előadó: T. Képviseilőház! Van szerencsém , beterjeszteni a képviselőház földmívelésügyi bizottságának j'elentését a magyar királyi földmívelésügyi miniszternek az 1935 :IV. te. 38. §-ának (?) bekezdése értelmében az 1941/42. termelési idényre engedélyezett rendkívüli fahasználíatok mértékéről szóló jelentése tárgy áb am. Tisztelettel kérem* hogy a jelentés kinyomtatását és szétosztását elrendelni és napirendre tűzése iránt aininakidején intézkedni méltóztassék. Elnök: A Ház a jelentést kinyomatja %| tag~ jai között szétosztatja és napirendre tűzése iránt annakidején teszek javaslatot. Szólásra következik? Vámos Jenő jegyző: Szilágyi Ferenc! Einök: Szilágyi Ferenc képviselő, urat illeti a szó. Szilágyi Ferenc: T. Képviselőház! Ez alkalommal, az 1931:XXVI. tc.-bem adott, felhatalmazás meghosszabbításának tárgyalása alkalmával, aanikor immár 12-szer keirül sor a fel-, hatalmazás meghosszabbítására, úgy érzem, hogy ha erre a felhatalmazásra az elmúlt években szükség volt, jelenleg fokozottabban szükséges és indokolt anmak meghosszabbítása. A háborús állapot megkívánja és megköveteli, hoigy minden intézkedés, amelyet az, ország érdeke megkíván. . idejében • és haladéktalanul megtétessék, mert a késedelem sokszor pótolhatatlan, jóvátehetetlen bajokat okozhat és esetleg fennakadásokat idézhet elő. A törvényjavaslat tárgyalása során az elmúlt héten és e hét tegnapi és mai napján nagy figyelemmel hallgattam azokat, az értékes felszólalásokat, amelyek az Ország gazdasági kérdéseivel foglailkóztak és különösem a mai nap folyamán Makkal János és Németh Andor képviselőtársaim megemlékezése a mezőgazdákról, akik minket kenyérrel és minden napi betevő falattal ellátnak, igazán hálát váltott ki belőlem, hálásak lehetünk ezért. De ez zel kapcsolatban említés történt a sokat emlegetett agrárollóról is, az ipari cikkek áráról is. Itt utalok Megay Károly igen t. képviselőtársamnak az iparügyi tárca költségvetésének tárgyalásakor mondott beszédére- amelyben szakszerűen és alapossággal kimutatta, hogy a legális ipari árak teljesen fedik az életet és összhangban vannak az egyéb árakkal. Természetesen itt, csak a legális árakról lehet szó. És tudomásul kell vennünk azt. is, — mondotta képviselőtársaim — hogy a nyeirsanyagarak és a kész fogyasztási cikkek ára közötti különbö zetben mi minden közszolgáltatás van benne r Milyen óriási összegű közszolgáltatás jön be ezekben az árakban, mert hiszen egy-egy ipar cikk nem is egyszer, hanem többször is átesik a fázisa dón. Isten mentsen, hogy ez ellem akarnék beszélni, (Rajniss Ferenc: Nahát, az sem bűn., azt is meg lehet csimálni!) mert tudom, hogy az államnak szüksége van jövedelemre és azt az iparnál lehet a legkönnyebben megfogni. Az ipari árakra vonatkozóan legyen szabad nekem is egy megjegyzést tennem. A luxus cikkekről akarok szólni, amelyeiket Németh Andor igen. t. képviselőtársam is érintett. Nem is anmyira azokról a luxuscikkekről} amelyeket itt az országban állítanak elő, mint inkább a luxuscikkeik behozataláról. Az elmúlt napokban láttam a kirakatban 450, vagy 430 pengős szövetet. (Rajniss Ferenc: Az még 15ért jött be!) Méltóztassamak elhinni, erre nekünk egy általa ban ninCiSJ szükségünk. (Az elnöki széket Tasnádi Nagy András foglalja el.) Nekünk ;a közellátás fedezésére van szükségünk, nekünk arra volna szükségünk, hogy az ilyen szöveti egy aulatéréinek áráni 3 méter szövetet hozzunk bei, hogy égy helyett 3 ember legyen ruhával ellátva, _ Azonkívül az én szerény megítélésem szerint aa ilyen árak roppant károsak, a pengő értékelés© szempontjából is. H H ezeknek az arak nak híre megy a,vidékre és hallják az embereik, hogy Pestem a kirakatokban már 400 pen gos szövetek vámnak, akkor mindjárt arra gondolnak, hogy a pengő megint romlott, holott nem a pengő romlása, hanem, egyes emberek tulnagy igénye okozza azt, hogy ilyen árak kelruliiek ki a kirakatokba. Méltóztassék megenigedni, hogy eziek előrebocsátása után a, (kisiparosok probljélmárval toglalkozizam bővebbem amely kérdéseket a törvényjavaslat vitája során, nem igein érintettek. (Halljuk! HaU'juk! ]a ba középení) T. Ház! Az országban 265.000 kisiparos van, ezek mintegy 300.000 segédet és 100.000 tanoncot foglalkoztatnak. Az iparügyi tárcái költségvetéséinek indokolásában azt olvastam, hogy 1941-ben 265.000 kisipari üzem 400.000 alkalmazottall.9 milliárd pengő értéket termeli ugyanakkor a gyáripar termelésié 4.7 milliárd pengő volt. A «magyar gazda ságkutató intézet becslése szerint az 1941—42. évben 10.458 millió pengőt kitevő nemzeti jövedelembeni a kisipar 949 millió pengővel, azaz 9.1%-kai, a gyáripar pedig 2098 millió pengővel, azaz 20.1%-kaí vett részt. Ebből a két összehasonlításból is láthatjuk, hogy a nemzet n kisiparos rétege milyen komoly gazdasági erőt képvisel. A háborús évek fezámának növekedésével és
