Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.

Ülésnapok - 1939-355

"G Az országgyűlés képviselőházának 355. sok gyermek van odahaza, ezeknek a gyermekeknek) a legnagyobb része.még olyan korban van, hogy neiin is vállalhat munkát, az anya is nehezebben megy el dolgozni, ha sok a gyemnek odahaza. (Piukovieh József: Sőt, sokszor nem is mehet!) De ettől eltekintve is, méjT ha egy családból, mondjuk, kéit-náröttni családtag el is megy idegenbe munkát ivállalni, ezek leginkább pénzt és kenyérgabonát szereznek, és nem azokat a terményeket, amely ékkel a zsárpontoknak tehetnek eleget s alig lehetséges olyan magas munkabérlkereset, amelynek segítségével meg tudnának felelni a túlzottan magas vegyes ponthötelezeítségnek. Mindenképpen indokolt volna tehát, ha a törpebirtokosokat és a kisbirtokosokat a családi létszám figyelecmbevételévet kii kapcsolnák ebből a rendszerből. (Maróthy Károly: Ez keltene! Egy holdon.alul nem bírják!) Egy hold az a. birtoknagyság, amely a második és harmadik csoport beszolgáltatási kötelezettsége alól teljesen mentes volna, a kenyérgabonabeszolgáltatás pedig a cséplés! ellenőrzési és a fejadagok figyelembevétel éveil volna rájuk kiróva, amivel az adminisztráció is mérhetetlenül egyszerűbb lenne. (Úgy Van! a szélsőbaloldalon.) Nem mélitlányOsi a Jurcsek-félie rendszerben az sem, hogy a nagyobb gazdaságokban a konvenció r nem számít bele a leadási kötelezefffségbe és az illetményföld sem menteisül ez alól. Egy középbirtoknál az illetményfoJdt a szántó-' tóterületnek körülbelül 5—6—1%-át teszi ki ós erre is kii van róva a leiadási kötelezettség ép úgy

% mint ha a birtokos számára teremne'. Tehát kétszeresen sújtja a munkaadót a cselédtartás (Piukovieh József: Csodálom, hogy ezt tűri az Omge, pedig nagyon éber!), mert hiszen ha az arató- és ,eséplőrészt be lehet számítani, akkor miiért pont a csélédbért nem lehet, De az sem méltányos, — a középbirtokok érzik ezt legjobban — hogy osiafe a hat hónlapra leszerződött hónaposok; bére számít tbe a pontokba, mert éppen _ középbirtokon a leggyakoribb a rövidebb időre fogadott, a 45 napra vagy két hónapra leszerződött hónapos. T- Ház! Ez a beszolgáltatási rendszer, de általaiban ai közellátási viszonyok most újra bebizonyították, hogy milyen: egészségtelen á csupán önellátó üzem, nagyságú birtok, amiből sajnos, olyan sok van ebben az országban. Ezeknek & további szaporodása tehát megakadályozandó. Ezért, követeljük élvek óta a birtok,- és parcel It; minimum bevezetését. (Piukovieh József: Ne lehessen széjjel darabolni! Ez a sine qua non ja!) Az utóbbira nézve már ígéretet is kaptunk. A tagosítás: esak pillanatnyi megoldás, ha (Piukovieh József: Átmeneti!) közben évenként növekszik öröklés útján az életképtelen földbirtokok száma. Ezzel kapcsolatban csak meg szeretném említeni, hogy Németországban: a tagosítás mellett bevezették az úgynevezett Landnutzungsaustauscht, amit talán legjobban a földcserehasználat szóval lehetne lefordítani. Ez abból áll, hogy telekkönyvileg nem tiört.énjk változás, csupán .átmenetileg a géphasználat és ai racionális^ gazdálkodás elősegítésére cserélik ki a gazdák egymás közt parcelláikat egy, vagy több gazdasági évre. Sajnos, a folyamatban, lévő esi az utóbbi években követett földbirtokpolitikával kapcsolatban sem láthatjuk, hogy elég figyelemmel volna a törpebirtokok

1 további szaporodásának kétség íelenül nehéz prdblémágára. Bizonyos, hogy amikor valameülése 1943 december 15-én, szerdán. lyik községben, mondjuk, 100 hold kerül felosztásra és 300 igényjogosult jelentkezik, a közigazgatás végtelenül nehéz feladatoki elé van állítva, hogy a szociális és termelési szempontok közt az, igazságot el tudja találni. De legalább annyit meg lehetne tenni, hogy a földhöz juttat ások során íelekkönyvileg biztosítani kellene azt, hogy a juttatott parcellák ne afprÖzodjanak el még tovább. Egy olyan egyszakaszos törvényre volrn^ tehát szükség, amely szerint az érvényben lévő földbirttokipolitikai törvények úttján kiosztott földek ,?sak egy tagban, teljes egészükben, osztatlanul örököl he tők és eladás útján sem darabolhatok fel. (Piukovieh József: Helyéé! E

z már sokat segítene!)' T. Ház! A íoldbii'tokpolitikával kapcsolat'ban szólnom kell az adatok nyilvánosságra hozatalának kérdéséről is. Éveken át kértük ezt és most válaszképpen kaptunk egy kimutatásit, amelyen összesen nyolc név szerepel és a miniszterelnök úrnak azt a kijelentését, hogy a felsőházban egy házhatározat elrendelte, hogy a, íöldbirtokpolitikal akció végrehajtásáról minden évben a zárszámiadásokkal kapcsolatban! köteles a kormány részletes kimutatást közzé tenni. . ! Ez a gyakorlati)

am jó pár élvvel későbbi bejelentést jelent. A földmíveilésügyi miniszter úr pedig ugyanebben a tárgyban; egy ízben azt mondotta itt, hogy az 1938:XVII. te. 71. §-ának\ (3) és (4) bekezdése szerint éveimkint úgyis köteles a: kormány a tervekről és eredményekről jelentést: tenni. Ezek az említett bekezdések' csak a telepítési alap állagáról, bevételeiről és kiadásairól szólnak, valamint kötelezik a földmívelésügyi miniszter urat arra is, hogy a költségvetési tárgyalása során jelentést tegyen j a telepítési törvény alapján folyamatban levő eljárásokról és arról, hogy a következő évben mennyiben kíván; eljárásokat iirdítanl az át' engedésre kötelezés iránt. Mcgállanítem. hogy ! a miniszter úr ezt a törvényben előírt kötél ej zettségét sem teljesítette, sem az idén, sem taI valy, mert hiszem a telepítési (örvény végre^j hajtása fel isi függeszt etett, a már megállapított | leadási kötelezettséget Sern hajtották végre! amint ez a magam községében is történt. De a miniszterelnök úr szerint a félreértés : alapja itt az, hogy az 1942:XV. te előtt, amikor i még csak az 1939:IV. te. alapján lehetett a. zsi! rióbirtokokhoz nyúlni, a kormánv örömmel előI segített minden szabadkézből való eladást. Eppen ez az, amire kiváncsiak volnánk, {ügy I van! Űgy van! a szélsőbalal dalom.) MH) alst «*jük, hogy tekintet nélkül arrai, hogy milyeni törvény alapján történtek a juttatások vagy a vételek jóváhagyása, valamennyi 100 h oldom felüli zsidlö birtokeladáist és juttatásit ismertesse végre egyszer a kormány. (PiukoYÎch József: Az öt, holdon, felüli szőlőket! —, Váczi József: Még ha a v^ézi szék útján történt is! Minden 100 hol don felüli zsidóbírtoknál lássuk, hogy mi történt vele. mennyit kaptak kisemberek és mennyit, kinek, milyen áron engedtek szabadkézből eladni, mit adtak bérbe és kinek. Nem arra vagyunk kivámosiak, hogy pont az 1942 :XV. te. alapján mi történt (Böres János: I Egy kis melléíbeszélés!) hanem általában arrai I vagyunk kíváncsiak.' hogy egyáltalán ,kik réI szesültek ebbeim a privilégiumban (Váczi JóI zsef: Kik kaptak nemzeti ajándékot?! — Úgy I van! Úgy vtm! a szélsőbalom'dalon.) A szabadkézből való vételnél is sokszor négy-öt vevő ie ! lentkezett és a földmívelésügyi miniszter lír állapította meg, hogy közülük melyik fogja a