Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.
Ülésnapok - 1939-354
• Az országgyűlés képviselőházának 854. sét. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájáiulnil (Igen!) A Ház az ekiök napirendi javaslatát magáévá teszi. Keck Antal képviselő úr a házszabályok 143 §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján felszólalásra kért és kapott engedélyt. A képviselő urat a szó megilleti. Keck Antal: T. Ház! A t- Ház december 2-iki ülésén egy, a m. kir. Kúria tekintélyét védő, közbeszólásomra a napló szerint hosszú idő óta példátlan zaj támadt a szélsőbaloldalon, amelyben csak Piukovich József képviselőtársamnak azt a közbeszólását: »Nem szégyeled magad? Szerénynek kell lenni, szerény embernek!« és Rajniss Ferenc képviselőtársamnak azt a közbeszólását, hogy mérsékeljem magam a kormánytámogatásban, sikerült feljegyezni. A személyemet ért e támadás visszautasításával egyidejűleg fel kell vetnem a kérdést: van-e szégyelni való az én politikai multamban, szégyenlendő-e és egymagában fokozottabb szerénységre kötelez-e, hogy én 1943 júniusában a kormánypártba beléptem? Ezt a kérdést a tHáz színe előtt egyszersmindenkorra tisztázni kívánom. Lelkiismeretesen megvizsgáltam minden egyes eddigi politikai lépésemet. Mindig jóhiszeműen azoknak a politikai célkitűzéseknek a megvalósításán fáradoztam, amelyeket néhai Gömbös Gyula fektetett le abban a 05 pontjában, amely engem a politikai élet porondjára hívott- Halála, után velem együtt igen sokan úgy érezték, hogy a reformok megvalósítása nem folyik abban az ütemben, — akkor béke volt — amelyet egyrészt szociális elmaradottságunk, (Mozgás o. s'zélsőbaloldalom.) másrészt az események alakulása és egy niagy nesmizeti erőfeszítéshez szükséges erőgyűjtés megkövetelt. {A szélsőbaloldali képviselők elhagyják az üléstermet — Csizmadia András: Nehézi meghallgatni'?) Majd el fogják olvasni a naplóbólEzekben az időkben következett be a független kisgazdapárt nagy népi mozgalmának, balfelé való tolódása és annak az, új^ népi mozgalomnak az előretörése, amelyet én Gömbös Gyula ' egyenes örökségének éreztem- Ezt^ az Örökséget véltem képviselni az 1939-es mohácsi választáson annak a pártnak programmiával, amely halott vezérének Gömböst vallotta(Rátz Kálmán: Szóval a hagyaték egyrészével!) Gömbös 1921-ben, Európában mindenkit megelőzve, mint az akkori kormánypárt alelnöke írta le, hogy "»mi is szocialisták vagyunk, de nemzeti szocialisták«. Ezzel a gombosi gondolatvilággal, amely a magyar faj védelmet a magyar Öncélúságot, újjászületést mindig építő s ezt hangsúlyozni kívánom, mindig evolúciós eszközökkel képviselte, győztem a mohácsi választáson és ezt is hangsúlyozni kívánom, a volksbundista hivatalos jelölttel szemben. Mint országgyűlési képviselő, r úgyszólván, az első pillanatban belső ellenzéke lettem a párt vezetőségének. Azt hittem, hogy ezekről az ellentétekről nyilvánosan sohasem kell majd beszélnem. Nem szívesen pertraktálom azokat a jelenségeket, amelyek, sajnos, alkalmasak voltak arra. hogy sok képviselőtársamat velem együtt 'a közvélemény és válasiztópolgárság előtt ferde megvilágításba helyezülése 1943 december 14-én, kedden. 53 | zék- Némán vállaltam a következményeket, (Rassay Károly: Egy kis túlzás!) amelyeket mindnyájunknak, azoknak is, akik a túloldalon maradtak, de azoknak is, akik eljöttünk onnan, ezekért a jelenségekért vállalnunk kellett- Igen t. képviselőtársaim a túloldalon személyes közvetlen tapasztalatból nagyon jól tudják, hogy a politikai fair play szabályait még egyéni politikai hitelem rovására is betartottam, sőt ennek kedvéért sorozatosan vállaltam olyan látszatokat, amelyek a meggyőződésemmel homlokegyenest ellenkeztekI (Mozgás a haloldalon.) Mindezt itt, ezen az oldalon eddig a percig nem tudták, mégis, a túloldalról ért engem az a vád, — mert az általam sérelmezett egész beállítás tulajdonképpen ezt jelel ti — hogy politikai opportunizmusból jöttem ide erre az oldalra- Nem beszéltem eddig, mert, nem stílusom és tiltja az ízlésem,^ hogy bárkinek a politikára való alkalmatlanságából a magam számára tőkét kovácsoljak, eljöttem onnan anélkül, hogy más távozók mintájára például bárkit is elmebetegnek nej veztem volna. (Rassay Károly: Hát ez kitűnő!) De ha ezt a stílusomat és eljárásomat a t. túloldalról most szégyelni valónak bélyegzik, kénytelen vagyok a t- Ház szíves türelmét néhány magyarázó megjegyzés erejéig igénybevenni. j Gyakorlati és elvi kifogásaim voltak az I első pillanattól kezdve. Mindenekelőtt a párt külípiolllitákai gestiójai volt zavarkel^ésre alkalmas. Legjobb tudomásom szerint állíthatom, hogy a párt még annyi külföldi kapcsolattal r sem rendelkezett, amennyi minimálisan szükséges bármilyen politikai párt európai látókörű vezetéséhez. (Rassay Károly: Ez nem bűne, hogy nincs kapcsolata!) Boldogult Csáky Istvánt gróf hiántyioMa iis elzt. Mégis a párt sokkal súlyosabb megítélést provokáló külföldi kapcsolatok látszatába keveredett. (Rátz Kálmán: De milyen kapcsolatok! — Elnök csenget-) Például a Hubay—Vágó-féle nemzetiségi javaslatot is sikerű 1 1 úgy megfogalmazni és olyan időpon + Vn nyilvánosságra hozni, hogy az saját választókik körében is országos felháborodást keltett. (Rassay Károly: Még a nagytanács ülésén kellett volna ezt elmondani!) E miatt a javaslat miatt velem együtt a mohácsi kerület teljes vezetősége is kilépett a pártból, pedig akkor még ezért bokszer járt a sötét utcában- (Ügy van! Úgy van! jobbfelől.) Állíthatom, hogy a pártnak egyszer sem sikerült úgy megfogalmaznia külpolitikai állásfoglalását, hogy az magyarul csengjen a fülekben. A külföldi kapcsolat, a jól informáltság és a látókör hiányát pedig eklatánsán igazolta, hogy nem sokkal a szoyjetelleni háború előtt Szálasi Ferenc Eurázia újjárendezését »a fegyveres orosz népre« kívánta bízni(Rassay Károly: Annyit ért. mint a gyepű! — Derültség half elől.) Külpolitikai koncepciót és kapcsolatokat csak Imrédy Béla megjelenése hozott a nemzeti szocialista mozgalom számára, ő volt az első, aki a külpolitikai álláspontot világosan és magyarul fogalmazta meg (Halljuk! Halljuk! half elől.) és pedig nemcsak a szó nyelvtani értelmében, hanem olyan szellemben is, amely nem lép túl az ezeréves magyar politikai géniusz által megszabott határokon- A pártszövetség külpolitikája^ nagyon komoly koncepció, amellyel azonban én a nia8*
