Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.

Ülésnapok - 1939-354

Az országgyűlés képviselőházának 354. látta a földkérdésről és más, alkotmányjogi kérdésekről kifelé, egy olasz újságnak nyilatkozni, én' a nyilatkozattal nem voltam poliu.kailag megelégedve és kritika tárgyává akar tam tenni, A miniszterelnök úr azt mondotta a Ház elnapolása után, hqgy ezt a lépést, hogy én eat az interpellációt 'bejegyeztem, szintén azok közé az okok közé sorozza^ amelyek miatt szükséges volt a Ház elnapolása. {Gr. Serényi Miklós: A saját szavaiért nem, vállalja a felelősséget!) Én megtámadhatat]annak tartom azt az álláspontomat, hogy ha a miniszterelnök úr jó nak látja kifelé nyilatkozni bizonyos kérdésekről, akkor jogos, hogy ugyanazt a kérdést itt a Házban szóvá tehess ük. (Ügy van! a s>zélsöbalolda~on.) Ha az a kérdés olyan, hogy az ország érdekei szempontjából kényes a hozzányúlás, amilyen például a földkérdés és más, alkotmányjogi kérdések, akkor a miniszterelnök úr ne nyilatkozzék kifelé és ha a nyilatkozatát kritika tárgyává Y .akarjuk tenni, akkor legalább is nem méltányos, hogy ezt az interpellációt is azok közé sorozza be, amelyek miatt ő a nemzet érdekében szükségesnek látta a Ház elnapolását. T. Ház! Én szükségesnek tartanaim, hogy e vita során a túloldal részéről is kifejezésre' jusson a kormányzattal szemben az a kérdés, az a követelés, hogy ha meg is adjuk a felhatalmazást, illetőleg Önök megszavazzák a felhatalmazást a 42-es bizottság ellenőrzésével rendeleti úton való kormányzásra, mégis feltétlenül szükségesnek tartják, hogy a Ház együtt üljön, mert ez mind kifelé, mind befelé országos érdek. Én ezt azért hangsúlyozóim anmyira. igeo t. képviselőtársaim, mert nekem az a meggyőződésem, hogy a miniszterelnök úr megint a Ház elnapolását latolgatja magában. Okom van ennek feltételezésére. Abból a tételből, abból a fellépésből, ahogyan péüdlául itt a miniszterelnök úr legutóbbi beszédében válaszolt az ellenzéknek, lélektanilag mintegy az következik, hogy már megint olyan helyzet éleződött ki, amelyben a parlamenti tárgyalás nyugodt menete nincs biztosítva. Semmi szükség nem volt arra, bogy a miniszterelnök úr az ellenzék hazafiságát itt kritika tárgyává tegye (Börcs János: Kétségbe von ja !) és élére állítsa a helyzetet. (Ügy van! a szelsöbauoldalon ) Nekem az a meggyőződésem ebből, hogy a miniszterelnök úr nem is nagyon keresi a nemzeti egységet. Nemi nagyon kérésiemért akkor nem beszélhetett^ volna olyan módon, ahogyan az ellenzék vezérszónokaival szemben itt fellépett. t Ilyen körülmények között fel kell vetni a bizalmi kérdést a miniszterelnök úrral szemben és azt kell mondanom, nem tett jó szolgálatot a nemzet érdekeinek és egységének, amikor igenis taszító módon beszélt az ellenzékkel. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Padányi Gulyás Jenő^ igen t. képviselőtársam a miniszterelnöki tárca költségvetéséhez felszólalva azt mondotta, hogy ő a parlamentarizmus szempontjából nagyon fontosnak tartaná, hogy a parlament legalább 1 pengővei változtassa meg a költségvetést és ne fogadja el úgy, ahogyan a kormány ideterjesztette. Ez zel azt akarta kifejezésre juttatni, hogy kö3 ségvetési jogunkat, annak élő voltát hangs•>' lyozzuk a miniszterelnök úr és a kormány felé azzal, hogy megváltoztatjuk a költségvetést, ha nem is többel, legalább 1 pengővel. (Úgy van! ütése'

ÏÔ4& december 14-én, kedden. 29 a szélsőbaloldalon.) Ez mélyértelmű és éleslátásra valló dolog. Én ugyanazt mondom. Amikor a parlament a saját létéről dönt és a saját hatalmának egy részét átruházza a kormányra, akkor igenis jogosan követeli meg, hogy együtt tartsák és a kritika jogát ne némítsák el azzal, hogy félesztendőre is elnapolják a Házat különösebb ok nélkül. Ezeknek előrebocsátásával főképpen azt akartam hangsúlyozni, hogy igenis ez a vita tulajdonképpen politikai és nem annyira gazdasági jellegű, bár a Házban eddig Kunder Antal és Laky Dezső igen t. képviselőtársaim részéről elhangzott beszédek majdnem tisztán gazdasági téren mozogtak. Kétségtelen, hogy e vita kapcsán nem lehet elhanyagolni a gazdasági kérdéseket sem és nekem ez nem is szándékom, ellenben éppen az eddig elmondottak alapján azt akartam hangsúlyozni, hogy ez igenis eminenter politikai természetű vita és a felhatalmazás megadása csakis bizalmi kérdés, bizalmi szavazat jellegével bír. Mert t. Ház. kétségtelen, hogy ha a miniszterelnök úrnak az volna a szándéka, hogy a Házat megint elnapolja, akkor feltétlenül mérlegelnünk kell. legalább is én bejelentem a t. Háznak, hogy h)••* a miniszterelnök úr a parlament félreállításával a 42-es bizottsággal óhajt kormányozni, mi mérlegelni fogjuk, hogy a mi pártunk résztvehet-e továbbra is a 36-os és a 42-es bizottság munkájában. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ezt eddig is csak azért tettük meg. mert nem akartuk megtagadni a nemzettel szemben a kötelességteljesítést. Ha azonban a kormány előzetes figyelmeztetésünk és kérésünk ellenére is mellőzni akarja a parlamentet, akkor ez alól . a kötelességteljesítés alól mentesítve érezzük magunkat és nem leszünk hajlandók rá, hogy a Kállay-kormánynak a 42-es bizottságon keresztül politikai alátámasztást adjunk. (Helyeslés a szélső baloldalon.) T. Ház! A javaslat lényegéhez, meritumához szólva,, elsősorban, mint említettem, gazdasági kérdéseikkel szeretnék én ils foglalkozni és mint okleveles vegyészmérnököt különösen csábítania, hogy én is tovább foglalkozzam azokkal a gyártási folyamatokkal és problémákkal, amelyeket itt. Kunder képviselőtársam olyan nagy stza kér teleimmel kifejtett. Elsősorban kétségtelen, hogy a termelési politikának ügyeiről, a termelés folytonossáigának kérdéséről rendkívül sok és megszívlelendő megjegyzést lehetnei _ tenni, de úgy . látom, hogy itt a Házban az ilyen gazdasági természetű vitaanyagok is tulajdonképpen politikummái válnak. Aki itt hallotta Kunder Antal és Laky Dezslő igen t, képviselőtársaimnak, azt mondhatom, szellemi párviadalát, az aßt 'fogja megállapítani, hogy eddig azt hittük, — én legalább ezen a meggyőződésen voltam — hogy gazdasági ügyekben a számok dominálnak és ezek a 'dolgok szinte az exakt tudományok jellegével bírnak, úgyhogy nem lehet vitázni pro és contra ugyanazokról a kérdésekrőL Meglepetéssel kellett megállapítanom, hogy a nemtzetgazdasáig miá's, mint a gazdaságpolitika-, mert mihelyt a politika, a gazdaságpolitika közbejátszik,. Uigyanarról a kérdésről az egyik kiváló gazdasági szakember az ellenkezőjét tu'dja mondani, mint. a másik, a SEembenülő. Miért? Azért, mert itt még a gazdasági kérdésekben is arrói van szó, hogy bizalmat kell szállítani. Ez mérgezi meg a mi gazdasági életünket, 5*