Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.
Ülésnapok - 1939-353
Az országgyűlés képviselőházának 353. ülése 1943 december 10-én, pénteken. 17 nyiség békeidőben 35 millióról 45 millióra nőtt volna fel, és veszem azt, hogy a mezőgazdasági lakosság jelenti az ország lakosságának talán kétharmadát, azt kell mondanom, hogy ez még mindig kisebb mértékben volt fogyasztó, mint a többi gazdasági ágakban foglalkoztatott s akkor rendkívül szerény vagyok, lia azt mondom, hogy ebből a 45 millióból a mezőgazdaság csak 10 milliót fogyasztott, ami rendkívül alacsony szám, ebből is azonban az következik, hogy az igényeinek csak 10%-a van kielégítve. Ezt a kérdést így akciószerűén kezelni tehát nem lehet. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ez — ismétlem — kormányzati intézkedést igényel, mert enélkül, ha ez meg: nem oldatik, odajutunk, hogy <a, ímezőgazdasagi és ipari termelésben is a termelés folytonossága lesz veszélyeztetve, mert nem lehet kívánni attól a mezőgazdasági napszámostól, hogy lyukas bakancsban répát ásson ki, vagy egy bányamunkástól, hogy bakancs nélkül vagy rossz cipőben szálljon le a bányába szenet termelni. Ha a kormány itt intézkedni óhajt, akkor a. percentekkel való zsonglőrködés helyett méltóztassék először megnézni ennek az egész nyersanyagbázisát és ne folytonosan azzal tessék áltatni a népet, hogy természetes, hogy ilyen rosszul állunk, mert hiszen háborúban vagyunk és nincsen behozatalunk. Igenis, van behozataili lehetőségünk. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldaion.) Méltóztassanak megnézni, Törökországban mindenkor tudtunk venni pamutot és ma is tudnánk venni, ha ez egységes kormányzati vezetés alatt állanai, azonban ebben a s'zétparcel Iázott, Összefogás nélküli, csúesy miniszter nélküli referensi mozaikngazdasági rendszerben és kormányzati rendszerben világos, hogy minden referens a maga ügykörét védi. Végeredményben azok a jó törökök nekünk eladnak pamutot, ha pannut ellenében megfelelő árucikkekkel szolgálunk nekik. Ezeket az árucikkeket azonban, amelyek idehaza i» értéket jelentenek, ^ a referensek általában úgy védik, hogy a tárgyaláson szóba sem kerülnek. Méltóztassanak itt is súlypontot képezni és kimondani azt, hogy a textillel való ellátás kérdése ma a kormánynak első vonalba kerülő problémája; rá kell feküdni teljes erővel arra, hogy ennek nyersanyagbázisa maximálisra fokoztassék és ha már itt bent van a 'nyersanyag, méltóztassék arról gondoskodni, hogy ez a nyersanyag teljes egészében erre a célra dolgozta ssék fel. Ma az történik, hogy egy részét luxuscikkekké dolgozzuk fel annak, ami az amúgy is szák nyersanyagbázis on rendelkezésre áll és az ezen luxuscikkekké való feldolgozással elvándorol a belvárosi üzletekbe, a helyett, hogy a néphez érkeznék; elmegy a konfekeiós üzemekhez, ahol a konfekciós ipar igen nagy haszonnal készít belőle pizsamákat, hálókabátokat, köpenyeket, olyan bőséges anyagfelhasználással, amilyennel ezek a cikkek békeidőben sem készültek. Ez igazságtalan már csak a mezőgazdasággal szemben is, mert pontosan az, amit az ipar ezen a téren művel, mintha a mezőgazdáknak megenged nők, hogy sertéseik egy részéből szalámit készítsenek és azt szabadpiacon hozzák forgalomba. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldaion.) Ez a textilellátás kérdése. (Az elnöki széket Tasnádi Nagy András foglalja el.) A másik,, ennél még jelentősebb és még szomorúbb kérdés a bőrkérdés. (Ugy van! Ugy KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XIX. van! a szélsőbaloldalon.) Én azt hallottam, — méltóztassék utánanézni — hogy nekünk ebben a sanyarú ellátottságunkban, ami természetes, bőrkivitelünk is van. < (Felkiáltások a szélsŐhßtoldalon: Bőrkivitel!) Talán elcsúsznak egyes tételek — előfordulhat az, hogy elnézésből — és a dolgok össze nem fogásából kivitelre kerülnek olyan cikkeink, amelyekből behozatal mellett sem volna nekünk elég. A második kérdés: miért nincs nekünk bőrünk 1 ? Én úgy vagyok tájékozva, — méltóztassék engem erről felvilágosítani — hogy mi túlzott nagy biztonsággal raktározzuk a bőrkészletünket éspedig talpbőrt, felsőbőrt egyaránt, lábbelivé feldolgozott és fel neun dolgozott állapotban, holott ez a túlzott előrelátás ebben a cikkben éppen nem kívánatos. Mert én azt koneedálom, hogy nekünk nikkelt, rezet és mondjuk pamutot, amit idehaza nem termelünk, nagy körültekintéssel kell tartalékolnunk, de más a helyzet annál, ami hazai termelés eredménye, mint például a bőr, amikor egy .szarvasmiarha, amely ma még az istállóban kérődzik, a mai cserzési eljárás mellett hat hónap múlva már talpbőrként szolgálhatja a nemzeti érdeket. Ebben tehát .nekem csak hat hónapra kell berendezkednem, mert ezután már úgy tudom fokozni a marhavágás folyamatát, a bőrtermelést, ahogyan az adott helyzet számomra előírja. Nagyon kérem a t. csúcsminiszter urat, — amennyiben még funkcióit a miniszterelnök úr beszéde után is ellátja — méltóztassék ennek a kérdésnek utánanézni és valahogyan a túlzott biztonsággal történő tárolás helyett méltóztassék inkább ( nagyobb biztonsággal ellátni azokat a munkásrétegeket, amelyek ellátottságán a termelés folytonossága kell, hogy múljék. T. Ház! Nagyjában elmondottam bírálatomat a kormány gazdasági politikáját illetőleg. Szeretném befej ezésül ezt a gazdaságpolitikai bírálatot egy általános politikai megjegyzéssel kiegészíteni. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) A miniszterelnök úr a felhatalmazási javaslatnál elmondott legutóbbi beszédében azt mondotta, hogy egy szakadék áll fenn közöttünk, nevezetesen pártunk és a miniszterelnök úr pártja között. Ezt a megállapítását a miniszterelnök úr egy olyan tényre, egy olyan ténykedésre alapította, amely ténykedés — a külügyminiszter úr beszédével kapcsolatosan a tapsnak elmaradása — mint a naplóból világosan megállapítható, nem következett be, hiszen a napló megírja azt, hogy a miniszterelnök úrtól nehezményezett tapshiány nem állott fenn, mert a taps megtörtént. A miniszterelnök úr tehát leszűrt egy konklúzióit hamis premisszákból. Miután ezt a kérdést pártunk részéről már többen, maga Imrédy Béla t. képviselőtársam két ízben is szóvátették, nagyon kérem, méltóztassék ,a, miniszterelnök, úrnak ezt a kérdést vizsgálat tárgyává tenni és a való helyzet ismeretiéiben a, szükséges lépéseket ebben az ügyben megtenni. (Helyeslés a szélsőbaloldaion.) A gazdasági részben elmondottak alapján leszűrt bizalmatlanságomat ezzel a. politikai bizalmatlansággal is kiegészítve, a javaslatot nem fogadom el. (Élénk éljenzés és taps a szélsőbaloldalon. — A szónokot üdvözlik,) Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Laky Dezső! Elnök: Laky Dezső képviselő urat illeti a szó, 3
