Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.
Ülésnapok - 1939-362
Az országgyűlés képviselőházának 362. ülése 1944 január 25-én, kedden. 235 béli választ tudomásul venni! (Igen!) A Ház a> választ! tudomásul veszi. ^ Következik) a földmívelésügyi miniszter úr válasza Pápai István országgyűlési képviselő úrnak a közhaisznadatban lévő zsákok befogadóképességének 50 kilogramm! suivrai való' szabványosítása tárgyaiban előtérj esztettl interpellációjára. Kérem a jegyző urat, hogy az írásbeli választ felolvasni szíveskedjék. Nyilas Ferenc jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! Pápai István országgyűlési képviselő úr az 1943. évi november hó 24-én interpellációt intézett a m. kár. iparügyi, a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter urakhoz és hozzám <a közhasználatban lévő zsákok befogadóképességének 50 kg súlyra való szabványosításia tárgyában. Az interpellációban felvetett kérdésekre tárcáim! ügyköre szempontjából válaszom a, következő: Az igein t interpelláló képviselő úr interpellációjában a közhasználatban lévő zsákok; befogadóképességének 50 kg súlyra való szabványosítását kértse azzal az indokkal, hogy a gazdasági munkások megbetegedése jelentős mértékben atúl'nagyra méretezett 80—100 kg-os zsákok emelgeténé' 11 őt származik Mielőtt a kérdésre érdeimhem válaszolnék, szükségesnek tartapi tisztázni azt a körülményt, hogy tulajdonképpen, imi i® a«, ú. n. 80 kg-os zsáiki> A ma használaltois zsáknagyság a gabonára^ vonatkoztatva, hektoliter-zsák, ami azt jelenti, hogy a zsákok olyanra vannak méreteizve), bogy azokba az egyes gabonaféleségekbőV körülbelül egy hektoliter fér. Egy hektoliter súly a búzánál megközelítőleg 80 kg-ot, a rozsnál 70—75 kg-ot, az árpánál fifí-65 kg-ot, a zabnál 45—50 kg-ot jelent, vagyis ogy zsák termény 80 kg-ot csak a búzánál ér e\ míg a zápnál alig haladja mieg ennek a, súlynak a felét. Ha már most; iái zsák befogadóképességét búzára viszonyítvai 50 kgban állapítaná nik meg. ez annyit jelentene, hogy a többi gabonafélékből ennél jóval keveisebb. zabnál pl. körülbelül 30krr teirnnény férne a zsákba, nem is beszélve- például a csöveskukoricáról. Ez a körülmény természetesen meghosszabbítaná a. munkafolyamatot, mert « zsákoláskor a munkásoknak szükségtelenül többször kel lien (^ for dúlni ok. De mindettől eltekintve, az eddiginél kisebb zsákok készítése anvagpazarlást is jelentene, tmiert a kisebb méretű zsákból természetesen többre lemne szükség és p.z jóval több 'anyag felhasználását jelentené. Az előadottak megvilágítják tehát azt hogv a zsákokat megbatározott súlyra szabványosítani nem lehet. Amennyibeini ai kérdést egyáltalában mécris szabálvozni lehetne, úsy csak valaniilvf. n űrmérték elf ordasa képezhetné &z úi medálianítás alapját. Ez. azonban m íuoslt elmondottak szerint a, jemeniem (anyaghiányra lek intettel nem volna k^rei^tü]vihető. T. Ház! A felvetett kérdéssel kapcsolatban mp% kfill jeav^nam, hogy a mnnkások részéről edidig sehol sem merült fel az a panasz. hogy a zsákok túlméretezett nagysága, miatt ne ( mi bírták volna a munkát és ezért kVebb zsákokat kívánna ti A munkaadónak egyébként is módjában V^n. , hogy a zsákokat búzával csak olyan. miértekig töltesse meg. amilyen mértékig azokat munkásai megerőltetés nélkül tudják emelni. A felvetett tardés szociálpolitikai részét illetően pedig inrieg említem, hogy egy évvel ezelőtt gondoskodtam a Mezőgazdasági Munkar tudományi Intézet) felállításáról abbólfa célból, hogy a, mezőgazdasági munka, szociális, fiziológiai, üzemi, jogi és egyéb, kérdései beható tudományos vizsgálódás tárgyai legyenek. Ebnek az intézetnek egyik fő célja a gyakorlati mezőgazdasági munkafiziológia tanulmányozása. Az igen t képviselő úr által előadott kérdés tanulmányozásával az intézettet; meg fogoam bízni. Kérem a ti Házat, hogy írásbeli válaszomat tudomásul venni méltóztassék!. Budapest, 1943. évi december hó 20-án. Bárd Bánffy Dániel s. k.« Elnök: Kérdem; móltúztaltnak-e a miniszteri választ tudohnásul venni? (Igen!) A Ház a választ! tíudomásull veszi. Következik a földmívelésügyi miniszter úr válasza Pándi Antal képviselő úrnak az almaexport és az alimaár alakulása tárgyában előtéri esz te 11 inter pel láció j árai. Kérem a jegyző uralt, szíveskedjék azt felolvasná. Nyilas Ferenc jegyző (olvusm): »Tisztelt Képviselőház! Pándi Antal országgyűlési képviselő úr K 1943. évi november hó . 24-én interpellációt intézett a m. kir. közellátásügyi minisiztler úr'hoiz és hozzáim az almaexport és aiz alm,a áralakulása tárgyában. Az interpellációban felvetett kérdésekre tárcám ügyköre szempontjából válaszom a következő: Az igen t. interpelláló képviselő úr szóvátette^az almaexport és az almai áralakulásának kérdésé:t. Az _ almaexporT; kérdésével kapcsolatban azfi állítja az igen t. képviselő úr, hogy az alma; belföldi árának alakulása veszélyezteti exportunkat. Kétségtelen m, hogy ai télialímia. fogyasztói ára a hazai piacokon a tertmeliői árat jóval meghaladó árat ért el s ebben bizonyos spekulációs törekvések is közrejátiszárnak. Az-'almia. exporínál azonban mégis az okozza ,a legfőbb nehézséget, hogy ai kü'tföldi piac export szempontjából ^kedvezőtlenül alakult. Némejtország ugyanis főként nyúrialmát vásárolt, a télialma vásárlására nem helyez súlyt, isiőt téíMalímiára külön értékkereteit! meím is kért. Svájcban a télialmiatermés kitűnő volt, ' amelyet a svájciak sem belföldön, sem külföldön megfelelően értékesíteni netmi tudtak s ennek következtében a svájci származású télialma ára az 1 svájci frank alá esett. Az idén nálunk is jó közepei» almatermés volt, külföldiről azonban komolyabb vevőként egyedül csak Svédország jelentkezett. A magállapodás értelmében Svédországnak 200 vagon téliialmát szállítunk. A tárgyalások során azonban jonathánért kg-ként csupán 1*50, míg az egyéb fajtákért 1*40 svédkoronált sikerült elérni, mert a külföldi piaoi viszonyok ismeretében a svédek semmiképpen sem voltak hajlandók a jelzett árnál magasabb árat fizetni. A megállapodás értelmébem a szállítás Svédországba megindult s a csomagolóanyag terén, »mutatkozó nehézségek ellenére is eddig máir 50 vagont leszállítottunk. Tudatában vagyok annak, hogy fejlődő • gyümölcstermelésünk jövedelmezőségét csak úgy biztosíthatjuk, ha megfelelő' fogyasztópia.eoikiról ,is gondoskodunlki A lehetőséghez képest — még a jelenlegi viszonyok között is — mini dent elkövetek a magyar gyümölosnek a külI földi piacokon való elhelyezése érdiekében. Az
