Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.

Ülésnapok - 1939-357

212 As országgyűlés képviselőházának 357. szerítő intézkedéseik terhével tanúként meg­idézhető legyen. Következik a mentelmi bizottság 850. számú jeleffitése Meskó Zoltán képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urait illeti a szó. vitéz Zerinváry Szilárd előadó: T. Kép­viselőház! A budapesti kir. ügyészség Meskó Zoltán országgyűlési képviselő mentelmi jo­garnak felfüggesztését kérte, mert a budaipesti kir. büntetőtörvényszék megkeresése szerint a bíróság gróf Széchenyi Irma Mária tüzelő­anyagkereskedŐ, budapesti lakos, fŐmagan­vádló feljelentésére 'nevezett képviselő mint felelős szerkesztő ellen büntető eljárást inaí­tott a »Déli Magyar Szó« című időszaki lap 1943. január 21-iki számában »Kohn Sándor ár kisded faüzletei« cím alatt megjelent cikk tartalma, de különösen annak egyes kitételei miatt. A- szóbanforgó hírlapi közlemény »omik­ron« szerzői megjelöléssel jelent meg. Az elő­zetes nyomozás során a cikk szerzője meg­állapítható nem volt. A lap felelős szerkesz­tőinek pedig addig nem volt alkalma megne­vezni a cikk szerzőjét, mert aziránt meg sem kérdeztetett. Jelen mentelmi ügy tárgyalása­kor azonban Meskó» Zoltán, mint a Lap fele­lős szerkesztője, szerző gyanánt Bárdossy Gyula újságírót nevezte meg, mint aki a cik­ket írta, ennélfogva Meskó Zoltán országgyű­lési képviselővel, mint felelős szerkesztővel és kiadóval szemben, a sajtójogi felelősség kérdése elesik. A bizottság megállapította, hogy ia meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés nevezett képviselő személye és a vélel­mezett bűncselekmény között kétséges, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. ( Képviselőház­nak, hogy Meskó Zoltáa országgyűlési képvi­selő mentelmi jogát ebben az ügyben ne füg­gessze fel., Elnök: Kérdem» kíván-e valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát be­zárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvá­nítom. Felteszem, a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Ipen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi és Meskó Zoltán képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem füg­geszti fel. Következik a mentelmi bizottság jelentése ugyancsak Meskó Zoltán képviselő úr men­telmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. vitéz Zerinváry Szilárd előadó: T. Kép­viselőház! A m. kir. államrendőrség budapesti főkapitánysága mellé beosztott ügyészi rnsg­bízottak vezetője Meskó Zoltán országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséit kérte, mert az a »Magyar Szó« című napilap 1942 október 7ién, 8-án, 14-én, 28-án és 29-én megjelent számaiban a sajtóellenőrzésre hiva­tott hatóság által törölt közlemény, illetve a törölt rész helye üresen maradt. A bizottság megállapította, hogy ia meg­keresés illetékes hatóságtáj érkezett, az Össze­függés nevezett képviselő személye és a vélel­mezett bűncselekmény között merni kétséges* zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képvi­selőházinak, hogy Meskó Zoltán országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kérdem, kíván-e valaki szólam? ülése 1943 december 17-én, péntekért. (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát be­zárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvá­nítom. Felteszem a kérdést, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi és Meskó Zoltán képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem füg­geszti fel. Következik ia mentelmi bizottság 852. szá­mú jelentése Milotay István képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. vitiéz Váczy György előadó: T. Képviselő­ház! A budapesti kir. főügyészség Milotay István országgyűlési képviselő mentelmi jogá­nak felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék megkeresése szerint Dombay György MÁV-felügyelő, győri állo­másfőnök feljelentésére a bíróság nevezett képviselő, mint felelős szerkesztő ellen büntető eljárást indított az Új Magyarság című poli­tikai napilap 1943 január 5-én kiadott számá­ban »Sok a zsidó vasutas tisztviselő Győrben« felirat alatt megjelent cikk tartalma miatt. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül je­lent meg. A lap felelős szerkesztője a cikk szerzőjét nem jelentette be, s a cikk kéziratát nem szolgáltatta be, ennélfogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Milotay István fele­lős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól lérkezett, ;az összefüg­gés nevezett képviselő személye és a vélelme­zett bűncselekmény között nem kétséges, zak­latás esete nem forog fenn, javasolja tehát* a t. Képviselőháznak, hogy Milotay István or­szággyűlési képviselő menlelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzá­szólni? (Nem!) Ha,szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a men­telmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Milotay István ország­gyűll'lsi képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügybem felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 853. szá­mú jelentése Milotay István képviselő úr men­teimi ügyében. Az előadó urait illeti a szó, vitéz Váczy György előadó: T. Képviselő­ház! A budapesti kir. főügyészség Milotay Ist­ván országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kértei mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék vádtanácsának megkere­sése szerint Miliők Sándor, a »Népszava« cimü politikai napilap felelős szerkesztője főmagán­vádló feljelentésére nevezett képviselő, mint felelős.szerkesztő ellen a bíróság büntető eljá­rást indított az »Űj Magyarság« című politi­kai napiláp 1942. évi január 6-án megjelent számában »Most már kétségtelen« cím alatt megjelent cikk tantalma miatt. A szóbanforgó hírlapi közlemtéiny névte­lenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pe­dig a cikk szerzőjét felhívás elleniéire sem ne­vezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hír­lapi közleményért Milotay István országgyű­lési képviselő, felelős szerkesztőt terheli a sajtó­jogi felelősség. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes helyről érkezett, zaklatás esete

Next

/
Thumbnails
Contents