Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.
Ülésnapok - 1939-357
193 Az országgyűlés képviselőházának 357. Ebben az ügyben a képviselőház nevezett képviselők mentelmi jogát a mentelmi bizottság 727. röpívszámú jelentése alapján 1942. évi október 29. napján tartott 299. "ülésében felfüggesztette. Ezen mentelmi bizottság jelentéséiben az első hírlapi közlemény I. számmal volt megjelölve, melynek szerzője a nyomozás adatai szerint Rajniss Ferenc országgyűlési képviselő volt, ennek folytán a I. alatti cikkért Rajniss Ferenc, a II. alatti cikkért pedig Oláh György képviselőket terhelte .a sajtójogi felelősség aSt. 33 §-a értelmében. A mentelmi jog felfüggesztése után teljesített nyomozás adataiból, azonkívül Rainiss Ferenc és Oláh György képviselők vallomáséból és a lefoglalt kéziratokból az arra illetékes hatóság .azt állapította meg, hogv Rajniss Ferenc nem csupán az I., hanem a II. alatti, Oláh György pedig nem csupán a II. sz. alatti, hanem az I. sz. alatti, cikkeknek mes-írásához hozzáiárult, a közlemény megjelentetne és közzététel ,az ő tevékenységével is történt és így mindketten mind a két cikknél szerzőtársak. Ehhez képest az 1914:XIV. te. 33 $* % bekezdése értedében a mentelmi bizottság 727. számú jelentésében I. és II. számok alatt megjelölt mind a két cikkért, mindkét képviselőt terheli a sajtójogi felelősség. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés^ illetékes hatóságtól érkezett, t/m összefüggés nevezett képviselők és a vélelmezett bűncselekmény között ^ nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t, (Kiepviselőháznak, hogy Rajniss Ferenc és Oláh György országgyűlési képviselők mentelmi jogát megjelölt ebben az ügyben függessze fel. Ebben az ügyben is kisebbségi véleményt terjesztettek elő Nagy László és Mosonyi Kálmán képviselő urak. A kisebbségi vélemény a következő (olvassa): »Rajniss Ferenc és Oláh György országgyűlési képviselők 859. számú mentelmi ügyében indítványozzuk, hogy a Ház Rajniss Ferenc és Oláh György képviselők mentelmi jogának felfüggesztését mellőzze, mert az eddig lefolytatott eljárás adatai szerint a képviselő uraknak az ügyhöz közük nincs és az iratok (hiányosak, tehát zaklatás esete forog fenn-« Elnök: Nagy László képviselő urat, mint a kisebbségi vélemény előadóját illeti a szó. Nagy László, a kisebbségi vélemény előadója: T. Ház! Ez az ügy, amelyről most beszélek, már a mentelmi jog egy szuperlatívusz jog kérdése. Tudniillik nem kérdéses, hogy a bírói megkeresés mellől hiányoznak a kihallgatási jegyzőkönyvek. Ennek az ügynek első részében Rajniss Ferencet és Oláh Györgyöt a mentelmi bizottság már kiadta, ennélfogva őket a rendőrség és a vizsgálóbíró kihallgatta. E kihallgatások kapcsán kiderült, hogy Rajniss Ferencnek és Oláh Györgynek magához a eilkkhez az ég világon semmi köze sincs.. Ezek a jegyzőkönyvek hiányoznak, amint ezt a menteiimi bizottság tárgyalása előtt hivatalosan is megállapítottuk* Bocsánatot kérek, hiányos iratok alapján képviselőket kiadni, ez tökéletesen lehetetlen. Ez a zaklatás tipikus példája, (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ha most ebből az ügyből is pártkérdést méltóztatnak csinálni és ezen az alapon dönteni, akkor engedjék meg, hogy én a. mai ügyek közül — amit eddig elkerültem. ülése 1943 december 17-én, pénteken. például előhozzak kettőt, hogyan lehet dolgokat, mentelmi ügyeket tárgyalni, elintézni. Itt ván például gróf Pálffy József országgyűlési képviselő úr ügye, akit azzal vádolnak, hogy a Fehér György-utca 12. szám alatti félemeleti lakásában az éjjeli órákban több ízben hangos társaságot és cigánybandát vitt fel és a zaj a szomszéd házba is áthallatszott. Szóval mula-tozott. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a nevezett képviselő személye es a vélelmezett bűncselekmény közt ugyan nem látszik kétségesnek, decivel a tényállás hiányos — nem tudom milyen tényállást kellett volna adni, .annyi volt, hogy cigánybandát vitt fel, mulatozott, ez benne van az iratban, dáridót csinált, zavarta a szomszédokat, a tényállás tehát teljesen tökéletes — és zaklatás esete forog fenn, javasolják, hogy ne adják ki. T. Ház! Az én ügyemben, amelyet itt védek s amelyet itt képviselek, ebben csakugyan hiányosak az iratok, mert nincsenek meg a vállomási bírói jegyzőkönyvek és kiadást javasolnak; viszont Pálffy József ügyében nem tettek javaslatot kiadására azért, mert hiányosak az iratok, holott szerintem nem azok s erről bárki megfiryőződést szerezhet. Ilyen tehát, az elintézés akkor, ha' a mentelmi jogot nem személytelenül nézik, tekintet nélkül arra. hogy a képviselő úr hol ül, hanem azt úgynézUc, hogy ez a képviselő kormánypárti, a másik ellenzéki. , Tudok egy másik esetet is mutatni. Ma tárgyaljuk. Ez Király József képviselő ügye A főszolgabíró a megkeresés szerint közszükségleti cikkek jogellenes elvonása miatt kéri nevezett képviselő ellen a büntető eljárás lefolytatá SÊlîTcl et kiadást. Nem adják ki, mert azt mondiák, hogy a megkereséshez^ semminemű melléklet nem volt ésatolva. Király képviselő urat tehát a közszükségleti cikkek joe-ellenes elvonása miatt nem lehet kiadni »merékletek« híján, itt pedig hivatalosan megállapítottuk, hogy nincsenek ott a vallomások, tehát a Írattok hiányosak, azonban pártkérdéssé 1 téve a dolgot, ki akarják adni Rajnisst és Oláh Györgyöt, Itt is arról van szó, hogy tessék ideadni az iratokat, mert különben ez tipikus zaklatás esete. Nagyon kérem a t. túlol diait, méltóztassék szakítani azzal a gyakorlattal, hogy a pártállás alapján méltóztatnak a dolgokat elintézni. Itt a, képviselői jogról van szó. Itt is csak azt mondhatom, hogy hodie mihi, eras tibi. Súlyos következménye lesz annak, ha a mentelmi jog kezelésének a gyakorlatába politikát, pártkérdést viszünk. Nagyon kérem, méltóztassék ,a kisebbségi véleményemet el- , fogadni. Elnök: Szólásra következik 1 ? Arvay Árpád jegyző: Hunyadi-Buzás Endre! Elnök: Hunyadi-Buzás Endre képviselő urat illeti a szó. Hunyadi-Buzás Endre: Igen t. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy ehhez a kérdéshez pártom megbízásából egészen röviden hozzászóljak. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon,) Mindenekelőtt meg kell állapítanom azt, sehogy sem tudom indokolni, sőt majdnem azt mondhatnám, sehogy sem tudom megérteni sem, azt az álláspontot, amelyet az előttem szólott igen t. képviselőtársam itt annyira hangsúlyozott, amikor azt mondta, ihogy ezeket a kérdéseket pártszempontból bírálja el a kép-
