Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.

Ülésnapok - 1939-357

194 Az országgyűlés képviselőházának 357. ülése 19Í3 december 17-éh, pénteken. várta volna a kiküldött magasrangú bizottság tárgyalását, illetőleg annak jelentését és ha megvárta volna, hogy akár iaz igazságügyminiszter úr, akár a miniszterelnök úr azután itt a Házban jelentést tegyen az ügyről, akikor még talán némi.

eg igaza volna Nagy László képviselőtársaninafk, Rajniss képviselő úr azonban innen a Háziból maga vitte ki ezt az ügyet, amikorj mindezeket az intézkedéseket nem várva be, nyilt levélben a nagy nyilvánosság elé vitte az ügyet, amit már nem lehet politikai ténykedésnek nevezni, mert ez inkább újságírói vagy közírói tevékenység. De h% ezt csak tisztán politikai ténykedésnek tekinteném is, akkor is nézzük meg, hogyan áll az ügy. Itt rá kell mutatnom arra, hogy mi a mentelmi jog lényege. Mindnyájan tudjuk, hogy kettős védelmet jelent. Egyrészt azt a védelmet jelenti, hogy ha egy törvényhozó itt a Házban vagy Házon kívüi törvényhozói minőségben mond vagy tesz valamit, ezért csak maga a Ház vonhatja felelősségre. Ha pedig nem törvényhozói minőségben, nem mint olyan tesz vagy mond valamit, azért csak a Ház előzetes engedélyévé! állítható bíróság

1 elé. Még abban az esetben is, amikor itt a Házban felszólalás vagy interpelláció keretében történik a Ház tagját vagy a Házon kívül álló közhivatalnokot, hatóságot érintő sértés, <amikor tehát a Ház maga vonhatja felelősségre a képviselőt, az a helyzet és akkép rendelkeznek a házszabályok, hogy ebben az esetben is az ilyen sértő_ képviselőit a mentelmi bizottság arra utasítja, hogy Házon kívül ismételje meg kijelentését azért, hogy az egész eljárást bírói útra lehessen terelni. A képviselőház, illetőleg a házszabályok még politikai ténykedés esetén is, itt ia Házban elhangzott sértő kijelentésekért is a büntetés és megtorlás jogait a rendes bíróságra ruházzák át, Még inkább áll ez az eset akkor, ha nem expressis verbis politikai tevékenység körében történik az a sértés, hanem azonkívül egy újságírói vagy közírói tevékenység keretében

1 nyilt levélben. Ha tehát beszereznők is ezeket az iratokat, azokból sem állapíthatnánk meg mentességre jogcímül szolgáló politikai tevékenységet. A Házesak azt állapíthatja meg, hogy az inkriminált sajtóközlemény sértő-e és forog-e fenn zaklatási De ha az iratok a valóságot bizonyítanák, a képviselőháznak nincs módjában ezt <a. valóságot sem megállapítani, mert ez meg már egy^ büntethetőséget kizáró ok és ennek niegál'apításia tisztán bírói feladat körébe tartozik. Hogy zaklatás forog-e' fent, azt megállapíthatja a képviselőház, azonban ebben az esetben zaklatás nem forog fenn, mert a mentelmi bizottság és a Ház állandó gyakorlata szerint a sajtórágalmazás útján elkövetett bűncselekményekért a Ház az elkövető képviselőt mindig kiadta. így áll tehát jogilag, közjogilag a helyzet. Én azonban azt, hogy zaklatás nem forog fenn, még egy »ad hominem argumentummal is igazolni tudom. Amikor ennek az ügynek egy kis előzményét, illetőleg mellékhajtását tárgyaltuk egy mentelmi

: ügy keretében és pedig a • 299. számú ülésünkön, amikor a Rajniss képviselő urat és Oláh György képviselő urat azért kérték ki, mert ebből a nyilt levélből egyes szemelvényeket közöltek lapjukban, akkor éppen Nagy László képviselőtársunk szólalt fel az ellen, hogy kiadja a Ház ezeket a képviselő urakat És akkor, mivel kiadta, egy következő, ugyancsak ezzel összefüggő ügyben ugyancsak Nagy László képviselőtársunk betűszerint a következőket mondotta (olvassa): »A szavazás eredményét — tudniillik az előző mentelmi ügyben — annak tulajdonítom, hogy talán a képviselő urak nem értik egészen világosan azt, amit én iparkodtam egészen világosan megmagyarázni. Nem arról van szó, hogy Rajniss Ferenc képviselőtársunk ki akar bújni a bírói eljárás alól. Nem erről van szó. Rajniss Ferenc külön kérte, jelentsem be azt, hogy a nyilt levélért bármikor készséggel áll a bíróság éllé és bizonyítja abban tett állításait.« (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Most is ezt mondja!) Ebből .az következik, hogy Rajniss Ferenc képviselőtársunk maga sem lát zaklatást abban, ha kiadjuk (Zaj a szélsőbaloldalon,) és Nagy László képviselőtársunk sem látott benne f zaklatást, s amikor azt kérte, hogy az egész nyilt levél legyen inkriminálva, iaz egész nyilt levélért legyen kiadva Rajniss képviselőtársunk. Én tehát azt hiszem, most nem tagadhatjuk meg ezt a kívánságot sem Rajniss Ferenc, sem '' Nagy László képviselőtársunktól, hogy Rajniss Ferenc képviselőtársunkat kiadjuk. Ezért szerintem az a hegyes, ha a mentelmi bizottság javaslatát fogadjuk el. (Helyeslés és Űxps a inbbolrkdcm. — Zaj a széhőbaloldalon. — Maró thy Károly: Nagylelkűek!) Elnök: Kíván még valaki a jelentéshez hozzászólni! (Nem.) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. (Nagy László szólásra jelentkezik.) Milyen címen kér szót a képviselő úr? (Nagy László; A házszabályok 141, § (2) bekezdésének a) pontja alapján, a zárszó jogán!) A képviselő urat a. szó megihleti. Nagy László, a kisebbségi vélemény előadója: T. Ház! Elsősorban Tornyos képviselőtársam beszédlének befejezésével kell foglalkoznom. Őszintén kijelentem, hogy ennek az ügynek a parlamenti tárgyalása során mindent vártam, de azt nem váriam, amit Tornyos képviselő úr most mondott, (Felkiáltások a jobboldalon: Miért?) mert én oly világosan, magyarul, félre nem érthetően mondtam most is, hogy ez az ügy végső formájában Rajniss Ferenc és az én felfogásom szerint,^ továbbá pártunk felfogása szerint bírói elintézésre tartozik, (Incze Antal: így kezdte! — Felkiáltások a jobboldalon: Azért adjuk ki! •— Zai) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Incze Antal képviselő urat kérem, maradjon csendben!. Nagy László, a kisebbségi vélemény előadója: A kisebbségi vélemény nyomtatásban tartalmazza a dolgokiat. Nem arról van szo tehát, hogy a bírói eljárást akarja a kisebbségi vélemény 'megakadályozni, hanem arról van fezé, hogy amíg ez az ügy egy néhai miniszterelnök által tett, a kormánya által és az utódja által fenntartott politikai Ígéretnek megfelelően itt a Házban nincs tisztázva, (Incze Antal: Ez a lényeg! Ez nem párt kérdés!) addig lehetetlenség, hogy bűnvádi úton folyjon eljárás, mielőtt maga a Ház az ügyet politikailag tisztázta volna. (Felkiáltások a jobboldalon: Szavazzunk! — Incze Antal: »Szavazzunk!« Azt tudjuk! — Matóthy Károly: Meggyőződés nem kell, csak »szavazzunk«?) Elnök: Incze Antal képviselő urat ismételten kérem, maradjon csendben! , Nagy László, a kisebbségi vélemény előadója: Elvégre a parlament többségi alapon áll, a túloldal többségben van, tehát az lesz a döntés, amit a túloldal akar, Én nem