Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.

Ülésnapok - 1939-357

Az országgyűlés képviselőházának 357. jelentését, nemhogy Kajniss abban a helyzet­ben lett volna, hogy kisebbségi vélemény t csa­tolhatott volna hozzá, mert hiszen pontosan nem is tudja, mi foglaltatott benne. Nagy vo­násokban tudja, hogy — amint már voltam bá­tor utalni rá — súlyos megállapítások voltak az igazságügyminiszter úr jelentésében- A Laky akkori közellátási miniszter úr által lefolyta­tott vizsgálat eredményét sem ismeri a Ház, mert azt soha senki nem ismertette. Szabó László és társai ügyében nincs bírói ítélet, mert jelenleg tárgyalja ezt az ügyet a pest­vidéki törvényszék, tehát még elsőbírói stá­diumban van. Nem ismeri a Ház Vladár Gá­bor kúriai tanácselnök úr elnöklete alatt ki­küldött; fegyelmi bizottság javaslatát sem pon­tos mérteikben, mert nem elegendő az, amit az Esti Újságból tudunk és amit Incze Antal annakidején itt ismertetni szíves volt. Kétségtelen tény, hogy néhai Teleki Pál miniszterelnök iir kötelezettséget vállalt, hogy ezeket a. Ház elé fogja hozni és a Házat pon­tosan fogja tájékoztatni. Az is kétségtelen, hogy ez az ügy politikailag nincs lezárva, mi­után a Ház nem volt aban a helyzetben, hogy ennek az ügynek politikai vonatkozásait a mai napig megismerhesse. Ha méltóztatott figyelni arra, hogy a nyilt levél 1941. március 18-án keltés a felhatalmazást, a bűnvádi eljárás meg indítására Rajniss Ferenc ellen a kormány csak 1942 október 3-án, ' tehát jó másfél év­vel későbben adta meg, kétségtelen, hogy úgy a Teleki-kormány, mint a Bár dossy-kormány kötelezőnek 'tartotta a Ház előtt tett ígéretét és nem akarta engedni bűnvádi eljárásra az ügyet addig, amíg ennek az ügynek a politi­kai vonatkozása itt ebben a Házban teljesen és tökéletesen tisztázva ninos, mert addig a Ház nem lehet abban a helyzetben, hogy meg­ítélje, hogy ez az ügy olyan-e, amely bírói el­járás elé tartozik vagy pedig elintézhető poli­tikai síkon. T. Ház! Teleki Pál hagyatékához a Bár­dossy-kormány is tartotta magát, a Kállay­kormány pedig 1942 október 3-án adta meg a felhatalmazást. Most idekapcsolódik az ügynek a második, az igazságügyi része. Itt bőségesen szolgáltat­tam adatokat úgy az Enyedy-ítélettel kapcso­latban, mint a Szabó László és társai ügyével kapcsolatban, hogy bizonyos dolgok történtek. En ezekre most nem akarok kitérni, ellenben az a tény, hogy az Enyedy-féle ítéletben benne van, hogy a vizsgálóbírót azért is bűnösnek mondották ki, inert a tanuknak a titoktartás alól való felmentését nem kérte é& így hall­gatta őket ki. Ebből pedig következik, hogy ki van téve ez az ügy, ha bíróság elé megy, an­nak, hogy a kormány nem menti fel a tanukat a titoktartás kötelezettsége alól és nem bo­csátja a bíróság rendelkezésére azokat a poli­tikai, fegyelmi és büntető iratokat, amelyeket a Ház sem ismer, mert ide sem adta és a bíró­ság öJjS sem fogja adni, ennélfogva születhetik egy ítélet, amely ítélet lesz ugyan, de a tárgyi igazságot nem fogia szolgálni. ÍVajna Gábor: Voltaik már ilyenek is!) Tehát fenyegeti ez a veszély ezt a képviselőtársunkat. Azonkívül az ügy politikailag nincs lezárva. Lehetetlennek tartom azt, hogy a Ház saiát tagját — egészen közömbös, hogy azt Rajniss Ferencnek, Oláh Gvörgynek vagy akárkinek hívják — kiadja Mrói eliárásra az előtt, mielőtt saiátmaga az ügyben tisztán nem lát. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon,) Ez az ügy a parlamentben ülése 1943 december 17-én, pénteken, 193 kezdődött, innen indult el, itt kell ennek elő­ször politikailag lezáródnia és ha lezáródott, akkor igenis, helyes, hogy átmegy az ügy a bírósághoz. De ehhez a Háznak is kell ismer­nie az összes adatokat és a bíróságnak is kell ismernie az adatokat. (Ügy vwi! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Lehetetlen helyzetbe kerül maga a Ház, ha egy tagját kiadja úgy, hogy utána sem a tanuk nem tudnak vallani, mert nem kapnak felmentésit, sem az iratok nem fog­nak rendelkezésre állani. És méltóztassanak figyelembe venni, hogy ha visszaadj ulk ezt az ügyet, nem késünk azért semmit, mert a Szabó László és társai ügy most folyik, tehát csak elemi kötelesség, hogy ennek az ügynek az iratait beszerezze a bíróság, azt pedig nem tudja addig beszerezni, amíg jogerős ítélet nem születik. Es ha a kormány gondolkodha­tott másfél esztendőn keresztül azon, hogy a felhatalmazást 'egyáltalában megadja-e, akkor nem származik késedelem abból, ha a mentelmi bizottságnak visszaadjuk és elősegítjük ezek­nek az iratoknak a beszerzésével egyrészt az ügy politikai tisztázását, másrészt pedig azt, hogy képviselőtársunk ne kerüljön olyan helyzetbe, hogy megkötözve a bizonyítási lehetőség tekintetében álljon a bíróság előtt, ami a zaklatás kétségtelen ténye lenne. Nem akarok precedensekre hivatkozni, csak utalok arra, hogy a mai mentelmi tárgyak között is vannak olyan ügyek, amelyekben nyilvánvaló a bűncselekmény fennforgása, a mentelmi bizottság azonban helyesen arra az álláspontra helyezkedik, hogy zaklatást lát fennforogni és nem adja ki az illető képviselő­társunkat. Ilyen például Jodál képviselőtár­sunk előkerülő ügye s van még nias ilyen ügy is a tárgysorozaton. En itt nem azt toérem, hogy ne adjuk ki Rajniss Ferencet, hanem azt kérem, hogy ezeket az iratokat a Ház szerezze be. a Ház lásson az ügyben politikailag tisztán és ha tisztán látott, ám adia ki a bíróságnak. Mély tisztelettel kérem a Ház tagjait, méltóz­tassanak ennek az ügynek ezt az érdemi részét észlelni, méltóztassanak észlelni, hogy nem a bíróság elől való menekülésről van szó, hanem a becsületes tisztánlátásról. Kérem, hogy en­nek alapján méltóztassanak a {kisebbségi véle­ményt elfogadni és az ügyet a mentelmi bizott­ságnak visszaadni. (Helyeslés a szélsőbalolda­lon.) Elnök: Szólásra következik? Árvay Árpád jegyző: Tornyos György. Elnök: Tornyos György képviselő urat illeti a szó. Tornyos György: T. Ház! Az előadó úr által ismertetett kisebbségi vélemény bizonyos iratoknak beszerzését kéri abból a célból, hogy ezeknek alapján politikailag lehessen letár­gyalni itt a Házban ezt a fkérdíést és megálla­pítani, vájjon itt a Házban kell-e azt végkép elintézni vagy pedig az egészet "bírói eljárás alá kell bocsátani. Szerény véleményem sze­rint ezeknek az iratoknak beszerzése semmivel sem mozdítjai elő az ügy elintézését. (Ellent­mondások à szélsőbaloldalon.) .Ki fogom fej­teni, hogy miért, méltóztassanak türelemmel végighallgatni. Azzal az állásponttál még egyetértek némileg, hogy ez az ügy itt a Házban indult meg éspedig egy interpelláció folytán, amit Rajniss képviselőtársam tartott itt a Házban ós ha megmaradt volna azon a vonalon, ame­lyen elindult és Rajniss képviselő úr is meg-

Next

/
Thumbnails
Contents