Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.

Ülésnapok - 1939-357

À& országgyűlés képviselőházának 357. a) Minthogy a 42 tagú országos bizottság az 1931. évi XVI. te. 7. §-ának (3) bekezdése értelmében általános vonatkozású és átfogó jelentőségű kérdések tárgyalására is hivatva van, a képviselőházi házszabályoknak a bizottsági tárgyalások keretében a felszólalások időtartamát megállapító rendelkezései netm alkalmazhatók szigorúan, hanem a bizottság elnökét megilleti az a jog, hogy a képviseiTőházi házszabályok 49. §-ának (2) bekezdésében meghatározott időtartamon túl is a beszédidő meghosszabbítását engedélyezze. b) Minthogy a 42 tagú országos bizottság az országgyűlés elnapolása, sőt feloszlatása esetén is gyakorolja működését, a képviseilőház házszabályainak 53. §-a (1) bekezdésében foglalt szabályát is értelemszerűen kell alkalmazni, vagyis az idézett szabály szövegének az a megszorítása, hogy »kivéve, ha a Ház akár saját elhatározásából, akár az arra illetékes alkotmányos tényező által elnapoltatott«, a 42 tagú országos bizottságra vonatkozólag nem nyerhet alkalmazást. Végül a 4. pont szerint mindaddig, míg az evégből szükséges törvényhozási, illetve kormányzati intézkedések megtehetők lesznek, a 42 tagú országos bizottság átmenetileg javasolja, hogy a gazdasági és hitelélet rendjének és a itermelés folytonosságának, nemkülönben az államháztartás egyensúlyának biztosítását célzó mindazok a rendeletek, amelyek kibocsátására az 1931. évi XXVI. te., illetve az annak hatályát meghosszabbító törvénycikk kellő felhatalmazást adnak a kormánynak, a 42 tagú országos bizottságnak minden esetben bemutattassanak. Kérem a t. Házat, méltóztassék a jelentést tudomásul venni, * Elnök: Kérdem, kíván-e valaki a jelentéshez hozzászólni? Boczonádi Szabó Imre jegyző: Senki sincs (feliratkozva* ; Elnök: Minthogy senkisem kíván szólani, a vitát bezárom. AÄ igazságügyiminiszter úr kíván szólani. (Halljuk! Halljuk!) Radocsay László igazságügyminiszter: T. Képviselőház! Tisztelettel bejelentem, hogy a m. kir. kormány a 42-es bizottság jelentésében foglalt javaslatokat teljes egészében magáévá teszi. Anni az első pontot illeti, — méltóztatnak tudni, miután, a letárgyalt törvényjavaslat tárgyalása során az előadó úr már bejelen'tette a t Háznak — a javaslat részletes tárgyalása során egy új 3. § beiktatásával, azt hiszem, az 1. pontot közmegelégedésre elintézzük. Ami a 2. pontban foglalt azt a javaslatot illeti, hogy mondassék ki házhatározat formájában az, hogy a 42 tagú országos bizottság tagjait megilleti a teljes mentelmi jog, tehát mind a két vonatkozásban a teljes mentelmi* jog akkor is, amikor a Ház fel van oszlatva és tovább folytatja a bizottság a törvény alapján működéséit, ehhez is a legnagyobb öröniímel hozzájárul a kormány és semmi észrevétele nincsen, bár ez önként következik abból a tényből, hogy törvény rendelvén el a bizottság további működését, nem férhet kétség ahhoz, hogy a tagokat a mentelmi jog teljessége megilleti. Mégis helyesnek és szükségesnek tartom a határozatot már csak azért is, mert viszont ennek a pontnak második mondatában foglalt az az intézkedés, hogy szükséges megállapítani ülése iHB december Í7-en, pénteken. 191 egy szervet, amely a mentelmi bizottság és a Ház jogkörét gyakorolná a meghosszabbítás ideje alatt, ez kétségtelenül fennáll és miután ezt úgyis szabályozni kell házhatározattal, egészen természetes, hogy a házhatározatban is kimondassék a bizottság tagjait megillető mentelmi jog. Ami a 3. pontot ' illeti, ez tisztán a házszabályok alkalmazására vonatkozó internus joga a t, Háznalk, amely előtt a magyar kormány természetesen tisztelettel meghajlik és helyesli ezeket az intézkedéseket. A 4. pontra vonatkozólag a tegnapi ülés során voltam bátor a kormány álláspontját kifejteni. Ahhoz, hogy a 36 tagú országos bizottság elé előzetesen is betérjeszlhetők legyenek a kormány rendeletei, jogszabály nem szükséges, mert hiszen a honvédelmi törvény, amely ugyanazt írja elő, hogy utólagosan kell bemutatni, nem zárja ki az ellenkezőjét, ennélfogva ehhez jogszabályalkotásra^ szükség nincsen. Hasonlóképpen nem szükséges azt sem jogszabállyal megálllapítani, hogy a két bizottság működésének összhangbahozatala iránt a kormány valamilyen intézkedést tegyen. Ez önmagától következik, miután a kormány is belátta annak szükségességét, hogy az olyau rendeilettervezétek, amelyek ugyan a honvédelmi tör-, vény értelmében csak a 36-os bizottság elé volnának terjesztendők, abban az esetben, ha a gazdasági és hitelélet rendjét vagy az államháztartás egyensúlyát vagy a termelés folytonosságát is érintik, a 42-es bizottságnak is bemutattassanak. Ezt a kormány már az utóbbi időben, amióta a 42-es bizottság ezen jelentésének birtokában van, amúgyis gyakorolja és fogja gyakorolni a jövőben is. Sőt az ellen sincsen semmi kifogása a kormánynak, ha ezt is méltóztatnak házhatározat formájában kimondani. Azt hiszem, ezzel a kérdés teljes egészében rendezve van. Tisztelettel kérem, hogy a jetlentést ilyen értelemben méltóztassék tudomásul venni. (Helyeslés jobb. felől és a középen.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 42-es országos bizottságnak most tárgyalt jelentését tudomásul venni? (Igen!) A Ház a jelentést tudomásul vette. Következik napirendünk szerint a men^ telmi bizottság 858. számú jelentésének tárgyailása Eajniss Ferenc képviselő úr mentelmi ügyében. vitéz Váczy György előadó urat illeti a szó. vitéz Váczy György előadó: T. Képviselő ház! A budapesti kir. főügyészség Eajniss Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését • kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék megkeresése szerint nevezett képviselő mint szerző eitlen a bíróság büntető eljárást indított a »Nyilt levél gróf Teleki Pál m. kir. miniszterelnök úrhoz dr. Kacs óh Bálint v. árkormánybiztos, kereskedelmi állam'titkár ügyében. Irta: dr. Rajniss Ferenc országgyűlési képviselő« felirat alatt megjelent röpirat egyes kitételéi miatt. Az egész nyilt Tevéi inkrimináltatott és a cikk egész tartalma az 1941 :XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. § (2) bekezdésének 1. és 2. pontjai szerint minősülő és a 9. § 6. pontja értelmében felhatalmazásra hivatalból üldözendő. Kacsóh 29*