Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.
Ülésnapok - 1939-356
18 4 Az országgyűlés képviselőházának 356. kormány figyelmét erre és óvá kell intenem mindenkit attól, hogy ezt a kérdést feszegessük, imierfcha a magyar nemzet lelki egységét fenn akarjuk tartami, akkor, eat a kérdést nem lehet tárgyalnfunik, mert ennek a kérdésnek ebben a formában való tárgyaiásta nem, felel meg a mai pillanatban a nemzet érdekednek. (Eiéuk hel'Jjesilás és taps a szélsőbalo dalon. — Baky László: A fond várnagyi méltóságok személyé 'ben sem!) T. Ház! Ezzel szemben Rajniss Ferenc képviselőtársam leszögezte a mi állásponttunkat, amely ma, azt hiszem, az egyetlen; lehetséges álláspont: mi a törvényes kormányzói intézmény elvi alapján állunk. (Élénk helyeslés és taps a Ház minden oldalán.) Most pedig mint ellenzék, tisztelettel kérem ai miniszterelnök urat, legyen szíves intézkedni abban a tekintetében, hogy ennek, a kérdésnek nyilvános tárgyalása Jezárasséik, a parlamenti fórumoiko,n is és máshol" is, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) mert higgye el, hogy ha tekintélyével, a magyar miniszterelnök »tekintélyéveli e kérdés tárgyalásának véget veit, igen jó szolgálatot fog te tini nemzetének (Helyeslés à szélsőbaloldaiom) és e jó szolgálatának elismerésében mi is teljes mértékben részt fogunk venni. (Ügy vam! Úgy van! a szélsőbaloldalon.) T. Ház! Beszédem végére értem. Néhány érdekes szempontra ,aa idő rövidsége miatt nem tudtam rámutatni, de méltóztassék megengedni, hegy azok után, amikét már elmondottam, annak ai kérésiemnek adjak kifejezést, hogyjnielőtt a t. Ház votumát leadja, gondosan mérje le, hogy azt a felhatalmazást, ameiiyet most tárgyalunk, megadja-e a kormánynak, igen, vagy nem. (Helyeslés.) Mert az a felhatalmazás igen nagy jelentőségű; ez a kormánynak kezébe legalább ekkora hatalmat ad, mint az a jtamaslalt, amelynek tárgyalásáig ezt megelőzőiéi fejeztük be. Érau tisztelettel arra< kérem a t. Házat, hogy amennyiben megadja ezt a felhatalmazást, akkor vegye tekintetbe és fontolja meg azokat a szempontokat, amelyeket kifejteni bátor voltam; tegye meg a miniszterelnök úr azt a ny ilatkjozatot, amellyel a parlamentben helyreálltja azt a légkört, amely szükséges ahhoz, hogy az elvi álláspontoknak következetes és néha talán keményi képviseletével együttes munkát tudjunk a nemzet érdekébén végezni és azt is kénem, hogy azokat a kéréseket, amelyekéit a törvényjavas át kiegészítése tekintetében és az ország nyugalmának biztosítása érdekében! a miniszterelnök úrhoz intéztem, méltóztassék teljesíteni. A javaslatot nem fogadolmi el, (Élénk helyeslés és taps a szélsőbalöldalon. — A szónolkiof sokam ii'.âvozlïfc.) Elnök: Kíván még valaki a javaslathoz hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. \z 'igaizságügyminiszteir úr kíván szólni. Radocsay László igazságiigyminiszter: T. Képviselőház! (Hátijuk! Haljuk! jobbfdől.) Tisztán csak, mint a javaslatot egyébként hivatalosan képviselő távol vo'lt miniszterelnök úr helyett képviselő sizíakminiszter vagyok bátor néhány rövid megjegyzést 'tenni a felszólalásokra. A négy napén át tartott vita ideje alatt csaknem végig jelen voltam és ái szónokoknak csaknem mindegyikét' nagy érdeklődéssel és figyelemmeilll! hallgattam. Ennek a javaslatnak tárgyalása során rendkívül érdekes, magasszínvonalú, majdnem kizárólag komoly kérdési lése 1943 december 16-án, csütörtökön. seket tárgyaló vita folyt gazdasági problémákról, közellátási kérdésekről, szociálpolitikáról, kultúrpolitikáról és hallottunk egy-két rendkívül érdekes és nagyon szép nemzetpolitikai fejtegetést is, magáról a javaslatról azonban rendkívül kevés sző esett és ez engem, íha nem tartanám ildom-osnak, hogy egy ilyen nagyon komoly vita vezéri, mint a javaslatot képvi»*lő szakminiszter, én is felszólaljak, abíba a könnyű helyzetbe hozna, hogy egyszerűen kérjem a javaslat elfogadását. Még azí ellenzéki felszólalások között is volt több, amelyben kifejezésre jutott — éppé»' az imént is Imrédy t. képviselőtársam részéről, azutáni Kuinder Antal és Németh Andor képviselőtársaim részéről, — hogy bár ellene iratkoztak fel a javaslatnak és nem is fogadják el, elvileg magát a javaslatot nemcsak hogy nem kifogásolják, hanem amint például Kunder képviselőtársam és úgy emlélfcszeimi, Imrédy képviselőtársam is mondotta, elvileg helyesnek cs szükségesnek tartják. (Kunder Antal: Csak más kormányt szeretnénk látni, amely végrehajtás — Derütség.) Igen, ezt tudom. Nagyon termjészetes, hogy ez tisztán bizalmi kérdés és nem is -foglalkoznám ezzel a kérdésísel, ha nem 'i'ttl volna mégis az egyik párt. vezérszónokának felszólalásában egy rész, amelyben elvileg helyietzkedetit! szembe' a javaslattal. Erre leszek kénytelen kisisé bővebben reflektálni. Az, hogy ki-ki pártállása, szerint elfogadja-e vagy neim fogadja el a javaslatot bizalmi alapon, az természetesein egyéni, illetve pártkérdés. Azért nem alkarom Szöllősi igen t. képviselőtársamnak a; javaslattal szemben elmondott elvi felszólalását megjegyzés nélkül hagyni, mert ezzel, azt a látszatot kelteném, mintha hallgatólag elismernők, hogy van benne valami. Nevezetesen azt mondotta, a javaslatot elvileg sem tartja helyesnek azért, mert az a javaslat a kormánynak eszközt adna arra, hogy félreállítsa, félretegye a parlamentet. T. Ház! Azt hiszem, nem tévedek, ha elsősoriban azt állapítom meg, hogy a kormány, amely a parlamentet- félre akarja tenni, nem azzal kezdi, hogy a parlamenttől felhatalmazást kér arra, hogy a maga jogszabályalkotási, rendeletalkotási körében jogosan és alkotmányosan járjon el (Mozgás a szélisőbaMdalon.); másodsizor, ha egy kormány félre akarta állítani a parlamentet és egy ilyen felhatalmazást ad infinitum kér, akkor talán meg érthető az a gyanú, hogy azért kérte a felnatail L mlazást, hogy félreállítsa a parlamentet, de . amikor a kormány kifejezetten csak: egy ev tartamára, tehát korlátozott időre kén a (felhatalmazást (Maróthy Károly: Aki időt nyer, életet nyer!), akkor azt hiszem, meg sem lehet kolmolyan azzal vádolni a kormányt, hogy nem akarja tisztele then tartani a parlament ellenőrzési jogát. Meg kell jegyeznem 1 , hogy igenis • szóban forgott anttiiaík lehetősége, hogy ennek a felhatalmazásnak időtartama a rendkívüli viszonyok tartamúra hosszabbíttasséfc meg, de a kormány, meggyőződésem szerint, nagyon he* •Ívesen és alkotmányosan, arra az álláspontra helyezkedett, hogy éppen alkotmányjogi szempontokból szükségesnek tartja, hogy a parlament ellenőrzési joga olyan körben^ miaradjon érintetlenül, -mint ahogyan az 1931. évi XXVI. te. annakidején! azt állapította meg, hogy a kormány egy év tartalmára; kap felhatalnnaziás't. Végül, ha egy kloirímáiiy félre alkarná tenni a
