Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.

Ülésnapok - 1939-356

Az országgyűlés képviselőházának 356. Az utána következő' első Teleki-kormány, nemkülönben a Beth'liein-féle rezsim, nézetem szerint inieim jó irányba vitte ai magyar poffiLtä.­kát. Valami kétarcúság! őszinteség hiánya mu­tatkozott már kezdettől fogva. (Mester Miklós: Ma is megvan!) Ez, megnyilvánult minden téren, politikailag, társadalmilag és gazdaság­politikai téreni is,, és> külöm kiiernejlietmí, hogy a zsidókérdésben is. Politikailag ""izolálva von­tunk, nam volt egy barátunk » az egyetlen, akibe kapaszkodhattunk- régi sorstársunk: Lengyelország volt, amely velünk is érzett, ámde egy eltein tétté s ; hatalmi csoportosulásba tagozódott iáikkor, bár súlyos ellentétei voltak az ugyanoda tartozó Csehországgal és Litvá­niával! is. Az általános európai; sőt világpolitikai helyzet azonban még körülbelül 1921 végéig folyékony volt, vagyis a győztesek között kiüt kőztek az imperialista-kapitalizmust jellemző ellentétek s ha nem, ás közvetlen egymás ellem;, de közvetett útion, mások által folytattak egy­mással háborút; amire példa "a török-görög há­ború, amely alkalommal Anglia támogatásával harcoltak a később megvert görögök. Ez alatt az idő alatt Magyarországnak is lehetett volna tenni valamit s ettől tartottak is ellenségeink, a körülöttünk megalakult utód­államok, de nem történt semmi, csak egy rosz­szul irányított propaganda működött és töb­bet ártott, mint amennyit használt, ami be is bizonyult a trianoni békekötés alkalmával. Ter­mészetes, hogy ennek a tragikus aktusnak sok más oka is volt, de az tény, hogy még a bí­ráskodó hatalmak felvilágosítását sem sikerült elérni, még földrajzi vonatkozásokban sem. Oka volt Trianonnak belső politikánk alaku­lása is, mert ez világszerte nagy támadásokra adott alkalmat. így a zsidókérdés szempontjából is. Ez is kétarcúságot mutatott és nem volt őszinte sem, mert hiszen amíg az utcán és a propaganda terén zajlott az antiszemitizmus, addig az előkelő keresztény vezető politikus urak egy része igen előnyös tárgyalásokat folytatott a zsidó kapitalizmus képviselőivel, cseppet sem antiszemita alapon. A kis zsidók húzták akkor is a rövidebbet, azonban amikor egy pregnáns zsidó kapitalistát, egy bankárt kelletlb igazolni, akit azzal vádoltak, hogy elő 1­segítette Kun Béláék pénzügyi politikáját, akkor keresztény, sőt antiszemita politikusok foglaltak helyet az igazoló zsűriben és igazol­ták is őt. Ez nem volt őszinte és rendes eljá­rás. Ugyanezek az urak bizonyára nem állot­tak volna rendelkezésre valami kis dolgozó zsidó igazolása céljából. Ez kirívóan mutatja az ellenforradalom és az antiszemitizmus igazi képét. A magyar irredentizmus szavakba fulladt, szent frázisokban hunyt el, mert ha voltak is olyan férfiak, akikben minden hadifáradság és csalódás ellenére is lett volna erő és áldozat­készség, ezeket az akkori kormányzat nem en­gedte cselekedni, mert félt a káros külpoliti­kai következményektől. Pedig egyedül csak a megszállott területeken valami fegyveres fel­lépés által teremtett fait accompli demonstrál­hatta volna a világ sorsát intéző körök előtt a magyarság életerejét és a megszállott terü­letek magyar népének hű gondolkozását. Ámde az akkori kormányzat nem akart, kockázatot. Sötétbe ugrásnak minősítette az irredenta ter­veket. Úgy látszott, mindezt csak azért tette, ülése 1943 december 16-án, csütörtökön. 169 hogy az 1919. végén és 1920. elején teremtett helyzetet stabilizálja. Hirdetni kezdték, hogy Csonka-Magyarország fogja betölteni Piémont szerepét, de én nagyon kételkedem abban, hogy valóban hitték-e ezt azok, akik hirdették. Két­ségtelen azonban, hogy a trianoni tragédiához saját hibánkon kívül nagymértékben hozzájá­rult ellenségeink aknamunkája és a legfelsőbb fokon intézkedők rosszindulata és tudatlansága, amit utólag magúk is elismertek emlékirataik­ban és a mai napig is folyton hallunk bizonyos mentegetőzéseket. De talán még Trianon! után is lehetett volna valamit tenni, mert hiszen a kisantant még nem alakult akkor meg, e. habár az utód­áiliamoiki között már kezdettől fogva megvoilt' bizonyos: szolidaritás 1 a magyarék elleni. -^ vol­tak közöttük érdekellentétek is; ® talá-ni lehetsé­ges Jett violna tai beniniünket körüljárással fenye­gető »vasgyűrű« elkeni valamit cselekedni. Vol­tak tervek a románokkal vagy a szerbekkel való megegyezésre, hiszen mi, mint meglehetős' iparral bíró ország, gazdaságilag szlnítie kiegé­szíthettük volna ezeket az agrárországokat, de a tervek elbuktak, egyrészt ellenségeink gyű­lölködő szeíllleme miatt, másrészt — ismétlem — siag'át'Os, politikai berendezkiedésünk folytán, is. Errenétzíve megemlíthetem mintapéldát azt. amit nekem egy vezető noimián politikus mon­dott, hogy unió esetén nem isi Mehetne magyar királlyá koronázni a, román királyt), mert az pravoszláv vallású és a magyar hercegprímás őt meg seim) koronázná. Különbeni a. ' húszas, évek elején még fennállt a Habsburg-kérdés és ez is akadály vol'ti, hogy imási dV^sztiát választ­hassunk. Az úgynevezett királypuccsokról le­hetrae még egyetmást mondani, de talán jobb ezekről nem beszé'ni, éppen, úgy. maint az ellen­forradalom bizonyos rejtelmeirőli, például a biankgassei 210 mi'Hó elrablásáról és ennek utó­körü' 1 bnényeiiről. (Hal'juh! Haljuk! a szélsőbal* o dalon.) A Bethlen-rezsim által azután végleg sta­bilizálódtunk és mint ma mondani szokás, kon­szolidálódtunk az, adott körülmények között. A konszolidációhoz hozzájárult bizonyára a Beth­len-kormánynak ta szociáldemokratapárttal ak­kor megkötött paktuma is, aimeüy — azt hiszem — a mai napig is fennáll bizonyos formában. (Derüvóség w széísőblw dalon.) Egyébként nemi tudom, hogy a tisztelt szélsőjobboldalinak miért van kifogása a szociáldemokraták hazafisága elleni Talán nem tartják elegendőnek, hogy nevüket megváltoizitatták, 1939-ben elhagyva, a »Magyarországi« jelzőt, csak »SzocnáJdeimokrata párt« lett! a párt neve. (vitéz Járass Andor: De Programmjukat fentartioáták!) De kijelentem, képviselő úr, hogy a leglelkesebb szavakkal méltatták Hiti a szociáldemokrata képviselő urak a szociáldemokrata: munkásságnak a hadi­termelés érdekében kifejtett, fáradozásait, sot tavaly íilyemllájban Kabók képviselő úr itt, kije­len etette, hogy ők leplezték le — a szociál­demokrata vezetők — a győri nagy slzabotázs­mozgalmat. (ZXŰ és élénk ellentmondások a gz T 'sőbaloldak)n.) és ezáltal —, wi™í mondotta — szörnyű szerencsétlenséget akadályoztak meg. Hát ha az uraknak még ez sem élés? hazafiság;, akkor nem tudom, hogy mi kell 1 ? (Zv\3 m szélsó­baWdailon.) Tessék a naolót megnézni, megvan a tavalyi nap'Óban. (Budipszky László: A napló sojkat elbír! — Horváth Géza: A vasasotthon­baini isi így beszélnek'?) • Elnök: Csendet kérek! Figyelmeztetem^ a képviselő urakat, hogy a házszabályokban pár­25*

Next

/
Thumbnails
Contents