Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.

Ülésnapok - 1939-356

Az országgyűlés képviselőházának 356. kirobbantására, mert az alaptényezők már régien megvoltak és magában az uralkodó kapitalista; rendszer természetében rejlettek, A kapitalizmus belső ellentmondásai, amelyek kiküszöbö-llieletlenek, időről-időre elkerüld hetetlcnül annyi gyúanyagot halmoznak össze, hogy ,aiz ellentéteik kiküszöbölését csakis fegyveres mérkőzéssel, vagyis háborúval lehet megkísérelni. A leszerelés, vagy a fegyverkezés korlátozása, amieilyről annyi Sz

ó esett az elmúlt években, vagy gyermekes ábrándok vagy pedig tendenciózus félne vezetések voltaik, mert hiszen a, fegyverkezés már csiak tünet, logiklus következmény és nem ai fegyverkezést» hanem a háborús okokat kellene megszüntetni, vagyis az uralkodó politikai, termelési éls társadalmi rendszereiknek kellene átallakulniai olyanná, hogy háború« okok ne is keletkezhessenek. Ez az, új társadalmi és termelési rend a szocializmus. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban visszapillantást vetek a, kapitalizmusnak!, vallamint .antitézisének, a, szocializmusnak fejlődésére. A kapitalizmus csírái már az ókorba nyúlnak vissza és modern kialakulásai a nagy felifelezélsiek, a tudományok párhuzamos haladása, illetve bizonyos kooirdináilódásáival aiz ipari forradaloimimii, valiáimint a franciái forradalommal függ Oésiaà A kapitalizmussal együtt terjedt a liberalizmus is mint táirsadautmi és politikai eszmény, a szabadság, egyieniőség és testvériség örökérvényű jelszava ivat, A napóleoni korszak elősegítette az ipari fejlődést Európáiban, tatmibeni nagy rész© volt a Napoleon által létesített aingo.eilenes szárazföldi zárlatnak, amely aa európai ipart egyenesen késztette arra, hogy minél jobban kifejlődjön. Egyébként Napoieon, ha egyénileg autokrata vovt is, uralma, által a francia szialbadságeszményielfc és ai kapitalista liberális gazdasági rendszer elősegítője volt. Bukása után a Szent Szövetség áitaiL újra: ráborult Eurppára a középkor köde, de a termléisaetes fej>iődés dinaimikáját feltartóztatni már nem lehetett. Az új gazdasági és társadalomi rendszer

1 mindjobban terjedt, a »laisser passez faire« elve alapján. Ez volt ai »szabadverseny ^kapitalizmus«, «am; ly azonban az id'őlk folyamán törvényszerű átalakulásokat szenvedett. Kialakultak a nagy szövetkezések, trösztök, szindikátusok s ezek a termelést és ai piacok bizonyos ágazatait megszervezték, monopolizálták, kiszorítva a konkurrenciát és hatalmas nemzetközi szervezetekké fejlődtek Megnövekedett a finanszírozó bankok^ tehát a fínánctőke szerepe is. A bankokrácia "éis a- mo

1nopolkapitailizmus internacionalizimussa- tehát , biizonyos szervezett s élget hozott a kapitalizmus anarchiájába, azonban voltaképpen ezzel alá is ásta; a liberális kapital izmus alapelveit. Hozzánk Magyarországra elkésve, voltaiképpen csak a múlt század közepe táján, a földbirtok mobilt á tételévelj hatolt he a kapitallizmus, ami nálunk az uzsoraikapitalizmus formáját öltötte fel, mert nemi volt saját tőkénk. A tőkét kölcsönvettük külföldről és ezért kezdettől fogva niehéz is volt a magyar ipart kiépíteni és a tőkesze^génység végig, egésizen napjainkig éreztette hajtását. . A kapitalizmussal függ össze, annak antithézlise, a szocializmus is. A modern értelemben veitt szocializmus a munkások elnyomásával kapott impulzust, mert a munkások legelemibb emberi jogai sem voltak meg. Ismeretesek a ma már szinte hihetetlenül hcsszu lb, sőt 18 órás munkaidő, az állati bánásmód, a 10 érven aluli gyermekek és egészen öregek doíLKÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XIX. lése 1943 december 16-án, csütörtökön. 16 goizitatásia:, a gépromboláislok, a nagy tömegek általános elnyomórodásáróil szóló irodalmak adatai. A SiZociaMzimust tehát a dolgozó, elkíuziott nép jobb és igazságosabb létforma iránti vágy vlitte ellőire, ez volt az ábrándja már az úgynevezett utópista szocialistáknak is. Természetes, hogy á kapitalizmus nemzetköziségével, az arany imiternaieionáléval szemben az idők folyamán a munkásság is nemzetközi aliapokon szervezkedett, ,A. kapitálizmuis törvényeinek legnagyobb kodiifiikátiara és bírálója, egyben pedig a «EOtíializmus alapivető eszméinek lefektető je Marx Karoly volt, egy trieri ügyvéd, majd igazsáigugyi taraácso? fia. A ró>a elnevetett Marxismus, vagyis a tudományos szocializmus három alappilléren nyugszik: az angoll klasszikus közgazdaságion, a francia szocialisták elmélete] n. továbbá a klasszikus német filozófián. Nagyjában két főrészre osztható, a történelmi materializmusra és Marx gazdaságii tanaira. Mint célt, Mairx a tőkés termellésii és társadalmi rendszer megszüntetéséit tűzte (ki és helyébe szocialista 'rendszert kívánt. Egyik főtétele, _ hogy az árutermelés helyéibe a 'szükségleti javak termelése lépjen s eizek a javak nyerészkedés nélkül válhassanak közkinccsé. Ez a társadalmasított termelés. Magáitól értetődően ezzel az irányzattal az egész világberendezés megváltoznék s az emberiséig életformája más alakot öltene, Marx, mint azt a már 1848-han megjelent • »kommunista kiáltvány«-ban 'is kifejtette — tehát nem mostanában jellent meg a könyve a Szovjet által piacra dobva, mint 'azt itt mondották, hanem majdnem 100 érvivel ezelőtt — revolúciós alapon áll, vagyis azt vallja, hogy az új világrend az uralkodó osztályok természetszerű ellenállása folytán csakis erőszakkal építhető

1 fel, vagy amint más alkalommal mondja: Minden vajúdó társadalomnak az erőszak a bábája. Követőinek nagyobb része azonban áttért az evolúciós alapra, vagyis a demokrácia fejlődésével és a szocialista mozgalom erejével fokozatosan kívánnak áttérni a szocialista rendis zerre. Ennek az

1 álláspontnak legerősebb eillienzőji főleg iaa orosz szocialisták egy csoportja volt, a bolsevikek,, amely Lenin vezetésével megmaradt aiz ortodox marxista alapokon és elméletüket egy töo^témelmilag alkalmas pillanatban fegyveres erővel realizálták iis — most mullt kevéssel 26 éve — átverve a hatalmat az óriása orosz bírod alomban, vagyis egy meglehetősen fejletlen közgazdasági és reakciós társadalmi rendszerű, nem demokratikus országiban. Magyarországion a szocializmus, első, de nem marxista — eszmei

1 — apostolaiként Petőfi Sándor, valamint Táncsics Mihály tekinthetők, ai marxizmus azonban a kaipitalizmus, behatolása) után terjedt el^ csak Magyarországon, mint másutt is. Voltaiképpen már

1 jóval előbb zajlottak agrármozgalmak és csak később léptek fel organikusafob alapon az ipari munkások, alkik között igten sok külföldi szakmunkás is volt. A szociáldemokrata párt. Magyarországi Szociáldemokrata Párt néven 1890~ben alakult meg a revíziós erfurti progTamm alapján, vagyis evolúciós alapokon, magukénak vallván a demokráciát is. A szociáldemokrata párttal párhuzamosan alakultak ki a szakszervezetek, amelyek tagadhatatlanul nagy munkásvédelmi és kulturális múlttal bírnak. Kétségtelen, hogy az államnak már abban az időben 25