Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.
Ülésnapok - 1939-356
Az országgyűlés képviselőházának 356. ülése 1943 december 16-án, csütörtökön. halljuk,, hiogy a képviselőtestületek Ibizomycs összegeket megszavaznak a városi, a közeégi és vármegyei tisztviselőknek. Kérdem 1 at Házat, helyes, igazi szociális intézkedés-e ez, amikor ' alamizsnaként akarnak juttatni valamit annak az elszegényedett, lerongyolódott! kis tisztviselőnek? " Kérek imég 10 perc meghosszabbítást. . Elnök: Méltóztatik a 10 perc meghosszaibIbítást megadni? (I^en.) A Ház a kért meghosszabbítást megadja.. Füssy Kálmán: T. Ház! Ha egyszer a szociális jólétet itt^a Házban a túlsó oldalról és a kormány részéről is igen sokan emlegették, mondván, hogy talán még a szomszédos államiokiban Seim jutott még annyira a sízjoiciális jólét, mint ittl a magyar államban, sajnálom, de ki kielll jelentieinem, hegy a eseh-szlovák éra alatt nein ilyen szociális intézkedéseket láttunk, mint amilyenek itt vannak. Hogy csak egy konkrét esetet mondjak el, ha egy cselédlány bizony osi ideig állandóan szo'lgáTatb an állott és a betegbiztosítási járulékot megfizette, amikor' férjhez akart menni, kelengyetdíijlbian négy-öt-hatszáz koronát szokott ott kapni. Ez szociális! intézkedés... (Ronkay Ferenc: Ne di csérje a képviselő úr a cseheket olyan nagyon! — Zaj és eMenmondások a szeisőbaloldalon) En nein dicsérem •.. (Piukovich József: Ö beszélhet, mert ő kijárta az iskolát...) Elnök: Piukovich képviselő úr, méltóztassék a szónok megvédtáísét az elnökre, bízni. Füssy Kálmán: Én & cseheket nem dicsérem ezzel, én osaik a szociális intézkedéseket kifogásolom! idefhiaza Magyarországon; és azt kívánom, hiogy helyettük olyanokat állítsanak be, amelyek tényleg igazságosam hirdessék a szociális intézkedések jóságát, (vitéz Jaross Andor: Az Oti. elimaíriadott! — Ronkay Ferenc: A háború ötödik esztendejében vagyunk! — Za\j, — Elnök csenget.) Ugyatnosak szóllnoni kell ia mezőgazdasági munkások biztosításáról. Őszintén megvaiMiom, a csehszlovák éra alatt is kifogásoltam a, betegbiztosító intézkedéseit, mert (M is történtek hibák, amint itt is vannak. Mégis akikor is követeltem, hogy az Oti. J bóL iái mezőgazdasági cselédeket ki Ikell kapcsolni, meirt nem lehet egy lapén kezelni az, ipari munkásokat és a; mezőgazdasági muniklásokait. A mezőgazdasági munkások tartsák fent teljesen az Oti. létét, amikor pedig az. iípairi munkások többször veszik igénybe mind orvosi ellátás,, mind gyógykezelés tekintetében^ mint a imiezőgazdasági munkások? (Homicskó Vladimír: Ez igaz!) Jómagámnál tör tént meg a köizeltrnuTtban, hogy egyik cselédem megbetegedett, összeesett a kocsin és amikor beküldtem a ibetegsegély'ziő • orvosához, az viszszautosátotta azzal, hogy egészséges, munkaképes. Mire hazaértünk, újra összeesett, kocsival kellett újra; bevinnem. Ilyen kifogások vannak az Oti val szeimiben- A mezőgazdasági munkásoknak egyáltalában nem szolgálja az érdekét az Oti. annyira;, amennyire a meBŐgazdasági munkásqknaik arra szükségük volna. Joggal elvárhatunk, hogy különszakítsiálk a két intézményt. Külpin- mezőgazdasági biztosító intézet mielőbbi felállítására volna szükség. Ezt ttnár hangoztatták' a túloldalról is mezőgazdasággal foglalkozó képviselőtársaim. T. Ház! Még egy megjegyzéseim) volna> A földimívelésügyi kormányzat most a legutóbbi időben megszüntette a nyomásos gazdálkodást. En, aki a nyomásos gazdálkodás mellett nőttem) fel, ennek hasznát és jóságát igazán tapasiztiailtatmi, most is kifogásolom, hogy a földmive léisügyi kormányzat ebbe bele mert nyúlni es ai nyomásos gazdálkodás megszüntetését akarja. (Piukovich József: Nem adott helyette jolbbat!) Mutassa meg a föídimívelésügyi kormányzat, mivel akarja pótolni, ha a nyomásos gazdálkodást él! fogja törölni. Tapasztalatokból beh szélek. A nyomásos gazdálkodás áldásait miben lehet látni,! Nézzük meg azokat 1 a területeket vagy azokat a határokat, ahol nyomásos gazdálkodást folytattak, Akárimeiyiki határrész'be megy el az ember, ahol őszi vetések vannak, az úgy néz ki, mintha egy nagyobb üzemnek, egy nSgyolbb birtokosnak a területe volna: ahol búza van vetve, ott mindenki búzát vet, ott már a barázdák változatossága - i e álig látszik, meg. Akár tavaszi vetemény, akár kapás vetemény legyen az, megmunkálása is egészen más módszerrel folyik, mint a szórványban lévő gazdálkodás. Éppen ezért; ; a ínyoímásos gazdálkodásra továbbra is szükség voina, különösen imost, amikor a, termelés tokozására ösztönzik az egész mezőgazdaságot. T. Ház! Nem kívánom tovább folytatni'be^ sziéideimet- (HaitjukI a szélsőbaiLŐ-aklan-) Ez ; a három hét violt az, amikor itt a képviselőiházban végig a bizalmi kérdéssel foglalkoztunk. Ez a most tárgyalt javaslat is leginkább csak a bizalom kórdáse. " Kéndemi a t. Házat, leiheu tünk-e bizalommal az iránt a kormányzati rendszer iránt, amelynek mintiszterelnöke ezt az óldalt megvádolta magyarságában, mégpedig olyan váddal illette, amerv bennünket egyáltalán neimi illetett meg. (Ügy, van! Ügy ww! a r \szélsëbulold<ilo\w,) Erről az ellenzéki oldalról erre mi semmi körülmények között okot nem szolgáltattunk. Amikor a miniszter elnök úr meggyanúsít és nemcsak meggyanúsít, hanem irneg is vádol beinmünket, az ilyen kormányzati rendszerrel szembeni a legmesszebbmenő bizalmatlanság okait kell' látnunk és ezélrt a bizalimiatlanság jelszavával ez allkíalommal sem' fogadhatom el a javaslatot. (Helyeslés és ÛJPs a szélsőbaloldalom. — A szónokot többen üdvozjUk.) Elnök: Szólásra, következik? Boczoifádi-Szabó Imrjö jegyző: Tatár Imre! Elnök: A képviselői úr nincs jelen. Töröltetik. Szólásra következik? Boczonádi-Szabó Imre jegyző: Halmai János. Elnök: Halmai Jánosi képviselő urat illeti a szó. Halmai János: T- Képviselőtház! Az előttünlk lévő törvényjaiviaslat, amely 1931 J ben adatott először, mint, rendkívüli felhatalmazás, a kormánynak, olyan súlyos, felhatalmazási jogkört biztosít a mindenkori kormánynak, ihogy éni az azóta elteit több miint ^tizíenkét esztendői ' tapaszilalatai állapján, ezt' két szempomtból vagyok bátor bírálni é's mind a magam, iminld a pártom névéiben a bizalmat evvel a törvényjavaslattal kapcsolatban a kormánytól 1 megtagadni. Ez a felhatalmazási törvényjavaslat, amikor alapot és tápot ad arra, hogy a parlament uriiunkáján kívül, tehát a parlamenti munka féllreitolásávaiü a 42-es. illetve 36-osi" íbi'zottságokon keresztül rendeleti úton kormányozzon a kormány, akkor tulajdonképpen olyani hatalmas alkotó 'bizalmjajt élvez a kormány a; Ház minden «'dala részéről, amellyel a kormánynak első és legfontosabb kötelessiége élni. Mi-