Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.

Ülésnapok - 1939-356

Az országgyűlés képviselőházának 356. ülése 1943 december 16-án, csütörtökön. halljuk,, hiogy a képviselőtestületek Ibizomycs összegeket megszavaznak a városi, a közeégi és vármegyei tisztviselőknek. Kérdem 1 at Házat, helyes, igazi szociális intézkedés-e ez, amikor ' alamizsnaként akarnak juttatni valamit an­nak az elszegényedett, lerongyolódott! kis tiszt­viselőnek? " Kérek imég 10 perc meghosszabbítást. . Elnök: Méltóztatik a 10 perc meghosszaib­Ibítást megadni? (I^en.) A Ház a kért meg­hosszabbítást megadja.. Füssy Kálmán: T. Ház! Ha egyszer a szo­ciális jólétet itt^a Házban a túlsó oldalról és a kormány részéről is igen sokan emlegették, mondván, hogy talán még a szomszédos álla­miokiban Seim jutott még annyira a sízjoiciális jólét, mint ittl a magyar államban, sajnálom, de ki kielll jelentieinem, hegy a eseh-szlovák éra alatt nein ilyen szociális intézkedéseket lát­tunk, mint amilyenek itt vannak. Hogy csak egy konkrét esetet mondjak el, ha egy cseléd­lány bizony osi ideig állandóan szo'lgáTatb an ál­lott és a betegbiztosítási járulékot megfizette, amikor' férjhez akart menni, kelengyetdíijlbian négy-öt-hatszáz koronát szokott ott kapni. Ez szociális! intézkedés... (Ronkay Ferenc: Ne di csérje a képviselő úr a cseheket olyan nagyon! — Zaj és eMenmondások a szeisőbaloldalon) En nein dicsérem •.. (Piukovich József: Ö be­szélhet, mert ő kijárta az iskolát...) Elnök: Piukovich képviselő úr, méltóztassék a szónok megvédtáísét az elnökre, bízni. Füssy Kálmán: Én & cseheket nem dicsérem ezzel, én osaik a szociális intézkedéseket kifogá­solom! idefhiaza Magyarországon; és azt kívánom, hiogy helyettük olyanokat állítsanak be, ame­lyek tényleg igazságosam hirdessék a szociális intézkedések jóságát, (vitéz Jaross Andor: Az Oti. elimaíriadott! — Ronkay Ferenc: A háború ötödik esztendejében vagyunk! — Za\j, — Elnök csenget.) Ugyatnosak szóllnoni kell ia mezőgazdasági munkások biztosításáról. Őszintén megvaiMiom, a csehszlovák éra alatt is kifogásoltam a, beteg­biztosító intézkedéseit, mert (M is történtek hi­bák, amint itt is vannak. Mégis akikor is köve­teltem, hogy az Oti. J bóL iái mezőgazdasági cselé­deket ki Ikell kapcsolni, meirt nem lehet egy la­pén kezelni az, ipari munkásokat és a; mezőgaz­dasági muniklásokait. A mezőgazdasági munkások tartsák fent teljesen az Oti. létét, amikor pedig az. iípairi munkások többször veszik igénybe mind orvosi ellátás,, mind gyógykezelés tekinte­tében^ mint a imiezőgazdasági munkások? (Ho­micskó Vladimír: Ez igaz!) Jómagámnál tör tént meg a köizeltrnuTtban, hogy egyik cselédem megbetegedett, összeesett a kocsin és amikor beküldtem a ibetegsegély'ziő • orvosához, az visz­szautosátotta azzal, hogy egészséges, munkaké­pes. Mire hazaértünk, újra összeesett, kocsival kellett újra; bevinnem. Ilyen kifogások vannak az Oti val szeimiben- A mezőgazdasági munká­soknak egyáltalában nem szolgálja az érdekét az Oti. annyira;, amennyire a meBŐgazdasági munkásqknaik arra szükségük volna. Joggal elvárhatunk, hogy különszakítsiálk a két intéz­ményt. Külpin- mezőgazdasági biztosító intézet mielőbbi felállítására volna szükség. Ezt ttnár hangoztatták' a túloldalról is mezőgazdasággal foglalkozó képviselőtársaim. T. Ház! Még egy megjegyzéseim) volna> A földimívelésügyi kormányzat most a legutóbbi időben megszüntette a nyomásos gazdálkodást. En, aki a nyomásos gazdálkodás mellett nőt­tem) fel, ennek hasznát és jóságát igazán tapasiz­tiailtatmi, most is kifogásolom, hogy a földmive léisügyi kormányzat ebbe bele mert nyúlni es ai nyomásos gazdálkodás megszüntetését akarja. (Piukovich József: Nem adott helyette jolbbat!) Mutassa meg a föídimívelésügyi kormányzat, mivel akarja pótolni, ha a nyomásos gazdál­kodást él! fogja törölni. Tapasztalatokból beh szélek. A nyomásos gazdálkodás áldásait mi­ben lehet látni,! Nézzük meg azokat 1 a terüle­teket vagy azokat a határokat, ahol nyomásos gazdálkodást folytattak, Akárimeiyiki határ­rész'be megy el az ember, ahol őszi vetések vannak, az úgy néz ki, mintha egy nagyobb üzemnek, egy nSgyolbb birtokosnak a területe volna: ahol búza van vetve, ott mindenki bú­zát vet, ott már a barázdák változatossága - i e álig látszik, meg. Akár tavaszi vetemény, akár kapás vetemény legyen az, megmunká­lása is egészen más módszerrel folyik, mint a szórványban lévő gazdálkodás. Éppen ezért; ; a ínyoímásos gazdálkodásra továbbra is szükség voina, különösen imost, amikor a, termelés to­kozására ösztönzik az egész mezőgazdaságot. T. Ház! Nem kívánom tovább folytatni'be^ sziéideimet- (HaitjukI a szélsőbaiLŐ-aklan-) Ez ; a három hét violt az, amikor itt a képviselőiház­ban végig a bizalmi kérdéssel foglalkoztunk. Ez a most tárgyalt javaslat is leginkább csak a bizalom kórdáse. " Kéndemi a t. Házat, leiheu tünk-e bizalommal az iránt a kormányzati rend­szer iránt, amelynek mintiszterelnöke ezt az ól­dalt megvádolta magyarságában, mégpedig olyan váddal illette, amerv bennünket egyál­talán neimi illetett meg. (Ügy, van! Ügy ww! a r \szélsëbulold<ilo\w,) Erről az ellenzéki oldal­ról erre mi semmi körülmények között okot nem szolgáltattunk. Amikor a miniszter elnök úr meggyanúsít és nemcsak meggyanúsít, hanem irneg is vádol beinmünket, az ilyen kor­mányzati rendszerrel szembeni a legmesszebb­menő bizalmatlanság okait kell' látnunk és ezélrt a bizalimiatlanság jelszavával ez allkíalom­mal sem' fogadhatom el a javaslatot. (Helyes­lés és ÛJPs a szélsőbaloldalom. — A szónokot többen üdvozjUk.) Elnök: Szólásra, következik? Boczoifádi-Szabó Imrjö jegyző: Tatár Imre! Elnök: A képviselői úr nincs jelen. Töröl­tetik. Szólásra következik? Boczonádi-Szabó Imre jegyző: Halmai János. Elnök: Halmai Jánosi képviselő urat illeti a szó. Halmai János: T- Képviselőtház! Az előt­tünlk lévő törvényjaiviaslat, amely 1931 J ben ada­tott először, mint, rendkívüli felhatalmazás, a kormánynak, olyan súlyos, felhatalmazási jog­kört biztosít a mindenkori kormánynak, ihogy éni az azóta elteit több miint ^tizíenkét esztendői ' tapaszilalatai állapján, ezt' két szem­pomtból vagyok bátor bírálni é's mind a ma­gam, iminld a pártom névéiben a bizalmat evvel a törvényjavaslattal kapcsolatban a kormány­tól 1 megtagadni. Ez a felhatalmazási törvényjavaslat, ami­kor alapot és tápot ad arra, hogy a parlament uriiunkáján kívül, tehát a parlamenti munka féllreitolásávaiü a 42-es. illetve 36-osi" íbi'zottságo­kon keresztül rendeleti úton kormányozzon a kormány, akkor tulajdonképpen olyani hatal­mas alkotó 'bizalmjajt élvez a kormány a; Ház minden «'dala részéről, amellyel a kormány­nak első és legfontosabb kötelessiége élni. Mi-

Next

/
Thumbnails
Contents