Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.
Ülésnapok - 1939-356
142 Az országgyűlés képviselőházának 356. deletek alkotása, amelyek minden kritikát kibírnak és amelyeket nem lehet így nevetség tárgyává tenni és nem mulatság az, amikor az ember rendeleteiket olvais. Arra már rámiutattalm, hogy milyenek eizek a rendeletek. Másodszor szükséges az 1931-i törvény szövegéiből kifolyólag, hogy erre a rendeletre tfönyleg szükség legyen, a törvényben meghatározott cél érdekében vegyék igénybe' ezjt a remdeleitalíko tásii jogot, végül pedig szükséges, hogy a kormánnyal; szemben 1 a legteljesebb bizaloim álljomi fenn. Hai a kormánnyal szemben az ilye» (bizalom megvan. nemcsak itt a Házban, hameim az egész országban, akkor a kormlánynak jogában van rendeleteiket kibocsátani. De ekkor is kettő szükségesi hozzá,. Szükséges először az. hogy aí rendeletek kitűnőek legyenek, másod sízor, hogy a törvény rendelkezésén túl ne vegyék igénybe a rendeletalkotási jogot. Hogy a kormánnyal szieimbem a legteljesebb bizalom megvan-e. eíbbem a tekintetben nem kell másra hivatkoznom, mint az itt elhangzott költségvetési, asz azt követő appropriációs vitára és a jelen törvényjavaslat vitájára. Meg láttuk, ezeknek a javaslatoknak vitájából azt hogy a kormánnyal szemben a bizalom nemcsak erről az oldalról hiányzik, de arról az oldalról is. (Ronkay Ferenc: Ugyan kéretni» nem szabad így beszélni!) Kedves képviselőtársam &gy ilyen bizalmatlanság szavakkal yaló kifejezése vagy síziavakat helyettesítő más tényekkel -való kifejezése nézetem szerint ugyanaz Most akartam rátérni arra, hogy magam is hallottam! szémtalllan olyan feliszólalástti arról az oldalról, amely a' kormány számos intézkedését a legsúlyosabb bírálat tárgyává, tette és súrolta azt a határt, amikor már azi azon az oldatom ülő képviselőtársaim is majdnem azt mondják: bizalmatlanság okából nem fogadom el a törvényjavaslatot. (Börcs János: Ez a csekélység volt közöttünk-) Mi kimlutattuk a kormánnyal özemben a teljes bizaüimatHamságot Megmondottuk, hogy mi az okai annak a bizalmatlanságnak, ami miatt a költségvetési nem szavaztuk meg és nem szavazzuk meg ezi a törvényjavaslatot sem. Ha pedig a rendeletiek alkalmazásánál ez a bizalom hiányzik, akkor én sem 'lehetek abban a helyzetbein, hogy ezt a törvényjavaslatot elfogadjam. (Elénk he Jyeslês a szélsőbtfoldalon. — A szónokot többen iidvöwlik.) Elnök: Szólásra következik 1 ! Vámos János jegyző: Tornyos György! , Elnök: Tornyos György képviselő urat illeti a szó. • Tornyos György: T. Ház! Annak ellenere, hogy előttem* felszólalt t. képviselőtársam úgyszólván azzal fejezte be beszédét, hogy a^ kormány iránti bizalom erről az oldalról is hiányzik, amiit én kereken tagadásba veszek, mégis ki kell jelemtemeim, hogy szívesen szólalok fel utána és szívesein 1 kapcsolódom bele az ő felszólalásaiba, mert amint eddig az ő felszólalásait megfigyeltemi, azokat kevésbibé a hangerő terjedelme vagy a támadó kedv intenzitása, hanem; imkább mindig a lojális hang, a tárgyilagosságra és szakszerűségre való törekvés jellemezte. (lg z! Ügy van! a széísőbaíof'dalo- .) És éppen ezért — bár minden^ téren nem ériek egyet az ő fejtegetéseivel,- részben egyetértek vele —• szívesem kapcsolódóim! bele az ő felszólalásába, szívesen hallgattam felszólalását, és beszédének tulajdonképpen arra a részére óhajtok válaszolni, amellyel fejteige1 ülése 1943 december 16-án, csütörtökön. téseit kezdte. Ez a rész az, amidőn támadta az előttünk fekvő törvényjavaslat 2. §-ának azt a rendelkezését, aimiely a. kormánynak (felhatialmazást kíván adni arranézrve is, hogy a közszolgáltatások mértékét felemelő vagy az új közszolgáltatásit elrendelő rendeletnek megszegését jövedéki kihágássá nyilváníthassa. Igen t. képviselőtársa/mj kifogásolja ezt a felhatalmazást és kéri annak visszavonását, azért, mert ez a rendelkezés szerinte egy ósdi, a divatból régem kiment itotézményt, az adósok börtönét állítja tulajdonképpen vissza. Én .ugyancsak^ ázom az. álláspoton vagyok, hogy az újabb jogfejlődésnek és a modern, jogalkotásnak lehetőleg mellőznie kell az olyan intézkedéseket, amelyek a magánjogi vagy akár a közjogi kötelezettségek nem teljesítését fogházzal vagy elzárás büntetéssel büntetik. De ilyen intézkedést nem! e javaslat 2. %-&, hoz be először az új abb korbani a magyar jogrendszerbe, mert ugyanilyen intézkedés található a társadalombiztosításról szóló törvényben is. (Kranez Raymumid: De törvényben!) Sőt ugyanilyen intézkedés van, abban -a törvényjavaslatban is, amelyet a múlt hetekben tárgyaltunk le, a családba fog adásról _és a tartási kötelezettségről szóló törvényjavaslatban. (Krancz Raymund: Az is törvény!) Ezzel nem akartam többet mondani, csak annyit, hogy újabb jogrendszerünkben ezi az öl-v nemi új dolog. Elvileg alapjában véve étai ils azon: azi álláspontom vagyok, hogy az ilyen intézkedéseket, az ilyen jogalkotást a lehető • legszűkebb körre kell szorítani és ( csak egészen indokolt: esetekben leheit ilyen, jogszabályt alkotni és alkalmazni Én magami is sokat lázadoztam a társadalombiztosítási törvénynek az ellen a rendelkezése ellen, hogy a díjalkat nem fizető munka adót ismételten: bűnvádi feljelentéssel és elzárásbüntetéssel vagy fogházbüntetéssel lehet szorítani kötelezettségeinek teljesítésem Amikor azonban alaposan mérlegeltem a kérdést, meg kellett állapítanom, hogy ennek a törvénynek alkalmazása terén is sokszor indokolt lehet és indokolt is. a büntető szankciók alkalmazása. Hiszen például ott a munkaadó a díjak felerészét jogosult beszedni a munkástól, jogosult levonni béréből, ha tehát azt nem teszi vagy legalább azt nem fizeti be az Oti. pénztárába, tulajdonképpen elsikkasztja ezt a díjat. (Mosonyi Kálmán: Úgy van, itt jogos!) tehát ilyen esetben, amikor más szempontból is quasi bűncselekményt látunk fennforogni, másrészről pedig rosszakaratot látunk fennforogni, akkor indokolt büntető szankciókkal kényszeríteni azt a munkaadót fizetésre. Ugyanilyen meggondolás érvényesült a családbafogadásról és a tartásról szóló törvényjavaslat intézedésébem, amikor azt a személyt, akit törvényes tartási kötelezettség terhel vagy bírói ítélet kötelezi tartásdíj fizetésére, bünteti abban az esetben, ha rosszakaratból nem tesz eleget ennek a kötelezettségéneki, és azt a másik felet, akit az a díj megillet, súlvos nélkülözésnek teszi ki. Már most ellentétben előttem felszólalt t. képviselőtársammal, helyesnek tartanám, hogy ebben az esetben, tehát a közszolgáltatások teljesítésére vonatkozólag is a kormánynak ez a felhatalmazás ' megadassék. Egészen rendkívüli súlyos időket elünk, olyan időket, amikor a pénzkérdés, a financiális kérdés a legelső vonalban áll, hiszen
