Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.

Ülésnapok - 1939-356

Az országgyűlés képviselőházának 356. ülése 1943 december 16-án, csütörtökön. létén továbbra is lehet sütőüzemekben és kenyér árusítására üzletkörüknél foffva jogosult egyéb üziletek'ben kenyeret vásárolni.« Ez egy egészen rövid rendelet. Én teljesen feleslegesnek .tartom a sok hivatkozást a rendeletekre, mert ez csak zavart okoz. Olyan világos és érthető rendeletet kell kiadni, amely röviden kimondja, hogy továbbra is lehet egyéb péküziletekben is bárhol kiadott kenyérváltójegyekre kenyeret vásárolni. De én átnéztem a november 23- óta megjelent hivatalos lapokat- Ezt az egy; rendeletet találtam, amely ilyen magyarázatot fűz hozzá a^hivatkozásokhoz, ellenben azi összes többi át-* nézett rendelet bizonyítja, hogy hiábavaló volt itteni felszólalásom, mert éppen olyan zavarosak és érthetetlenek a rendeletek, mint azelőtt voltak. Méltóztassanak megengedni, hogy egészen röviden és gyorsan egy-két rendelettel illusztráljam ezt. Itt van az előbb is említett Országos Társadal ombiztö'sító Intézetről szóló rendelet. Ennek a rendeletnek a címe így szól (olvassa): »A m. kir. belügyminiszter 268-800/1943. B, M. számú rendelete az Országos Társadalombiztosító In

: tézetnél és a Magánalkalmazottak Biztosító Intézeténél betegségi vagy öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosításra kötelezett egyes munkavállalók bejelentése tárgyában.« Ez tehát roppant fontos rendelet, amelyet a munkaadóknak nagyon pontosan és alaposan kell ismerniök, mert nem ismerése súlyos büntetésekkel és veszteségekkel járhat. Ez a rendelet 1. §-ában a következőket mondja (olvassa): »A munkavállalóit egyéni bejelentéssel jelentő munkaadó az Országos Társadalombiztosító Intézetnél az 1943. évi december hó 27. napjáig bejelenteni köteles az 1927: XXI, te- 3- ^-a második bekezdésének, illetőleg az 1928:XL. te. 4. §-ának hatálya (javadalmazási határ), alá nem eső azt a munkavállalóját, aki az 1943; évi november hó 29. napja és a jelen rendelet napja közötti időben alkalmazásban állott...« T. Ház! Miért szükséges ebben ai rendeletben hivatkozni alz 1927. évi XXI. törvénycikkre, a# 1928. évi XL. törvény cikkre, amikor a inmnkaadónak— itöfc nem niagy vállalatokról, iparvállalatokról, bankokról, hainean kisebb vállalatokról van szó — nem áll rendelkezésére aiz 1927. évi, • a« 1928. évi törvénycikk. Neki, haï pontosain elégeti akar teami kötelezettségének, valahol ímeg kelll néznie vagy! meg kell nézetnie ezt a törvénycikket és inagánalk) fel kell jegyeznie, úgyszólván magának kell a törvényt megcsinálnia éis w törvény -magyarázatát megadnia. Ez a rend elet itt még csalk törvényre hivat*kozik, atoombam a, későbbiekbein már rendeletekre is hivatkozik. Érdekes ennek a rendeletnek a 7. §-a. Ez a következőket mondja (olvassa): »A jlelien rendeletben elrendelt bejelentési kötelezettség* teljesítésének ellenőrzésére, továbbá a bejelentéseknek helyszíni eljárással pótlása tekintetében, úgys-ziratén mulasztás esetében its az 1927. évi XXI. te. 135. és 136. fainak, valamint az 1928:

XL. te. 123. §-án,alk rendelkezéseit kell megfelelőem alkalmazni. A bejelentésekkel kapcsculatosian elkövetett mulasztások ezenfelül az 1927. évi XXI. te. 129. és 131. faiban, illetőleg &z 1928, évi XL. te. 117., 119. faiban, valamint a'B e szakaszokat kiegészítő rendelkezésekben megtállar pított jogkövetkezményeket is imlag'uk után vonják.« Ha jogkövetkeziményei vannak egy ilyen bejelentés elmulaszitlásának vagy nem jó teljesítésének, akkor ezeket a jogkövetkezményeket abban a rein del étben kell megmondani armely/ rendelet ezekről a jogkövetkezményekről intézkedik és mem hivatkozni négy _ törvényhelynek nyolc ^z,a kaszárai, hogy az a kis munkaadó — mert hiszem elsősorban arról van szó — meg tudja áKiajpí Járni, hogy ha valami mulasztást; követ el, mi' lesz annak ,a büntetése. Va-n azonban más érdekes rendelet is. Ilyen például egy ugyancsak aiz Oti.-ra vonatkozó rendelet. Ezek a rendeletek, (amelyeket felolvastam, mind belügyminiszteri rendeletek voltiak. Ez az ugyancsak az Oti.-ra vonatkozó rend-eleit, a 272.000/1943. B. M. számú rendelet a következőket mcmdjai (olvassa): »A betegségi és baleseti kötelező biztosításról szóló 1927:XXI. lie. 183. §-ámak második bekezdésében, illetőleg a 6000/1933. M. E. s-ziaimu rendelet 22. §-ában fogiiatH felhatalmazás alapján az Országoisi Társadalombiztosító Intézet számviteli ég gazdiasági rendtartása tárgyában kibocsátóéit 259.600/1935. B. M. számú rendelet módosításául) a következőket rendelem': 1. §. A 259.600/1935. B. M. számú wandelet 38. p&, (1) ben kezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: »c) a könyvelés, ide nelm értve ai munkaadók folyószámláinak vezetését...« Ha a munkaiaidó ezt al rendeletet megérlí. ilyen rengeteg törvényre ési rendeletre való hivatkozás mellett, akkor lie kie&l emelni előtte a kalapot. (Nagy László: Az már igaz!) A rendelet ebből a c)-vel kezdődő egy sorból áll és bevezetése és maga! ia rendelet kitesz körülbelüli húsz sort. (Palló Imre: Szegény magyar nyeív!) Méltóztassanak Megengedni', hogy még egy szemelvényt hozzak elő, amely ugyancsak roppant érdekes és mutatja, hogy ezen a téren milyen ainoimáíliák fordulnak elő 'éis iá rendeletek mennyire érthetetlenek, mennyire piorngyo'lan viamnialk megszerkesztve. A pénzügyminiszfer úr 3050/1943. számú rendéletéről van. szó. »Az 500/1942. P. M. számú ren delet egyes rendelkezéseinek kiegészítése és módosítása tárgyában«. Ha a jogkereső közönség olvassa ebben a rendeletben az 500/1942. P, M. számna vaíló hivatkozást, azt se tudja, hogy az miiről szól. Utóvégre nemcsak jogásziok vannak, akik ismerik a törvényeiket éis a rendeletekéit, és foglalkoznak velük, - hanem van: laikus közönség is. amely igen kíváncsi! arra, hogy miről szól az 500/1942. P. M. számú reimdelet. Ez aíf új rendelet 1. §-áfban kimondja, hogy (olvassa): »Az 500/1942. P. M. számú rendeleti 3. i (3) bekezdéséinek 1. pontja az alábbi rendelikezéssel egészíttetik ki:-...« A rendelet 2. Va a következőképpen szól (olvassa): »A 16. §. (1) bekezdésének tizenhatodik sorában' »415.« helyett »416-« írandó, ennek megfelelően

1 a III. melléklét 165—168, folyósizámához fűzött jlegyzethasáb első sorában az »és 415.« helyetti »415. és 416.« szavak Írandók és a 168. és 169. folyószámok között a jegyzethasábfbaii ia választóvonal törlendő.« {Ê~.\ên\k derültség a szélsőbaloldafon.) Ha ilyen rendeleteket hoz a pénzügyi kormány, akkor tényleg jogos az ellenzéknek az az óhaja, hogy rendeletekJíel ne dolgozzunk, akkor ne vegye a kormány a rendeleteket! szükségtelenül igénybe. Mert ahhoz, hogy ilyen rendelet-infláció legyen, nézetem sízer'nt három dolog szükséges. Először szükséges kitűnő ren-