Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.
Ülésnapok - 1939-355
13u Àz országgyűlés képviselőházának 355, magyarázható ne lehessen. (Helyeslés.) se az úgynevezett népművelés, se az úgynevezett egészségügy, se az úgynevezett sport-részletfeladat, hanem egyetemes magyar társadalomnevelő feladat legyen az, amelyet biztosítani kíván. (Elénk helyeslés és taps.) Elnök: A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr nevében a politikai államtitkár úr kíván válaszolni. Fáy István vallás- és közoktatásügyi államtitkár: T. Képviselőház! (Halljlk! Halljuk!) A távollévő vallás- és közoktatásügyi miniszter úr megbízásából a házszabályok 134. §-a alapján szerencsém van interpelláló képviselőtársamnak röviden a következő választ adhatni. A magyar iskolánkívüH leányifjúság önkéntes jellegű társadalmi munkáját vezetők státusának megállapítása éppen folyamatban ! van és tárgyalás alatt áll. Nagyon köszönöm ; Szabó Gyula képviselőtársam nagyon érdekes j és nagyon ér/de&es megállapításait és fojtege- I téseit, és biztosíthatom, hogy azokat a legko- I molyabban mérlegelés tárgyává fogjuk tenni, j A vallás- és közoktatásügyi miniszter^ úr is nagy súlyt helyez arra, hogy ebben a státusban j megfelelő szervezőképességgel, pedagógiai képességgel és szociális érzékkel bíró személyek legyenek .a vezetők. Ezekben voltam bátor válaszolni és kérem a t. Házat, méltóztassék válaszomat tudomásul j venni, (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az államtitkár úrnak a miniszter úr nevében adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik Biró István képviselő úr interpellációja a belügyminiszter éS .az igazságügyminiszter urakhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Árvay Árpád jegyző (olvassa): »1. Van-e tudomásuk a miniszter uraknak Tőkés Ernő volt bukalresti református esperesnek, aki jelenleg Magyarország területén tartózkodik, a román megszállás «ÎLaitrÈ tanúsítóit magyarellenes magatartás áról ? 2. Milyen lépéseket szándékoznak tenni a miniszter urak Tőkés Erinővel szemibeni?« (Mester Müklós: Internálni kelli! — Palló Imre: Ez a legkevesebb!) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illett ai szó. Biró István: T. Ház!-A trianoni békedüktátutm kövétke ztében kisebbségi sorsba zuhiamit erdélyi magyarság rövidesen rájött arra', hogy eredményes, védekezésének egyetlen lehetőségié j csak az lehet', ha minden rendelkezésére álló erőt, tekintet néiUkül annak nagyságára, mialradéktalanul a magyarság szolgálatába áÜít Az egység mindeuekfeletti fontosságára való rádöhbenéséből állit ellő a kisebbségi sorsban szenvedői erdélyi magyarság nagy véd&Wi vára, előbb a Magyar Párt, a) megszállás utolsó eszTendeiben pedig a Magyar Népközösség. Aki nem volt: velünk, az ellenünk volt. S ha alzt is a magyarság eKienségéniek tekintettük, aiki csak passzív magatartást tanúsított!, menynyire ellenségünknek kellett tekintenünk azt, aki aktive ártott &\ körös magyar eszimiékueik. (Úgy van! Úgy van! a ssélwbaloi'-dailon. — Mester Miklós: Renegát!) Különösképpen azokat, akik aj iniiagyacr érdeOcekked szeimibiefordiultaík, hiúsági és anyagi érdekek miatt oda álltaik a, ütése 1943 âecember Ï54n p szerâân. magyarság árulóinaik és eléggé nieg nem bélyegezhető magatartásukkal nemcsak gyengítették, hanem sokszor veszélyeztették is a magyar védelmi sáncokat is, (Mester Miklós: Ügy van!) aimelyek nelm aeélbó-I és betonból épültek, hanem a névtelen erdélyi magyar hősöknek fajukhoz vaió ragaszkodásából, (Incze Antal: Ügy van!) szenvedéseiből 1 , áldozataiból, sőt megaíáztatár saibó'l. (Ügy van! Úgy van! — Taps a Ház minden oldalán.) T. Ház! Nemzetünk árulóját láttuk aiz ilyen, szerencsére nagyon ritkán jelentkező gyészmagyarbain. (Mester Miklós: Egy—kettő volt!). De mennyivel nagyobb ellenségnek kellett tekintenünk azt a z embert, akiről most itt beszelni^ akarok, Tőkési Ernő volt bukaresti református esperes lelkészt, aki; magyar papi palástját szennyezte be magatairtásávail (Mester Miklós: Ez így vám!) és ezzel óriási támadási felületet nyújtott a, hősiesen küzdő, a bibliai szegénységet és áldozatkészségeit, vállaló erdélyi magyar egyházakkal szemben. (Úgy vom! Úgy van! — Mester Miklós: Az egyedüli renegát vo-lt a reformtátus papok között!) T. Ház! Sajnálom, hogy csak egy. negyedóra áll rendelkezésemre, holott napok volnának szükségesük ahhoz, hogy ismertessem ezt az embért, ,aki neim elégedett meg a' Judás-pénzékkel, hanem a végén százával hamisítótta. meg az egyházi anyakönyveket, a zsidókat Jó . pénzért antedatált kereszt-levelekkel látta) el (Ügy van! Úgy van! baífelől.) és amikor a román hatóságok rájöttek aljais üzelímeire, elfeledkezett a, ' miagyarsiág kárára két évtized óta; elkövetett bűnök sorozaitáról és) nem szégyE'Ite a magyar haea védelmét kérni. (Mester Miklós: Ügy viam! És aimúkor itt csinálta, akkor Romániába' szökik!) Lehet, hogy ő megfeledkezett a magyarság kárára elkövetett bűnei sorozatáról, de állítom, hogy mi erdélyi magyarok sohasem feledkeztünk meg erről. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Hiába szökött át Tőkés úr Magyarországra, meg vagyok győződve róla, hogy a sok mindent megbocsátó magyar haza ezeket a gálád tetteket sohasem fogja megbocsátani Tőkés Ernőnek. (Mester Miklós: A megszállás alatt székelyeket szállított Kanadába!) Hiába men tette át hazánk területére gálád üzelmei vei összeharácsolt vagyonát, mert le fog rá csapni a magyarság bosszúja: és én js a milliónyi erdélyi magyarral együtt azt kérdezem: Mit keres Magyarorszagon Tőkés Ernői (Ügy van! Úgy van! Taps. — Mester Miklós: Igaza van! Ebben mindenkit egyetért, kivétel nélkül!) T. Ház! A Marosvásárhelyen megjelenő Székely Szó című politikai napilap felelős szerkesztője, az erdélyi magyar újságírás egyik régi harcosa, Szász Endre cikksorozatban leplezte le a Magyarországra szökött Tőkés Enő bukaresti üzelmeit és Tőkés úr bátorságára jellemző, hogy sajtópert mert indítani Szász Endre ellen. (Polonkay Tivadar: Cinikus!) Kitette magát annak, hogy nemcsak Szász Endre, hanem még a mentőtanúi is napokon keresztül olvasták fejére a magyarság kárára elkövetett bünlajstromát. Engedje meg a t. Ház, hogy távirati stílusban soroljam fel a bírói ítéletek egyes fontosabb megállapításait. (Halljuk! Halljuk!) A bíróság megállapítása szerint Szász Endrének azt az állítását, hogy Tőkés politikai meggyőződését köpenyegként forgatta és sohasem a
